Court dismissed appeal in contract dispute, upholding first-instance judgment on payment obligation.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Gfv.VII.30.341/2018/6.

A tanács tagjai: . Farkas Attila a tanács elnöke

. Gáspár Mónika előadó bíró

. Csőke Andrea bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Ádám Ügyvédi Iroda

Az alperes:

Az alperes képviselője: dr. Csernus Tibor ügyvéd

A per tárgya: vételár megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Kecskeméti Törvényszék 1.Gf.21.623/2017/4. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:

Kecskeméti Járásbíróság 19.G.22.114/2015/31. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 776.600 (hétszázhetvenhatezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes az általa egyéni vállalkozóként folytatott baromfi neveléshez szükséges tápot a felperestől szerezte be, meghatalmazottja útján adott megrendelésekkel, a felnevelt állatokat pedig az A.-V. Kft. részére értékesítette.

[2] A peres felek, valamint az A.-V. Kft. között 2006. április 1-jén, 2007. január 30-án és 2008. november 24-én árbevétel engedményezési szerződés megnevezésű írásbeli megállapodások jöttek létre, amelyek értelmében az alperes a felperesre engedményezte - a tőle átvett takarmány ellenértékének megfelelő részben - az A.-V. Kft.-vel szemben az állomány átadásával keletkező követelését. Tartalmazták a szerződések, hogy a felperes a baromfiállomány nevelési ciklusában takarmány biztosítását vállalja az alperes részére, vállalta továbbá az alperessel szemben keletkező követelését egyeztetni az A.-V. Kft.-vel. Az A.-V. Kft. a baromfiállomány átvételétől számított 30 napon belül volt köteles teljesíteni a felperes felé a fizetési kötelezettséget, amelynek teljesítésért az alperes készfizető kezességet vállalt.

[3] A felperes a 2008. augusztusi, szeptemberi teljesítések alapján számláit az alperessel szemben kibocsátotta (08-00/02593, 08-00/02857, 08-00/03018, 08-00/03146, 08-00/03246), a kiszámlázott vételárból 7.766.068 Ft nem került kiegyenlítésre, sem az A.-V. Kft., sem az alperes részéről.

[4] Az A.-V. Kft. felszámolás alá került, az árbevétel engedményezési szerződésből eredő követelését a felperes a felszámolási eljárásban bejelentette. A felszámoló a felperes 7.930.841 összegben nyilvántartásba vett hitelezői igényével kapcsolatban 2013. május 14-én a követelés behajthatatlanságára vonatkozó nyilatkozatot állított ki.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[5] A felperes keresetében 7.766.068 Ft vételár megfizetésében kérte az alperes marasztalását a felek közti szállítási szerződés, illetve az engedményezési szerződés alapján.

[6] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első- és a másodfokú határozat

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest 7.766.068 Ft megfizetésére a felperes felé.

[8] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[9] A jogerős ítélet indokolása szerint megállapítható volt az ügyben, hogy a peres felek között szállítási szerződések jöttek létre a felperes által forgalmazott takarmány tárgyában. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) a 379. § (1) bekezdésben szabályozott szállítási szerződés érvényes létrejöttéhez írásbeli alakot nem rendelt. A 2008 augusztusától szeptemberig az alperes megbízottjának eljárásával megkötött egyedi szállítási szerződések tényét alátámasztotta az alperes személyes meghallgatása és házastársának vallomása is. A megrendelt minőségű és mennyiségű táp az alperes részéről átvételre került, amelyet az alperes a perben - ezáltal a felperes követelését összegszerűségében - nem vonta kétségbe. Az árbevétel engedményezési szerződés a peres felek viszonyában az alperest terhelő fizetési kötelezettség teljesítését hivatott rendezni, 3. pontja ugyancsak magában foglalta a közöttük létrejött szállítási szerződést. A háromoldalú megállapodás tartalmát illetően kiemelte a másodfokú bíróság az engedményezési konstrukciót [rPtk. 328. § (1) bekezdés], valamint az alperes készfizető kezességvállalását [rPtk. 274. § (2) bekezdés].

Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte.

[11] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPtk. 4. § (1), (4) bekezdésébe, 5. § (1)-(2) bekezdésébe, 6. §-ába, 7. § (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.

[12] Előadta, hogy az ügyben eljárt bíróságok a felek és a meghallgatott tanúk nyilatkozatát nem értékelték megfelelően, téves a felülvizsgálni kért ítéletben megállapított tényállás és az abból levont következtetés. Állította, hogy a peres felek és az A.-V. Kft. között háromoldalú jogviszony állt fenn: az alperes a részére nevelésre átadott csirkeállomány nevelését a felperes által biztosított tápból oldotta meg, a felnevelt állományt az A.-V. Kft. értékesítette, az így elért árbevételből rendezte a napos csirkék árát, kifizette a felperes által biztosított táp ellenértékét, az alperesnek pedig a részére járó díjazást. A felek jogviszonyát írásbeli szerződés nem rögzítette, e körülményt azonban az ügyben eljárt bíróságok elmulasztották értékelni a felperes terhén.

[13] Hangsúlyozta, hogy a felek jogviszonyában rá háruló kötelezettséget teljesítette, a nevelésre átvett napos csibéket megfelelő mennyiségben, minőségben felnevelte és az A.-V. Kft. részére átadta. Az alperes és házastársa a felperesben, illetve az A.-V. Kft.-ben bízva járt el, a felperes és az A.-V. Kft. által kialakított gyakorlatot követték. Álláspontja szerint megtagadható a kártérítési igény teljesítése, mivel a felperes szándékos magatartása az alperest alapos okkal olyan magatartásra indította, amely alapján az A.-V. Kft.-nek teljesített, annak érdekében is, hogy a felperes követelése rendezésre kerüljön. Azokban az esetekben, amikor az A.-V. Kft. nem vette át az alperestől a teljes állatállományt, az alperes egyéb úton értékesítette és külön megállapodás szerint rendezte a felperes felé a mennyiségre eső táp árát. Amennyiben a felperes álláspontja helytálló a kétoldalú jogviszonyt illetően, nem lett volna szükség a felek között külön okirat felvételére. Hangsúlyozta, hogy a hivatkozott szerződéses konstrukcióban a felperes felé teljesítési kötelezettsége az A.-V. Kft.-nek volt. A kereset előterjesztése a felperes részéről visszaélés a helyzetével, indokolatlan előny a hiányzó szerződésből. Az igény érvényesítése az alperessel szemben nem veszi figyelembe a hármas jogviszonyt, dupla teljesítésre kényszeríti az alperest. Megjegyezte, hogy az A.-V. Kft. fizetési kötelezettségével kapcsolatos kockázat vállalása nem állt szándékában.

[14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult.

A Kúria döntése és annak jogi indokai

[15] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt nem találta jogszabálysértőnek.

[16] Előrebocsátja a Kúria, hogy az rPp. 272. § (1) és (2) bekezdései értelmében - miként azokat az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény értelmezte - a jogerős ítélet több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek - az előterjesztésére biztosított határidőn belül - valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés és azzal összhangban a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése és a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet - vonatkozó részében - a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló hatvannapos határidőn belül kell rendelkeznie. A megsértett jogszabályhelyet a felülvizsgálati kérelemben - amint az az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. pontjához fűzött indokolásból is kitűnik - konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell megjelölni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának.

[17] Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a felperes által előadott jogszabálysértés szöveges körülírásával összhangban álló, megfelelő jogszabályhelyre hivatkozás nélkül nem vizsgálhatta érdemben a Kúria a felülvizsgálati kérelem hivatkozásait a tényállás megállapításával, a bizonyítékok értékelésével, a bizonyítási teher kiosztásával és a perben vizsgált szerződés létrejöttével, teljesítésével összefüggésben. A felperes a jogerős ítélet eredményeként megsértett konkrét jogszabályhelyeket az rPtk.-nak a jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó bevezető rendelkezései közül jelölte meg [4. § (1), (4) bekezdés, 5. § (1)-(2) bekezdés, 6. §, 7. § (1) bekezdés], nem hivatkozott felülvizsgálati kérelme alapjául az rPp.-nek az általa előadott eljárásjogi jogszabálysértésekhez igazodó, az ügyben sérült szabályára, sem az rPp. 206. §-ára, sem pedig 164. § (1) bekezdésére, illetve a 3. § (3) bekezdésére. A perben vizsgált jogviszonyt eredményező szerződés létrejötte és teljesítése körében nem hivatkozott a felperes az rPtk. megfelelő kötelmi jogi általános vagy különös szabályának megsértésére sem [205. §, 277. §, szállítási szerződés (379-385. §), mezőgazdasági termékértékesítési szerződés (417-422. §)].

[18] A felülvizsgálati kérelemben a jogerős ítélet jogsértő jellegével összefüggésben megjelölt jogszabályhelyek egyike sem volt az ügyre vonatkoztatható. A jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelménye, az adott helyzetben általában elvárható magatartás mércéje [rPtk. 4. § (1) és (4) bekezdés], továbbá a joggal való visszaélés tilalmának jelen ügyben hivatkozott rendelkezései [rPk. 5. § (1) és (2) bekezdés] alapelvi szintű szabályok, a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a Ptk. egészére, generálisan megfogalmazott zsinórmértéket fogalmaznak meg, megsértésük az adott felek jogviszonyára irányadó speciális rendelkezések teljesülésén, illetve megsértésén keresztül vizsgálható. Az utaló magatartásból származó kár szabályának alkalmazhatósága és jelentősége az rPtk. 6. §-a szerint fel sem merülhetett jelen ügyben a felek szerződéses jogviszonya miatt. Az rPtk.-ban biztosított jogok védelmére, illetve érvényesítésére főszabályként a bírósági utat előíró szabály [rPk. 7. § (1) bekezdés] jelentősége garanciális, tartalma viszont deklaratív jellegű, megsértése akkor merülhet fel, amennyiben a felek igényeik bíróság előtti érvényesítését kizárni törekednek, avagy amikor hatásköri kérdések merülnek fel.

[19] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Záró rész

[20] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján az alperes köteles megfizetni a felperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét az rPp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. § (1) bekezdése szerint. Köteles továbbá viselni az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 59. § (1) bekezdése, a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdései alapján, Áfa nélkül határozta meg.

[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el.

Budapest, 2019. február 12.

Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró,. Csőke Andrea s.k. bíró

A kiadmány hiteléül: