Hungarian Supreme Court dismissed appeal on contract termination and debt calculation errors.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.22.650/2017/3.

A tanács tagjai:

Dr. Bartal Géza a tanács elnöke

Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró

Dr. Zumbók Péter bíró

A felperes:

...

A felperes képviselője:

... jogi előadó

Az alperes:

...

Az alperes képviselője:

Dr. Hódosi László ügyvéd

A per tárgya:

Szerződés teljesítése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

Alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 57.Pf.631.863/2017/5.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.P.90.018/2016/15.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 406.200 (négyszázhatezer-kétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes mint adós és a felperesi jogelőd között 2006. október 18-án CHF-alapú pénzügyi lízingszerződés jött létre, amelynek tárgya a ... forgalmi rendszámú személygépkocsi volt. A lízingdíj tőke-kamat megbontása az általános szerződési feltételekben (ÁSZF) megjelölt képletben került meghatározásra. Az ÁSZF átvételét és megismerését a lízingbevevő a szerződés aláírásával elismerte. A szerződést a lízingbeadó képviseletében a ... Kft. képviselője írta alá. ... a szerződés tekintetében készfizető kezességvállaló nyilatkozatot tett.

[2] A felperesi jogelőd 2010. október 12-én a szerződést felmondta, az alperes tartozását 6.710.929 forintban határozta meg. A pénzügyi lízing tárgyát képező gépjármű értékesítésre került, az ebből befolyt 3.238.000 forint vételárat elszámolva a felpersi jogelőd 3.414.653 forint megfizetésére szólította fel az alperest a 2011. május 2-i elszámolásában.

[3] A felperesi jogelőd és a felperes között 2014. június 26-án engedményezési szerződés jött létre az alperes tartozása tárgyában. A felperesi jogelőd 2015. március 26-án elkészítette a 2014 évi XL. törvényben (DH2 törvény) előírt elszámolást és a tisztességtelenül felszámított összeget 2014. június 26-ig 561.652 forint-ban határozta meg, ezt az összeget beszámította az alperes tartozásába a késedelmi kamat vonatkozásában.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes kereseti kérelmében 3.294.897 forint és kamatai, továbbá 766.918 forint késedelmi kamat és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[5] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Több jogcímen a szerződés érvénytelenségét, és létre nem jöttét állította.

Az első- és másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetének helyt adva kötelezte az alperest 4.061.815 forint valamint 3.294.897 forint után késedelmi kamat, továbbá perköltség megfizetésére. Megállapította azt is, hogy az alperes az 54020/Ü/311.74/2015/2. számú fizetési meghagyásban rögzített marasztalási összegből az ítélet szerinti marasztalási összeg erejéig felel egyetemlegesen ... kötelezettel együtt.

[7] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[8] A bíróság valamennyi jogcímen alaptalannak ítélte az alperes szerződés létre nem jöttére és érvénytelenségére vonatkozó hivatkozásait. Megállapította, hogy a felmondás időpontjában az alperesnek 182.855 forint összegű hátralékos tartozása állt fenn, ami a felmondást jogszerűvé tette. A bíróság rámutatott arra, hogy önmagában a lízingtárgy felperesi jogelőd részére történt visszaadása még nem jelenti azt, hogy az alperesnek ne lenne további fizetési kötelezettsége a felperes mint engedményes felé. A Ptk. 319. § (2) bekezdése szerint ugyanis a szerződés megszűnése esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A szerződés megszűnése előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét azonban meg kell fizetni. A gépjármű visszaadáskori értékének elszámolását követően fennmaradó összegre a felperes ezért jogosult.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[9] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelem elutasítását kérte. Érvelése értelmében a jogerős ítélet sérti az 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bekezdését, a bíróság ugyanis nem tisztázta a felperesi iratok közötti lényeges ellentmondást. Helyes elszámolás mellett ugyanis a felmondáskor nem állapítható meg tartozása, ennélfogva a felmondás jogszabályba ütközik, így a jogerős ítélet sérti az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 321. § (1) bekezdését.

[10] Előadta, hogy a 2010. október 12-i felmondás adatai szerint a havi részlet elmaradás 327.074 forint, a hátralékos tartozás és egyéb követelés összesen 381.954 forint. A felperesi jogelőd által elkészített elszámolás szerint azonban a felperesi jogelőd által tisztességtelenül felszámított összeg 561.652 forint. Ezen adatok összevetéséből megállapítható, hogy a felmondás időpontjában lejárt tartozása nem állt fenn, mert a tisztességtelenül felszámított összeg jelentős mértékben meghaladta a felmondás időpontjában fennálló hátralékos tartozás és egyéb követelés együttes összegét. Ezért a felmondás jogszabályba ütközik, az a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint semmis. Hivatkozott a 2007. január 10-i keltezésű beadványa 2. pontjában tett nyilatkozatára, továbbá a DH2 törvény 5. § (2) bekezdésének rendelkezésére, és mindezek alapján előadta, hogy a bíróság súlyos eljárási hibát vétett, amikor nem tisztázta a felperes által becsatolt iratok adatai között fennálló nyilvánvaló ellentmondást.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[12] A Kúria - a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.

[13] Helyesen jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes elszámolásra vonatkozó iratai között nincs a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott ellentmondás, ezért a jogerős ítélet nem sérti a Pp. 206. § (1) bekezdését. Az ugyanis megállapítható, hogy amikor a felperesi jogelőd a pénzügyi lízingszerződés felmondta, volt az alperesnek hátralékos tartozása, ami abból adódott, hogy nem vitatottan nem szerződésszerűen teljesítette fizetési kötelezettségeit. A felmondás jogszerűsége [a felülvizsgálati hivatkozás szerint a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint „semmisége"] körében pedig ezt kellett vizsgálni. Miután az alperes nem a szerződés előírásainak megfelelően teljesített, ezért a felmondás időpontjáig fennálló hátralékos tartozása lehetőséget adott a felperesi jogelődnek arra, hogy a szerződésben kikötött felmondási jogát jogszerűen gyakorolja [Ptk. 321. § (1) bekezdés].

[14] A DH2 törvény által elvégzett elszámolás a teljes szerződésre vetítve határozta meg tisztességtelennek minősülő összegeket. A 2017. január 3-án kelt 13. sz. felperesi előkészítő irathoz csatolásra került a DH2 törvény rendelkezéseinek megfelelő részletes elszámolás, amelynek a 16. oldala a korrigált összegeket tartalmazza, azaz ebből megállapítható, hogy az alperesnek a felmondás időpontjáig esedékessé vált és utóbb a törvény által tisztességtelennek minősített díjak, költségek leszámítása mellett állt fenn az elszámolásba beállított 182.855 forint összegű tartozása. Minderre tekintettel a teljes szerződéses összegre vetített, engedményezés időpontjában irányadó, DH2 törvény szerinti elszámolás nem alkalmas annak igazolására, hogy a felmondás időpontjában az alperesnek nem állt fenn tartozása a felperes felé [DH2 tv. 5. § (2) bekezdése ezért nem sérülhetett].

[15] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Záró rész

[16] A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban igazolt perköltsége nem merült fel, ezért a Kúria e körben nem rendelkezett.

[17] A Kúria a pervesztes alperes illetékfeljegyzési jogára figyelemmel a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről az 1990. évi CXIII. törvény 74. § (3) bekezdésére tekintettel a 6/1986. (VI.26) IM rendelet 13. § (2) bekezdése és 15. § (1) és (3) bekezdése alapján határozott.

[18] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése folytán tárgyaláson kívül bírálta el.

[19] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) e) pontja zárja ki.

Budapest, 2018. december 6.

. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró