Hungarian Supreme Court dismissed appeal on foreign currency loan validity, upholding first-instance judgment.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

A határozat száma: Pfv.I.22.053/2017/7.

A tanács tagjai: . Varga Edit a tanács elnöke

. Böröcz Ibolya előadó bíró

Dr. Harter Mária bíró

A felperes: felperes neve

(felperes címe)

A felperes képviselője: Dr. Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda

ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd

(1126 Budpaest, Kiss JÁnos altábornagy utca 38.)

Az alperes: alperes neve

(alperes címe)

Az alperes(ek) képviselője: Dr. Szabó István Tamás Ügyvédi Iroda

ügyintéző: Dr. Szabó István Tamás ügyvéd

(1132 Budapest, Gyöngyház utca 2.)

A per tárgya: deviza alapú kölcsöntartozás

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

a felperes

A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma:

émi Törvényszék

2.Pf.20.242/2017/5

Az elsőfokú bíróság és határozatának száma:

Veszprémi Járásbíróság

4.P.21.179/2016/12

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 75.000 (hetvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 2.907.700 (kétmillió-kilencszázhétezer hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, valamint a perben nem álló házastársa és az alperes 2008. december 23. napján „magánszemélyek részére lakásvásárlás céljára euró alapú elszámolással, türelmi idővel, 6 hónapos kamatperiódussal" megnevezésű kölcsönszerződést kötöttek. A szerződés I/1. pontjában az alperes vállalta, hogy az adósok részére biztonságos finanszírozás érdekében 80.498 euró összegű kölcsönt bocsát rendelkezésre, tekintettel az adósok azon igényére, hogy 17.900.000 forint finanszírozási igényt a bank kifejezetten euró elszámolással elégítsen ki. Az adósok elfogadták azt a tényt, hogy a szerződés megkötése és a folyósítás időpontja közti időszakban lehetséges árfolyamváltozás miatt a kölcsönkérelem befogadásának időpontjában érvényes banki számlakonverziós deviza vételi árfolyamhoz képest 15%-kal növelt mértékben, tájékoztató jelleggel került megállapításra a nyilvántartásba vett devizaösszeg, a tartozás tényleges összege a II/1. pontban írtak szerint kerül megállapításra. A II/1. pont kimondta, hogy a kölcsön folyósításának módja az adós lakossági számlájára történő egyösszegű átvezetés. Az alperes a kölcsönt minden esetben legfeljebb az I/1. pontban írt forintösszegben folyósítja a II/3. pontban meghatározott folyósítási feltételek teljesítését követően, de ezt a folyósítás napján érvényes, az alperes által alkalmazott és a hirdetményében hivatkozott számlakonverziós deviza vételi árfolyamon kiszámított euró összegben tartja nyilván.

[2] Az alperes a kölcsönt 300 hónap futamidőre nyújtotta, melyből 60 hónap volt a türelmi idő. Az annuitás számítás megkezdésétől számított futamidő 240 hónap. A türelmi idő kezdő napja az első folyósítást követő 15-ike. Az annuitás számítása a türelmi idős konstrukció esetén a türelmi idő leteltét követően az ügyleti év kezdő napjával kezdődik meg. Az ügyleti év egy teljes év, a kamatperiódus hossza 6 hónap.

[3] A III/1. pont szerint a türelmi idő alatt a folyósított kölcsönösszeg után kizárólag kamatot kell fizetni, a tőke törlesztése a türelmi idő leteltét követően kezdődik meg. A III/2. pont szerint a kölcsön éves kamatlába kamatperiódusonként változó, de kamatperióduson belül állandó, a folyósítás időpontjában a hirdetményben megállapított érték, melynek a szerződéskötés napjára vonatkozó, évi 8,29% mértékét a bank tájékoztató jelleggel közölte.

[4] A kölcsönszerződés aláírásának napján a felperes és adóstársa közjegyzői okiratba foglaltan egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, annak alapján a végrehajtási záradék kibocsátása 2013. január 14. napján történt az alperes közokiratba foglalt felmondására figyelemmel.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes a végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetében többek között a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 213.§ (1) bekezdés a) és c) pontjának megsértése miatt. A Hpt. 213.§ (1) bekezdés a) pontját előadása szerint azért sérti a szerződés, mert a kölcsön összegét devizában nem határozta meg, mivel a folyósításkor alkalmazandó deviza vételi árfolyam nem volt ismert. Rámutatott, hogy a ténylegesen folyósítandó forint összeget sem tartalmazta a szerződés, csupán annak maximális mértékét határozta meg, és a kamat mértékének feltüntetése is csak tájékoztató jelleggel történt a szerződés III/2. pontjában. A szerződés szerint a kamat mértéke a folyósítás időpontjában a hirdetményben meghatározott érték. Ebből következően a felek között szerződéses konszenzus a kamat mértékében nem volt, mert a hirdetmény a bank egyoldalú nyilatkozata.

[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte hivatkozva arra, hogy a szerződésben a kölcsön összege és a kamat mértékét is meghatározták a felek.

Az első- és a másodfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság pedig az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróságok indokolása szerint a rHpt. 214.§ (1) bekezdés a) pontjának sérelme nem állt fenn, a szerződés ugyanis tartalmazta a felperes finanszírozási igényét, melyet a folyósított összeg nem haladhat meg, és a tájékoztató jellegű 80.498 euró ugyan valóban nem a kölcsön tényleges összege, a felek azonban a szerződés II/1. pontjában meghatározták a kölcsön euró összege kiszámításának módját. Mindebből következően a kölcsön összege a szerződés I/1. és II/1. pontja alapján meghatározható. Ennek megfelelően a finanszírozási igény szerinti forint összeget folyósította az alperes és a folyósítás napján érvényes, a hirdetményben közzétett számlakonverziós deviza vételi árfolyamon számolta azt át, ez pedig az 1/2016. PJE határozatban kifejtetteknek megfelel. A felek a kamat mértékét a szerződés III/2. pontjában akként határozták meg, hogy a kölcsön éves kamatlába a folyósítás időpontjában a hirdetményben megállapított érték lesz, a kamatszámítás módját pedig az üzletszabályzat 10.6. pontja és vele egyezően a hirdetmény általános szabálya is tartalmazza, ezért a szerződés érvényesen létrejött.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[8] A jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Fenntartotta azt a hivatkozását, hogy a kölcsönszerződés érvényesen nem jött létre, mert az a felek megállapodásának hiányában nem tartalmazza a kölcsön összegét. A szerződés I/1. pontjában írt összeg nem a tényleges kölcsönösszeg, hanem a szerződés kifejezett rendelkezése szerint tájékoztató jelleggel a finanszírozási igényhez képest 15%-kal növelt mértékben megállapított összeg, amely nem azonos a ténylegesen folyósított és nyilvántartott kölcsönösszeggel. A szerződés II/1. pontja szerint a tényleges devizában meghatározott kölcsönösszeget egy későbbi időpontban a folyósításkor - melynek időpontja a szerződéskötéskor egy pontosan meg nem határozott nap volt - az alperes által a folyósítás napján alkalmazott számlakonverziós deviza vételi árfolyam alapján határozzák meg, a folyósított, de legfeljebb 17.900.000 forint összeg konvertálása alapján. Ebből következően a szerződés tárgya sem forintban, sem devizában nem meghatározott.

[9] A Hpt. 214.§ (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva kifejtette, hogy az induló ügyleti kamat mértékét a kölcsönszerződésnek határozottan és egyértelműen kell meghatároznia, a szerződés III/3. pontja e feltételnek nem felel meg. A szerződéskötés napjára közölt kamatláb tájékoztató jellegű, míg a folyósítás időpontja szerinti kamatláb a szerződés megkötésekor nem volt ismert. Mindebből következően nemcsak az első kamatperiódusban, de a törlesztés időszaka alatt sem volt meghatározható a kamat mértéke.

[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A kölcsön összege meghatározottsága körében arra hivatkozott, hogy a kölcsönszerződés I/1. és II/1. pontjának együttes értelmezése alapján a kölcsön összege az az euró összeg, amely az I/1. pont alapján nyilvántartásba vett devizaösszegből a folyósításkori deviza árfolyammal számolva a folyósítás napján a finanszírozási igényt fedezi. A kamatláb meghatározott, a felperes ugyanis a kölcsönszerződés VIII/12. pontjában kijelentette, hogy az alperes üzletszabályzatának, hirdetményének rendelkezéseit megismerte és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. A szerződés III/2. pontja rögzítette, hogy a kölcsön éves kamatlába a folyósítás időpontjában a hirdetményben megállapított érték, a folyósítás időpontja pedig a felperestől függött.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Pp. 270.§ (2) bekezdésében és a 275.§ (3) bekezdésében foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt.

[12] Az adott esetben a jogerős ítéleti döntés nem jogszabálysértő, a Kúria egyetért annak helytálló indokaival is, azokat megismételni nem kívánja, csupán a felülvizsgálati kérelemben foglalt többirányú érvelés kapcsán mutat rá az alábbiakra. A másodfokú eljárás tárgya a rHpt. 213.§ (1) bekezdés a) és c) pontjára alapítottan a kölcsönszerződés létre nem jötte és érvénytelensége volt, a Pp. 270.§ (2) bekezdésére és a felperes felülvizsgálati érvelésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban is e két hivatkozást vizsgálta a Kúria, és annak kapcsán a következőket emeli ki.

[13] A perbeli kölcsönszerződés a felperes hivatkozásával szemben megfelel az rHpt. 210.§ (2) bekezdés és 213.§ (1) bekezdés a) és c) pontjaiban előírt tartalmi követelményeknek.

A felperes azon érvelését illetően, mely szerint sem a forint, sem az euró összeg nem pontos, hanem úgynevezett limitösszeg, a Kúria rámutat arra, hogy a szerződésben foglalt referencia érték a 17.900.000 forint, melyet a I/1. és II/1. pontokból következően a folyósítás időpontjában számított számlakonverziós devizavételi árfolyamon meghatározott euró összegben tart nyilván az alperes. A II/1. pont szerinti „legfeljebb" kitétel csupn arra utal, hogy a kölcsön összege a szerződéskötés és a folyósítás időpontja között lehetséges árfolyamváltozásokra tekintettel sem emelkedhet ezen összeghatár fölé, akkor sem, ha a 80.498 euró értékhatárt az átváltási arányok romlása folytán a felperes igénye meghaladná. Ebben az értelemben az euró összeg valóban a folyósítás felső határát, limitjét jelenti, melynek következtében a folyósítandó forint összeg alacsonyabb is lehet a felperes által igényeltnél. Ebben az értelemben a szerződésben foglalt forint összeg tájékoztató jellegű. Mindezek azonban azért nem teszik meghatározatlanná a kölcsön tárgyát, mert a szerződéskötéskor meghatározott forint összeg alapulvételével a folyósítás időpontjára vonatkozó, a szerződés részét képező Hirdetményben foglalt árfolyam alapulvételével a kölcsön összege pontosan meghatározható, ez pedig az 1/2016 PJE értelmében eleget tesz a fogyasztói kölcsönszerződés tárgya meghatározottsága követelményének. Nem vitatható módon ugyanis a szerződésnek kezelnie kell azt az időeltolódást, hogy a szerződés megkötéséhez képest a folyósításra csak később, a felperes által a szerződésben foglalt feltételek teljesítésekor kerül sor, ez idő alatt pedig a le- és a kirovó pénznem egymáshoz viszonyított árfolyama változhat. Abban az esetben azonban, ha - mint az a jelen esetben is történt - a kölcsön összege legalább a lerovó pénznemben meghatározott és a kirovó pénznemre történő átváltás módozata a szerződésből és az annak részévé váló Hirdetményből megállapítható, a későbbi időpontban történő folyósítás illetve annak pontos mértéke nem a szerződés létrejöttére, érvényességére, hanem annak hatályosulására tartozó kérdés.

[14] A felülvizsgálati kérelemmel támadott második kérdéskörrel, az ügyleti kamat meghatározatlanságával kapcsolatban mutat rá a Kúria arra, hogy az a kifejtettekkel megegyező indokok alapján minősül meghatározottnak. A Kúria hangsúlyozza: a szerződéskötés és a folyósítás időpontjának elválása miatt a szerződésben meghatározott kamat szükségképpen tájékoztató jellegű, azzal, hogy a kölcsön éves kamatlába a folyósítás időpontjában a Hirdetményben megállapított érték, a kamatszámítás módját pedig az üzletszabályzat 10.6. pontja rögzíti.

[15] Megjegyzi a Kúria, hogy a felperes azonos indokok alapján hivatkozott a szerződés létre nem jöttére és érvénytelenségére, a fentiek alapján azonban egyik hivatkozása sem volt alapos.

[16] A felperes a felülvizsgálati kérelmében eljárási szabálysértésre is hivatkozott, de pontos előadást ehhez kapcsolódóan nem tett, ezért ezzel kapcsolatos felülvizsgálati vizsgálódás sem volt lefolytatható. Az előzőekben kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

[17] A per tárgya értékének megállapításánál a Pp. 24.§ (2) bekezdés g) pontja alapján azt emeli ki a Kúria, hogy a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben azt a végrehajtási összeget kell figyelembe venni, amelyre a végrehajtási jog megszűnését állítják, ez a jelen esetben nem a felperes által megjelölt 600.000 forint, hanem 29.077.081 forint, ezért az eljárás költségeit és illetékét is ennek alapulvételével kellett meghatározni.

Záró rész

[18] A felperes felülvizsgálati kérelme nem volt eredményes, ezért a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 270.§ (1) bekezdésén keresztül érvényesülő Pp. 78.§ (1) bekezdése értelmében köteles megfizetni az alperes jogi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3.§ (2), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltak szerint, a 4/A.§ értelmében az általános forgalmi adóra is figyelemmel meghatározott, a tényleges tevékenységgel arányos ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás le nem rótt illetékét a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet (Kmr.) 13.§ (1) bekezdése, valamint a 14.§-a értelmében az állam viseli.

Budapest, 2018. május 3.

Dr. Varga Edit s.k. a tanács elnöke, dr. Böröcz Ibolya s.k. előadó bíró, dr. Harter Mária s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

BB|bírósági ügyintéző|