Court dismisses defamation claim against forum host who promptly removed identified comments.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.IV.22.015/2017/7.

A tanács tagjai:

Dr. Baka András a tanács elnöke

Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró

Dr. Pataki Árpád bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Dr. Balogh László ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Dr. Bodolai László ügyvéd

A per tárgya:

Személyhez fűződő jog megsértése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

A felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.136/2017/4.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 33.P.21.195/2016/9.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 31.800 (harmincegyezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak - külön felhívásra - megtéríteni.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes az ... és az ... internetes hirdetési felületeket üzemeltető gazdasági társaság tagja. A társaság üzletpolitikájával és számlázási tevékenységével kapcsolatban a médiában vita bontakozott ki, többen sérelmezték, hogy egy ingyenes regisztrációt követően az oldal üzemeltetője a felhasználóktól előfizetési díjat követel. Az alperes üzemelteti a ... oldalon található internetes fórumot, ahol az említett társaság tevékenységét érintő bejegyzések között a felperesre vonatkozó durva, sértő és obszcén kifejezések is szerepeltek. A felperes 2012. október 19-én, 24-én, 25-én, 2013. március 8-án és 11-én e-mailben fordult az alpereshez, hogy a fórum „topikon" található hozzászólásokat törölje. Az alperes jelezte, hogy csak akkor tudja a kommenteket eltávolítani, ha azokat a felperes beazonosítható módon jelöli meg. A felperes először konkrétan a keresetlevelében jelölte meg az általa sérelmezett hozzászólásokat, amelyeket ezt követően az alperes haladéktalanul eltávolított.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperes megsértette a jóhírnevét azzal, hogy a megjelölt címen található fórum „topikban" a keresetlevélben idézett, számára sértő hozzászólásokat jelenített meg, kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint nem vagyoni kártérítés címén 1.000.000 forint megfizetésére kötelezését.

[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint az irányadó jogszabályi rendelkezések értelmében közvetítő szolgáltatónak, ezen belül tárhelyszolgáltatónak minősül, a felperes által megjelölt tartalomért felelősséggel nem tartozik, ettől függetlenül a sérelmezett hozzászólásokat törölte.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest az alperes részére elsőfokú perköltség, az államnak eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest az alperes részére másodfokú perköltség, az államnak fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte.

[5] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, mely szerint az alperes az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) 2. § l) pontja alapján közvetítő szolgáltatónak minősül, felelőssége az Ektv. 7. § (1)-(4) bekezdései szerint korlátozott. Az alperes a moderálásnak a szükséges mértékben eleget tesz, azaz a kisebbségellenes, rasszista és fasiszta hozzászólások kiszűrését elvégzi. Az alperes ezen felül azonban csak akkor tud egy adott kommentet törölni, ha azt a sérelmező fél pontosan megjelöli, ami a jelen ügyben csak a keresetlevél benyújtásával történt meg. Ezt követően az alperes a sérelmezett kommenteket haladéktalanul törölte.

[6] A másodfokú bíróság - utalva az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által a Delphi AS. kontra Észtország ügyben meghozott 65569/09.ECHR.2015. számú ítéletben kifejtett vizsgálati szempontokra, valamint a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és az ... kontra Magyarország ügyben a 22947/13. számú ítéletre - kifejtette, hogy a perbeli esetben az alperes egy hírportál üzemeltetője, a véleménynyilvánítási jog gyakorlásához biztosított fórumot, lehetővé tette a közönség részére információk és gondolatok közlését. A kommentek közérdekű témát érintettek, két nagy ingatlannal foglalkozó honlap üzleti gyakorlatára vonatkoztak, amelyek számos fogyasztót érintettek, ezért a nyilvános vita biztosítása indokolt volt. A hozzászólók egy üzleti magatartást ítéltek el, a stílusukban alacsony színvonalúnak minősíthető véleményeket részben befolyásolta a kommentelők személyes frusztrációja. A sérelmezett hozzászólások bár sértők és közönségesek, nem minősülnek gyűlöletbeszédnek és erőszakra való uszításnak. Az alperes által megkívánt regisztráció ellenére a hozzászólók beazonosíthatósága nem volt feltétlenül biztosított, nem várható ugyanis el az alperestől, és erre jogszabályi lehetősége sincs, hogy ellenőrizze a regisztráció valós adatokkal való megtörténtét. Az alperesnél működött az ún. értesítési-eltávolítási rendszer, a kommentek a bejelentést követően eltávolításra kerültek. Mindezekre tekintettel az alperes magatartása a személyhez fűződő jog megsértéséért fennálló felelősséget nem alapozza meg.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[7] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalmilag annak hatályon kívül helyezését és a keresetének való helyt adást kérve. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabályt sértve alkalmazta az Ektv. 2. § lc) pontját és állapította meg, hogy az alperes nem tartalomszolgáltatónak, hanem közvetítő szolgáltatónak minősül. Az alperes bizonyítási kötelezettsége ellenére nem igazolta, hogy a bejegyzett és kifogásolt hozzászólások valós, külső felhasználóktól származnak. Köztudott, hogy az alpereséhez hasonló honlapok „bértollnokokat" alkalmaznak a közvélemény irányítása, mások lejáratása céljából, akár a látogatottság növelése érdekében is. A Legfelsőbb Bíróság a Pfv.IV.20.796/2009/6. számú és a Pfv.IV.20.217/2012/5. számú ítéleteiben is megállapította, hogy a tárhelyszolgáltató korlátozott felelőssége a hozzászólások elhelyezésére ellenőrizetlenül biztosított lehetőség esetén a személyiségi jogsértés megállapítása alól nem mentesít. A jogsértés elleni fellépést lehetetlenné teszi, ha a honlapokon fiktív adatokkal regisztrált személy által közölt jogsértő tartalmat az alperes cenzúrázás nélkül teszi közzé.

[8] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A felülvizsgálati kérelem alaptalan az alábbiak szerint.

[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében alapvetően azt az álláspontját fejtette ki, hogy az alperes a perbeli internetes oldal tekintetében tartalomszolgáltatónak minősül, ezért az internetes oldalon megjelenő jogsértő tartalmakért a közvetítő szolgáltató jogszabályban körülhatárolt, korlátozott felelőssége a perbeli esetben nem alkalmazható.

[11] Az Ektv. 2. § lc) pontja értelmében közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás). Az Ektv. 10. § b) pontja értelmében az előbb meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az igénybe vevő által biztosított információért, ha, amint az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja.

[12] A perbeli esetben a felperes észlelve a sérelmezett hozzászólásokat, azok törlése érdekében, több alkalommal fordult levélben az alpereshez, azonban csupán a közléseket tartalmazó fórum URL-elérhetőségét adta meg, konkrétan a sérelmezett hozzászólásokat nem jelölte meg. Az alperes több alkalommal jelezte, hogy a kommentek eltávolításához, azok beazonosítható módon való megjelölése szükséges. A felperes a sérelmezett hozzászólásokat konkrétan csak a keresetlevélben jelölte meg, ezt követően az alperes haladéktalanul eltávolította azokat. E tényállás alapján érdemben helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperest a jogsértő tartalom megjelenéséért felelősség nem terheli.

[13] A Legfelsőbb Bíróság - felperes által hivatkozott - azon döntései, amelyekben a jogsértő tartalmú hozzászólások ellenőrizetlen elhelyezése lehetőségének biztosítása miatt a jogsértést megállapíthatónak találta, a jelen perben nem irányadók. A felperes által hivatkozott, a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.976/2009/6. számú ítéletében kifejtett álláspont az eltérő tényállás miatt, amelyben az alperes által szerkesztett és üzemeltetett internetes oldalon megjelenő publikációban sérelmezett közlések képezték a per tárgyát, a perbeli esetben ugyancsak nem irányadó.

[14] A felperes által személyesen benyújtott, majd utóbb - hiánypótlás keretében - jogi képviselő ellenjegyzésével ellátott felülvizsgálati kérelmében a „stróman" kommentelőkre vonatkozó, valamint a „Magasröptű papírgalacsin" című „topik" „..." nevű szerzőjével és a ... internetes oldalon megjelent lejárató tartalmú közlésekkel kapcsolatos előadásai nem alkalmasak, annak igazolására, hogy az alperes a perbeli internetes oldalon szerkeszti a tartalmat, azaz tartalomszolgáltatónak minősül.

[15] Mindezekre tekintettel, miután az alperes a jogszabályban előírt kötelezettségének azzal, hogy a sérelmezett közlések beazonosítható módon való megjelölését követően az általa üzemeltetett internetes oldalról a kifogásolt hozzászólásokat haladéktalanul eltávolította, a jogszabályi kötelezettségének eleget tett, ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet.

[16] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat

[17] Ptk. 78.§

Ektv. 2. §, 7. §

Záró rész

[18] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003.(VIII.22.)IM rendelet 3. § (2) és (5) bekezdései, valamint a 4/A. § (1) bekezdése szerint megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.

[19] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megtéríteni.

Budapest, 2018. december 12.

Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

S.K. bírósági ügyintéző