Court dismissed defamation claim over property sale price comments, ruling opinion freedom prevails over factual errors.
Legislator summary
AI generatedThe Supreme Court upheld the lower court's dismissal of a defamation suit filed by a municipal official against a council member. The official alleged that the council member's Facebook post falsely claimed the municipality sold properties below market value, citing a discrepancy between net and gross sale prices. The court determined that the council member's comments constituted subjective opinions on waste and poor management rather than factual assertions, and that the lower court correctly identified the sale price as accurate based on the tender documents. Consequently, the court found no violation of the official's reputation rights and maintained the original judgment.
Legislator headnote
AI generatedPtk. 2:45. § (2) bek.; Pp. 275. § (3) bek.: Subjective opinions on public administration, even if factually inaccurate regarding specific figures, do not constitute defamation if they do not assert verifiable falsehoods as objective facts.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedCited Case Law
AI generatedRelated Decisions
AI generatedFull text
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Pfv.IV.21.082/2017/4.
A tanács tagjai:
Dr. Baka András a tanács elnöke
Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró
Dr. Pataki Árpád bíró
A felperes:
A felperes képviselője:
Dr. Arató Balázs ügyvéd
Az alperes:
Az alperes képviselője:
Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd
A per tárgya:
Személyiségi jog megsértése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
A felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Fővárosi Ítélőtábla 18.Pf.21.328/2016/6.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Fővárosi Törvényszék 36.P.21.240/2016/5.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 80.000 (nyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az önkormányzat a 2015. október 15-i képviselő-testületi ülésen meghozott 340/2015. (X.15.) számú határozatával döntött a Budapest IX. kerület Ráday u. 57. szám alatti 36.936 helyrajzi számú és a Budapest IX. kerületi Lónyay u. 56. szám alatti 36.941 helyrajzi számú - együttesen 537.000.000 forint + áfa legkisebb elidegenítési árban meghatározott, az ingatlanforgalmi értékbecslés alapján, együttesen nettó 431.000.000 forint forgalmi értékű - ingatlanok pályázat útján történő értékesítéséről.
[2] A felperes a pályázati felhívást a .. és a .. internetes oldalon 2010. október 20-ától november 23-áig elérhetően, az önkormányzat hirdetőtábláján 30 napra, valamint a „.." című napilapban tette közzé.
[3] A 2016. január 28-i képviselő-testületi ülésre szóló polgármesteri előterjesztés javasolta az adásvételi szerződés megkötését a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevő gazdasági társasággal 451.181.102 forint + áfa vételárral.
[4] Az alperes, aki az önkormányzat képviselő-testületének tagja, 2016. január 27-én a Facebook közösségi oldalán bejegyzést tett közzé, amelyben az „Ingatlanmutyi Ferencvárosban?" kérdés feltevése után arról tájékoztatott, hogy a Ferencváros következő nap ülésező képviselő-testülete előtt napirendre kerülő ingatlanértékesítés során „folytatódhat a kerület ingatlanjainak áron alul történő eladása, elherdálása!", „egy építési telket mélyen áron alul, 451 millió forintért akarnak eladni, ugyanennek a teleknek az ingatlanpiaci válság előtt még 537 millió forint volt az ára. Most az ingatlanpiac robbanásakor a könyv szerinti értékét - 431 millió forint - alig meghaladó összegért akarja értékesíteni a kerület." A bejegyzés szerint a pályázati felhívás a kerület és a felperes honlapján, valamint „egyetlen napilapban, egyetlen napig" volt elérhető.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az alperes a fent ismertetett bejegyzésével megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperest a jogsértés abbahagyására és a bejegyzés eltávolítására kötelezni, valamint a további jogsértéstől eltiltani, továbbá elégtételt adó közlemény közzétételére és 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezni. Kereseti álláspontja szerint az alperes a valótlan közlésekkel azt a hamis látszatot keltette, mintha az ingatlanok áron alul történő értékesítésével „ingatlanmutyi" és az ingatlanvagyon elherdálása folyna, a felperest bűncselekmény elkövetésével vádolja. A valótlan tényállítások alkalmasak arra, hogy a működéséhez elengedhetetlenül szükséges közbizalmat megingassák.
[6] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Érvelése szerint a kifogásolt bejegyzés közérdekű ügyben tett nyilvános megszólalás volt, amelyben véleményt nyilvánított, ezt a felperesnek, mint közéleti szereplőnek magasabb tűrési kötelezettséggel kell elviselnie.
Az első- és másodfokú ítélet
[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest az alperes részére elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte.
[8] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a felperest az alperes részére másodfokú perköltség, valamint az államnak le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte.
[9] A másodfokú bíróság a tényállítás és véleménynyilvánítás fogalmának meghatározására, valamint e kettő elhatárolására hivatott bizonyíthatósági tesztre, továbbá a PK. 12. számú állásfoglalás II. pontjára hivatkozva kifejtette, hogy a perbeli bejegyzés - a kifogásolt közlés egésze szempontjából lényegtelen pontatlanságok mellett - valós tények alapján, az alperesnek az önkormányzati vagyon kezelését ellátó gazdasági társaság tevékenységéről alkotott értékelését, kritikáját tartalmazza, amely így a jóhírnév megsértésére nem alkalmas. A bejegyzésnek az ingatlanpiaci válság előtti forgalmi értékre, a jelenkori könyv szerinti értékre, az értékesítés tervezett vételárára, a pályázati dokumentáció rendelkezésre állására, a pályázat benyújtásának határidejére, az adásvételi szerződés szövegének a vevővel együttműködve történt megfogalmazására és a vevő tulajdonosi szerkezetére vonatkozó közlései a valóságnak megfeleltek, azokat a felperes sem vitatta. A bejegyzés a felperes tevékenységét azért bírálta, mert álláspontja szerint a pályázatok szélesebb körű nyilvánosságának biztosításával, hosszabb ajánlattételi határidő kikötésével nem tett meg minden elvárhatót annak érdekében, hogy az ingatlanok a lehető legmagasabb vételáron kerüljenek értékesítésre, amely a közérdekkel ellentétes volt.
[10] Az ingatlan áron alul történő eladására vonatkozó közlés nem tényállítás, hanem az elérhető esetleges legmagasabb vételár lehetőségére vonatkozó szubjektív vélemény. Az ingatlan reális, valós vételárának megítélése kizárólag objektív adatokkal nem mérhető, számos egyéb körülményen (eladáskori piaci viszonyokon, eladó és vevő szándékain, érdekein, a szerződéskötés ki nem számítható tényezőin) alapul. A bírói gyakorlat szerint a Ptk. 6:98. §-ában szabályozott, a szerződés megtámadására okot adó feltűnő értékaránytalanságot sem eredményezi önmagában a feltárt forgalmi adatok alapján megállapítható értéktől való eltérés, annak kirívóan aránytalannak kell lennie.
[11] Az „ingatlanmutyi" és „elherdál" kifejezések használatának pedig a szövegkörnyezetben való értelmezés alapján nem tulajdonítható olyan jelentés, hogy a felperes részéről eljáró személyek bűncselekményt követtek el. A kifogásolt közlés, annak helyes értelmezése szerint, a felperes pazarló, a köz érdekeivel ellentétes magatartásának kritikája.
[12] A pályázat nyilvánosságával kapcsolatban tett közlés sem alkalmas a jóhírnév sérelmének megállapítására. Az „egyetlen napig elérhető" kifejezés a mondatban való elhelyezése folytán helyesen a napilapban való megjelenésre vonatkozott, az pedig a valóságnak megfelelt, hogy pályázati felhívás a kerület és a felperes honlapján is megjelent. Annak elmaradása, hogy a pályázat az önkormányzati hirdetőtáblán is kifüggesztésre került, a közlés mondanivalóját nem érintette. A közlés lényege a pályázat meghirdetésének szélesebb körű nyilvánosságának elmaradására vonatkozó kritika volt, amellyel összefüggésben az esetleges pontatlanságok - a felperes által annak tulajdonított értelem mellett is - lényegtelen tévedésnek minősülnek.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helyt adás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 2:45. § (2) bekezdését és a Pp. 206. § (1) bekezdését azzal, hogy tévesen véleménynyilvánításként értékelték az alperes tényeket valótlanul tartalmazó kijelentéseit. Kifogásolta, hogy az ítélkezési gyakorlat a véleménynyilvánítás szabadságának korlátlanul teret enged a jóhírnév védelméhez fűződő jog hátrányára, megbontva azok egyensúlyát.
[14] Az ingatlan értékére vonatkozó közlés tekintetében előadta, hogy az alperes a sérelmezett bejegyzésében az ingatlan becsült értékét vetítette az eladási árra, figyelmen kívül hagyva az ingatlanárak ingatlanpiaci válság miatti jelentős visszaesését, és tényként jelentette ki, hogy az ingatlan „mélyen áron alul" került eladásra. Ez a közlés nem szubjektív vélemény, hanem bizonyítható tény, az ingatlan forgalmi értéke ugyanis objektív szakértői módszerekkel, értékbecsléssel meghatározható. Az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy az értékesítést megelőzően készített értékbecsléshez képest jóval magasabb áron lett értékesítve az ingatlan. A „mélyen áron alul" kifejezés megfelel a feltűnő mértékű értékaránytalanság jogalkotó által is szankcionált fogalmának. Abból, hogy az ingatlan értéke bizonyítható, következik az is, hogy bizonyítható annak áron alul történő értékesítése. Az eladási árra vonatkozó valótlan közlés a felperes vagyonkezelési tevékenységének hamis színben való feltüntetését, jóhírnevének sérelmét okozta.
[15] Az ingatlan meghirdetésére vonatkozóan az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes állításával szemben, az ingatlanok értékesítésére kiírt pályázat több fórumon is meghirdetésre került. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak ezt a megállapítását mellőzve az alperes kifogásolt közlését lényegtelen tévedésnek minősítve úgy értelmezte, hogy annak ne lehessen a felperest sértő tartalmat tulajdonítani. Az alperesnek foglalkozásánál fogva lehetősége lett volna tájékozódni, szándéka nyilvánvalóan a hangulatkeltésre, hamis látszat keltésére irányult. Az ilyen mérlegelés jogszabálysértő és kiüresíti az érvényesíthető jogvédelmi eszközt. Az, hogy milyen fórumokon és meddig hirdette az ingatlanokat a felperes, objektív, a valóságban megtörtént tény, az ezzel kapcsolatos valótlan állításokat nem lehet véleményként értékelni.
[16] Az „ingatlanmutyi" és „elherdál" kifejezések használatával a jogerős ítélet téves megállapításával szemben az alperes a felperest, mint jogszabályi kötelezettsége alapján vagyonkezelő gazdasági társaságot hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetésével vádolja. A közlést súlyosbítja a „folytatódhat" szó használata, amely arra utal, hogy folytatólagosan történik az ingatlanok elherdálása.
[17] Összességében kifogásolta a felperes, hogy az eljárt bíróságok a tévesen megállapított tényállás alapján téves következtetést vontak le, az egyes közlésekre vonatkozó érveit figyelmen kívül hagyták, nem folytattak le bizonyítást, lényegében nem bírálták el a keresetet.
[18] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokaira hivatkozással.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
[20] A felülvizsgálati kérelemben előadott kifogásokra tekintettel előrebocsátja a Kúria, hogy az eljárt bíróságok a jogvita érdemi elbírálásához szükséges tényállást kellően feltárták, és annak alapján a keresetet az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek és joggyakorlatnak megfelelően, helyesen bírálták el. A perben először abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a kifogásolt közlések tényállításnak vagy véleménynek minősülnek-e. Bizonyításnak csak a tényállítások tekintetében van helye. Miután az eljárt bíróságok a sérelmezett közléseket vélemények minősítették, helyesen mellőzték azok tekintetében a bizonyítási eljárás lefolytatását. Az eljárt bíróságok döntésüket a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megindokolták, és önmagában az, hogy az a felperes álláspontjától eltérő következtetésre jutottak, nem teszi megállapíthatóvá, hogy a felperes érveit figyelmen kívül hagyva a keresetet nem bírálták el.
[21] A Ptk. 2:42. § (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A Ptk. 2:45. § (2) bekezdése alapján a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A Ptk. 3:1. § (3) bekezdése alapján a jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.
[1] E rendelkezések értelmében a jogi személy személyhez fűződő jogainak, ezen belül a jóhírnév megsértésére általában a valótlan és a közfelfogás szerint is a jogi személy hátrányos megítélését kiváltó, sértő tény állítása, híresztelése, vagy hamis színben való feltüntetése alkalmas.
[22] Az alperes a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében bírálta az önkormányzati tulajdonú, eladásra kínált ingatlanok meghirdetésének nyilvánosságát, a polgármesteri előterjesztésében a pályázaton nyertes vevővel kötendő szerződésben javasolt ingatlanvételár - szerinte alacsony - összegét, és ennek kapcsán minősítette „ingatlanmutyinak", illetve a közvagyon elherdálásnak a felperes tevékenységét.
[23] Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy az ingatlan értékére vonatkozó azon közlés, miszerint az eladás áron alul történt, vélemény. Az ingatlanpiacon egy adott időpontban elérhető legmagasabb vételár meghatározása mindig csak becsléssel határozható meg, amelyet számos tényező befolyásol. A becslés olyan eljárás, amely hiányos, többnyire tapasztalati adatok alapján, egy adott esetre, adott változóhoz egy becsült értéket rendel. A becslés kifejezés jelentése fogalmilag kizárja egy adott érték objektív, egzakt meghatározhatóságát. Ezért a téves felülvizsgálati állásponttal szemben, még az ingatlanforgalmi szakértő becslése sem alkalmas egy ingatlan forgalmi értékének pozitív és negatív irányban eltérő értékeket kizáró, objektív meghatározására.
[24] Az adott esetben az alperes az ingatlan eladási árára vonatkozó minősítését olyan adatokból vonta le, hogy az ingatlanok forgalmi értéke az ingatlanpiaci válság előtt 537 millió forint volt, jelen helyzetben az ingatlanpiac ún. robbanásakor az ingatlanforgalmi értékbecslés alapján nettó 431 millió forint, és ezt az értéket csekély mértékben haladja csupán meg a szerződésben javasolt nettó 451 millió forint eladási ár. Ebben az összevetésben az alperes által közölt értékek alapján, amelyek a valóságnak megfeleltek, kirívóan túlzó, a valótlanság határait feszegető minősítésnek az „áron alul" történő eladásra vonatkozó közlés egyáltalán nem tekinthető.
[25] A felperes felülvizsgálati érvelése szerint az értékesítést megelőzően készített értékbecslés szerint az ingatlan értéke nettó 393 millió forint volt, ehhez képest az ingatlan bruttó 573 millió forintért lett értékesítve, s ez az összeg az alperes által közölt értékekhez képest kimeríti a Ptk. 6:98. §-ának alkalmazása során a bírói gyakorlatban kialakított feltűnő értékaránytalanság fogalmát, a közlés így valótlan. A felperes által hivatkozott bruttó 573 millió forint vételár nettó értéke az alperes közlésében szereplő nettó 451 millió forint. A nettó és a bruttó összegek tudatos összehasonlítása vezethet csupán a feltűnő mértékű értékaránytalanságra vonatkozó téves következtetéshez. Ettől függetlenül a valós tényeken alapuló következtetés, még ha téves lenne is, a jóhírnév megsértésért nem eredményezi. A véleménynyilvánítás szabadsága ugyanis az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra, azok értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő voltától függetlenül kiterjed [7/2014. (III.7.) AB határozat].
[26] Nem értett egyet a Kúria a kifogásolt bejegyzésben a hűtlen kezeléssel megvalósult bűncselekmény elkövetésének állítására vonatkozó felülvizsgálati állásponttal. Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az „ingatlanmutyi" és az „elherdál" kifejezések használata a köznyelvben a köz érdekeivel ellentétes, pazarló magatartásra utal, amely szubjektív vélemény.
[27] A PK 12. számú állásfoglalásnak megfelelően, helyesen minősítette a jogerős ítélet a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó közlésben a felperes személyének megítélése szempontjából lényegtelen tévedésnek azt, hogy a felsorolásban elmulasztotta megemlíteni az önkormányzat hirdetőtábláján történt kifüggesztést. Az pedig, hogy az alperest milyen szándék vezérelte a bejegyzés közzétételére, az objektív felelősségen alapuló jogsértés megítélése szempontjából közömbös.
[28] Mindezekre tekintettel jogszabálysértés nélkül utasította el a keresetet a jogerős ítélet. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat
[29] Ptk. 2:45. § (2) bek.
Záró rész
[30] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.
[31] A felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján terhére eső 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta.
[32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperes kérelmére a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyalás tartásával bírálta el.
Budapest, 2018. március 28.
Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró
A kiadmány hiteléül:
AM
tisztviselő