Court upheld joint liability for apartment water damage despite defendant's appeal on contributory negligence.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.20.177/2017/7.

A tanács tagjai:

Dr. Cseh Attila a tanács elnöke

Dr. Zumbók Péter előadó bíró

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró

A felperes:

...

A felperes képviselője:

dr. Simonfalvi Éva pártfogó ügyvéd

Az alperesek:

I. rendű

II. rendű

III. rendű

Az alperesek képviselői:

dr. Simor Miklós ügyvéd I. rendű

Eszenyiné dr. Őszi Mária ügyvéd II. rendű

dr. Beréti Krisztián ügyvéd III. rendű

A per tárgya:

Kártérítés megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

III. rendű alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.546/2016/4/II.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 37.P.26.883/2009/185.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartja.

A felperes pártfogó ügyvédjének a felülvizsgálati eljárásban felmerült díját teljes egészében a III. rendű alperes viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 1991. október 22. napjától tulajdonosa az I. rendű alperesi társasházban lévő, ... szám alatti lakásnak.

[2] A II. rendű alperes 2003. december 16. napjától 2005. december 14. napjáig volt az I. rendű alperes közös képviselője, és az utóbbi időponttól a III. rendű alperes látja el a közös képviselői feladatokat.

[3] A felperes lakásának kisebbik szobája és WC helyisége 1999-től alkalmanként ázik, penészesedik. A felperes ezt a problémát folyamatosan jelezte a közös képviselőknek. A bejelentés alapján először 2006-ban végezték el a felperes lakása felett elhelyezkedő, az V. emeleti lakók által használt, de a társasházi közös tulajdonhoz tartozó tetőterasz felújítását. A felújítás során, és annak befejezését követően a felperes lakásának kisebbik szobája két alkalommal erősen beázott, és ennek következtében a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált. Garanciális munkavégzés keretében ugyan 2009-ben újabb javításokat végeztek, de az említett szoba a későbbiekben is többször beázott.

[4] A felperes lakása feletti tetőterasz vízszigetelési rendszerét nem megfelelően alakították ki, a kialakított rétegrendnek hőszigetelő értéke nincs. Ezeket a hibákat részleges javítással nem, csak teljes körű, műszaki ellenőr felügyelete mellett szakkivitelezővel folytatott munkálatok elvégzésével lehet orvosolni. A felperesi lakás WC helyiségének beázását pedig a társasházi közös tulajdonban lévő esővízelvezető cső hibája okozza.

[5] Az említett károsodások korlátozzák a lakás használatának módját és mértékét, a lakáshasználati értéket a kisebbik szoba használhatatlansága határozza meg. Az e szobában 2006 októberében történt beázáskor a felperes több ingósága is károsodott.

[6] A felperesnél 1999-ben jelentkeztek a penészgomba allergia tünetei, 2000-től allergiás szénanátha és asztma miatt kezelés alatt áll, állapotában érdemi javulás nem várható. A felperes légúti betegségének kialakulása és lakás tartósan nedves állapota között ok-okozati összefüggés áll fenn.

[7] A felperes az állapotromlásának megakadályozása érdekében a lakásból kiköltözött, és 2014. február 1. napjától határozatlan időre bérbe vett egy másik budapesti lakást.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[8] A felperes módosított keresetében - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 141. §-a, 339. §-ának (1) bekezdése, 344. §-ának (1) bekezdése és 355. §-ának (1) bekezdése alapján - a tulajdonát képező lakás kisebbik szobájának és WC helyiségének eredeti állapot szerinti helyreállítása érdekében a perben kirendelt szakértők által meghatározott építési munkák elvégzésére kérte az alperesek egyetemleges kötelezését. Szintén egyetemlegesen kérte kötelezni továbbá az alpereseket - a Ptk. 75. §-a, 76. §-a, 339. §-a és 355. §-ának (4) bekezdése alapján - a korlátozott lakáshasználatból eredő 6.050.275 forint összegű kárának, az egészséghez és testi épséghez fűződő jogának megsértése miatt 3.500.000 forint nem vagyoni kártérítésnek, az ingóságaiban felmerült 800.000 forint összegű kárának, az általa kifizetett bérleti díjnak, valamint a tulajdonát képező lakás kapcsán felmerült 338.063 forint fűtési díjnak, 15.837 forint gázdíjnak és 24.382 forint áramdíjnak a megfizetésére. Mindemellett kérte az I. rendű alperesnek a társasház északi részén lévő kiugró épületrész külső szigetelésének elvégzésére való kötelezését.

[9] A felperes előadta, hogy a felmenő falak és a födém a társasház osztatlan közös tulajdonát képezik, az azok fenntartása, karbantartása körében szükséges munkálatokat az I. rendű alperesnek kellett volna elvégeznie, az ennek elmulasztásából eredő kárért pedig a felelősséget is neki kell viselnie. A II. rendű és a III. rendű alperesekkel szemben előterjesztett keresetét a Ptk. 339. § (1) bekezdésére alapította, és kiemelte, hogy a társasház ügyeiben a „cselekvőképesség" a közös képviselőket illeti meg, ők jogosultak a társasház ügyében eljárni. Álláspontja szerint a II. rendű és a III. rendű alperesek akkor jártak volna el úgy, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ha a kártérítési ügyét a közgyűlés elé terjesztik, megvitatják és a tulajdonostársak határozatot hoznak. Állította továbbá, hogy a II. rendű és a III. rendű alperesek az épület fenntartására vonatkozó, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 43. §-ában meghatározott kötelezettségüknek sem tettek eleget, a III. rendű alperes által megrendelt javítási munkák nem voltak szakszerűek és elégségesek. Hivatkozott továbbá arra, hogy a közös károkozás szabályai alapján az alperesek egyetemleges marasztalásának van helye.

[10] Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

Az első- és másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy saját költségére, műszaki ellenőr felügyelete mellett végezze el a perben kirendelt szakértők által meghatározott, a tetőteraszt, valamint a felperes lakásának kisebbik szobáját és WC helyiségét érintő javítási munkákat. A korlátozott lakáshasználattal, az ingóságok károsodásával, a másik lakás bérlésével és az egyes közüzemi díjakkal összefüggésben érvényesített kártérítési követelés, továbbá a nem vagyoni kárigény tekintetében - a keresetnek nagyobb részt helyt adva - ugyancsak az I. rendű alperest marasztalta. Ezt meghaladóan a keresetet - a kiugró épületrész külső szigetelésének elvégzésére irányuló, valamint a II. rendű és a III. rendű alperesekkel szemben előterjesztett kérelmek tekintetében - elutasította.

[12] A Tht. 3. §-ának (1) bekezdésére, 11. §-ára, 24. §-ának (1) bekezdésére és 56. §-ának 2.2. pontjára hivatkozással kifejtette, hogy a közös tulajdonú részek karbantartása a társasház kötelezettségét képezi, annak elmaradása esetén pedig a társasház köteles az okozott károk kijavítására, pénzbeli megtérítésére. Tekintettel arra, hogy a felperes lakásában bekövetkezett károsodást a közös tulajdonban lévő tetőterasz és gépészeti vezeték hibái okozták, ezért az I. rendű alperes - a Ptk. 339.

§-ának (1) bekezdése, 341. § (1) bekezdése és a 355. §-ának (1) bekezdése alapján - köteles az eredeti állapot helyreállítására, a közös tulajdonú épületrész karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésbe hozható károk kijavítására, a rendeltetésszerű használatot akadályozó károsodás okának megszüntetésére és a további károsodás megakadályozására. Mindezek miatt az elsőfokú bíróság a felperesnek az I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmeit nagyobb részt megalapozottnak találta.

A II. rendű és III. rendű alperesekkel szemben előterjesztett kereset elutasítását azzal indokolta, a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a II. rendű és a III. rendű alperesek magatartásával okozati összefüggésben kára keletkezett. Ezzel kapcsolatban rámutatott: a peradatok alapján az volt megállapítható, hogy a társasház tulajdonosai közül többen tudomással bírtak a felperes lakásának problémájáról, nem bizonyított ugyanakkor az, hogy amennyiben a közös képviselők közgyűlést hívtak volna össze, akkor az hozzájárult volna a szükséges munkálatok elvégzéséhez és a pénzügyi fedezet biztosításához.

A felújítási, karbantartási kötelezettség pedig közvetlenül a társasházat és nem a közös képviselőt terheli. Az elsőfokú bíróság érvelése szerint a III. rendű alperes többször megkísérelte a tetőterasz hibáit kijavítani és a nem megfelelően történt kivitelezés nem róható a terhére. Ezen túlmenően a felperes nem hivatkozhatott alappal az alperesek között létrejött megbízási szerződésekben foglaltakra, e szerződéses kötelezettségek esetleges megszegése miatt ugyanis a II. rendű és a III. rendű alperesekkel szemben kizárólag az I. rendű alperes érvényesíthet igényt.

Az elsőfokú bíróság kiemelte továbbá, hogy ha a II. rendű és a III. rendű alperesek a Tht.-ban foglalt - az épület fenntartásának biztosítása érdekében szükséges - intézkedési kötelezettségüknek nem tettek volna eleget, és ebből adódóan az I. rendű alperes felelőssége lenne megállapítható, akkor mulasztásuk miatt csak az I. rendű alperes lenne jogosult a velük szembeni igényérvényesítésre.

[13] A felperes és az I. rendű alperes fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatta, mellőzte az I. rendű alperes által elvégzendő javítási munkák rendelkező részben történő részletes felsorolását, az ezzel kapcsolatos teljesítési határidőt megváltoztatta; az I. rendű alperest terhelő marasztalás tőkeösszegét 2.637.512 forintra, továbbá 73.692 forint után 2015. december 18. napjától számított késedelmi kamatára felemelte; kötelezte a II. rendű és a III. rendű alpereseket, hogy az I. rendű alperessel egyetemlegesen fizessék meg a jogerős ítéletben foglalt pénzbeli marasztalás összegét a felperes részére; emellett az alpereseket egyetemlegesen kötelezte, hogy fizessenek meg a felperesnek 2016. október 1. napjától minden hónap 15. napjáig az adott hónapra eső 55.000 forintot a jogerős ítéletben meghatározott munkák befejezéséig.

[14] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a II. rendű és a III. rendű alperesek is felelősek a felperesnek okozott károkért. A károkozás idején ugyanis mindketten közös képviselői voltak az I. rendű alperesnek, és annak ellenére, hogy a kötelezettségük lett volna gondoskodni arról, hogy a társasház a karbantartási munkákat elvégezze, e kötelezettségüknek teljes körűen nem tettek eleget. Egyikük sem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható, ez pedig megalapozza a kártérítési felelősségüket.

[15] A másodfokú bíróság rámutatott: 2006-ban a társasház ugyan megbízott egy vállalkozót a karbantartási munkálatok elvégzésével, de a közös képviselők nem ellenőrizték a teljesítést, és amikor szembesültek azzal, hogy a kivitelező hibásan teljesített, akkor sem követelték meg időben a munkálatok megfelelő minőségben való elvégzését. Annak érdekében, hogy a beázást a tetőteraszon történő munkák elvégzésével megszüntessék, azt követően sem tettek lépéseket, hogy a kivitelezés ismét szakszerűtlen volt. A jogerős ítélet indokolása szerint a karbantartásról a döntést a társasház közgyűlésének kellett volna meghoznia, de a közös képviselők kötelezettsége lett volna a tetőteraszon elvégzendő munkálatokat a közgyűlés napirendjére venni, és a közgyűlés határozatát e tekintetben előkészíteni. Minthogy ezt nem tették meg, alappal nem hivatkozhatnak a felróhatóság hiányára. A II. rendű és a III. rendű alperesek ezért a felperes kárát a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján kötelesek megtéríteni, miután pedig a kárt közösen okozták, felelősségük a károsulttal szemben a Ptk. 344. § (1) bekezdése értelmében egyetemleges.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[16] A III. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperessel szembeni marasztalásának mellőzését kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Tht. 3. § (1) bekezdését, valamint a Ptk. 339. § (1) bekezdését és 344. § (1) bekezdését jelölte meg. Álláspontja szerint a Tht. 3. § (1) bekezdéséből egyértelműen az következik, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos terhek viselésére a társasház, vagyis az adott esetben az I. rendű alperes köteles. Ehhez képest irreleváns, hogy ez a teher a közös tulajdon meghibásodása okán felmerülő javítási és karbantartási költségben, vagy a meghibásodás miatt harmadik személyek tulajdonában keletkezett kárban testesül-e meg, annak viselését a hivatkozott törvényhely generálisan a társasház kötelességévé teszi. Ez pedig önmagában kizárja az ő kárfelelősségének megállapíthatóságát. A felülvizsgálati kérelem szerint a Ptk. 339. § (1) bekezdéséből következően ő akkor lenne marasztalható, ha a felperesnek kára keletkezett és ezt a kárt az ő jogellenes és felróható magatartása (mulasztása) okozta volna. E konjunktív feltételek azonban az ő vonatkozásában nem teljesültek. A beázást ugyanis nem ő okozta, az még csak összefüggésbe sem hozható a magatartásával. A felperes ingóságaiban keletkezett kárra ráhatása nem volt, hiszen ezek a károk egyrészt a közvetlen ázásból, másrészt az ezt követő nem megfelelő tárolásból eredtek. A korlátozott lakáshasználattal és fűtésdíjjal kapcsolatos károk szintén nem az ő érdekkörében felmerült okból következtek be. Utalt arra, felajánlotta a felperesnek, hogy a társasház költségén helyreállítják a kisebbik szobát, de attól a felperes elzárkózott. Mivel a felperes betegségének kialakulása az 1999-2000. évekre véleményezhető, és neki a lakás belső állapotára semmiféle ráhatása nem lehetett, a nem vagyoni kár tekintetében sem merülhet fel a közrehatása. A III. rendű alperes felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet azért sérti a Ptk. 344. § (1) bekezdését, és azért nem lett volna helye az alperesek egyetemleges marasztalásának, mert nincs olyan közös, vagy egymást segítő, egymásra hatással lévő magatartás az alperesek oldalán, amely megalapozná az együttes károkozás megállapíthatóságát.

[17] A II. rendű alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét a Kúria a Pfv.V.20.177/2017/6. számú végzésével hivatalból elutasította.

[18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében - jogi álláspontját részletesen kifejtve - a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részének hatályában történő fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[19] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[20] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott része, a III. rendű alperest - a további alperesekkel egyetemlegesen - marasztaló rendelkezése a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.

[21] A felülvizsgálati kérelem által felvetett jogkérdés az volt, hogy a közös képviselő kötelezhető-e a társasházat terhelő karbantartási munkák elmaradása miatt a tulajdonostársat ért kár megtérítésére, s ha igen, a társasház és a közös képviselő viszonyában alkalmazhatóak-e a közös károkozás szabályai.

[22] A fentiek kapcsán abból kellett kiindulni, hogy a III. rendű alperes által megsértett jogszabályhelyként megjelölt, a társasház-közösség számára korlátozott jogalanyiságot (relatív jogképességet) biztosító Tht. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a társasház tulajdonostársainak közössége viseli a közös tulajdon terheit. Ebből következően a közös tulajdonú épületrészek működtetésével okozati összefüggésben keletkezett károkért a társasház-közösség tartozik felelősséggel, és ő kerül jogviszonyba a károsulttal. Ez megfelelően irányadó abban az esetben is, ha a kár valamelyik tulajdonostárs külön tulajdonában álló épületrészében keletkezett (a Kúria Pfv.III.21.853/2012/5. számú közbenső ítélete). A kárfelelősség alapja ebben az esetben a Ptk. 352. § (1) bekezdésében írt különös felelősségi szabály, amely szerint az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős.

[23] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában felhívott Tht. 56. § 2.2. pontja a karbantartást mint a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzését, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréjét definiálja. Ebből, valamint az előzőekben kifejtettekből következően helytálló volt az elsőfokú bíróságnak az a - fellebbezéssel nem támadott - jogi következtetése, hogy a társasház köteles a közös tulajdonú épületrészek hiányosságai folytán a tulajdonostársak egyikét ért károk megtérítésére.

[24] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben ugyanakkor a Tht. 3. § (1) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy az önmagában kizárja a közös képviselő kárfelelősségének megállapíthatóságát. A közös képviselő kártérítési felelőssége akkor állapítható meg, ha a jogszabály vagy alapító okirat szerint őt terhelő kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ebből eredően következik be az érvényesített kár (a Kúria Pfv.V.20.073/2015/4. számú ítélete). A közös képviselő kötelezettségeit állapítják meg a Tht. 43. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai is, amelyeket a felperes a keresetének jogalapjaként ugyancsak megjelölt. Míg az előbbi törvényhely szerint a közös képviselő köteles a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek; addig az utóbbi törvényhely értelmében a közös képviselő köteles minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében. Abban az esetben tehát, ha a III. rendű alperes közös képviselőként e törvényi kötelezettségeit elmulasztotta, és a felperest ezzel okozati összefüggésben kár érte, a III. rendű alperes a Ptk. 339. § (1) bekezdésében írt általános kárfelelősségi szabály alapján köteles megtéríteni az így okozott kárt.

[25] A jogerős ítélet tényállása szerint a III. rendű alperes 2005. december 14. napjától látja el a társasház közös képviseletét. Ehhez képest a felperes lakása már 1999-től beázik és penészesedik, és e folyamatosan jelzett hibák megszüntetésére a III. rendű alperes által megrendelt javítási munkák sem voltak alkalmasak. 2006-ban ugyan megtörtént a lakás feletti tetőterasz felújítása, de a munka során és annak befejezését követően a lakás kisebbik szobája két ízben erősen beázott, és ennek következtében a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált. A felperes a későbbiekben, a perindítás után is újabb beázásokat jelentett be. A szakértői vélemények szerint a kisebbik szoba beázását a közös tulajdonú tetőterasz vízszigetelési rendszerének, rétegrendjének nem megfelelő kialakítása, míg a WC helyiség beázását a szintén közös tulajdonú gépészeti vezeték hibája okozza. A perben kirendelt szakértők közül ... igazságügyi szakértő megállapította, hogy a lakás feletti teraszon végzett javítások nem lettek kellő módon dokumentálva, a kivitelezés ellenőrzésének hiánya jelentősen hozzájárult a hibák fennmaradásához (34. sorszámú írásbeli kiegészítő szakvélemény 4. oldala). ... igazságügyi szakértő pedig a 2006-ban és a 2009-ben végzett javítási munkákat is szakszerűtlennek minősítette (171. sorszámú írásbeli kiegészítő szakvélemény 5. oldala).

[26] Mindezek miatt az volt megállapítható, hogy a III. rendű alperes az őt közös képviselőként terhelő, a Tht. 43. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban írt kötelezettségeinek teljesítését elmulasztotta. Amint azt a másodfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában helytállóan fejtette ki, a karbantartásról a döntést a társasház közgyűlésének kellett volna meghoznia, és a közös képviselő kötelezettsége lett volna ezt a közgyűlés napirendjére venni, a közgyűlés határozatát e tekintetben előkészíteni. Ezt nem pótolhatta az az elsőfokú bíróság által hivatkozott körülmény, hogy a felperes lakásának problémájáról a tulajdonostársak közül többen tudomással bírtak. A törvény megköveteli továbbá a közös képviselőtől, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az épület fenntartásának biztosítása érdekében. A III. rendű alperes ezzel szemben a javítási munkákat ugyan megrendelte, de azok teljesítését nem ellenőrizte, és a szakszerűtlen kivitelezés nem volt alkalmas a hibák megszüntetésére. A III. rendű alperes kártérítési felelősségét ezek a mulasztásai mint jogellenes magatartások alapozták meg.

[27] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a felelősség Ptk. 339. § (1) bekezdésében írt konjunktív feltételeinek egyike sem hiányzott. A keresetben megtéríteni kért károk a közös tulajdonban álló épületrészek hiányosságai folytán érték a felperest. Az I. rendű alperes kárfelelősségét - a fentebb kifejtettek szerint, a Ptk. 352. § (1) bekezdésében szabályozott különös felelősségi alakzat alapján - ez a tény önmagában megalapozta. A III. rendű alperest pedig az általános felelősségi szabály [Ptk. 339. § (1) bekezdése] alapján azért terhelte kártérítési felelősség, mert a közös képviselői kötelezettségeinek elmulasztásával okozati összefüggésben állnak a felperest ért károk. A felperes által megtéríteni kért vagyoni károk abban az időszakban következtek be, amikor már a III. rendű alperes látta el a közös képviseletet. A nem vagyoni kár esetében a felperes betegségének (allergia, szénanátha és asztma) kialakulása valóban 1999-2000-re tehető, amikor még nem a III. rendű alperes volt a közös képviselő, de ahogyan azt az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján rögzítette, a felperes egészségi állapota 2006 után fokozatosan romlott, ezt követően állandó gyógyszeres kezelésre szorult, és 2012-ben az állapotában jelentős romlás következett be. Miután pedig a III. rendű alperes a felróhatóság hiányát nem bizonyította, a kártérítési felelősség alól nem mentesülhetett.

[28] Mindehhez képest a III. rendű alperesnek az a felülvizsgálati hivatkozása, hogy az ingókárok részben a beázást követő nem megfelelő tárolásból erednek, és a felperes a kisebbik szobának a III. rendű alperes által felajánlott, társasházi költségen való helyreállításától elzárkózott, nem a kártérítési felelősség fennállta, hanem a Ptk. 340. § (1) bekezdésében meghatározott, a károsultat terhelő kárelhárítási, illetőleg kárenyhítési kötelezettség teljesítése szempontjából bírhatott volna jelentőséggel. Amellett azonban, hogy a perben eljárt bíróságok a felperes e magatartásait nem minősítették a kármegosztásra okot adó károsulti közrehatásnak, a III. rendű alperesnek az utóbbi törvényhelyre alapított felülvizsgálati támadása nem volt, s így eltérő jogi következtetés levonásának a felülvizsgálati eljárásban nem lehetett helye.

[29] A jogerős ítélet a Ptk. 344. §-ának (1) bekezdését sem sérti. Ez a törvényhely a károkozók egyetemleges felelősségét állapítja meg arra az esetre, ha többen közösen okoznak kárt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében foglaltakkal szemben meghaladott az a felfogás, amely szerint csak akkor lehet szó közös károkozásról, ha a károkozók között akarategység áll fenn. A közös károkozás tényállása ugyanis objektív tényállás. Közös károkozásról van szó minden olyan esetben, ha a kár objektíve több személy közrehatásának az eredményeként következik be (a Legfelsőbb Bíróság Pfv.V.21.796/2007/5. számú ítélete). A közös károkozás ténye akkor is megállapítható, ha a károkozók eltérő tevékenységei egymást követik, azonban szervesen közrehatottak az eredmény létrehozásában (BH2004.145.). Emellett a közös károkozás megállapítása szempontjából közömbös, hogy a károkozók cselekménye más-más felelősségi alakzaton alapul (BH1991.314., a Legfelsőbb Bíróság Pfv.V.20.960/2007/10. számú ítélete). Mindebből következően az adott esetben sem zárta ki a közös károkozás megállapíthatóságát, s ezáltal az alperesek egyetemleges marasztalását az, hogy az I. rendű, valamint a II. rendű és a III. rendű alperesek kártérítési felelőssége más-más felelősségi alakzaton alapult; mint ahogy az sem jelenthette a fentiek akadályát, hogy a II. rendű és a III. rendű alperesek egymást követően látták el az I. rendű alperes közös képviseletét, és ezért a károkozó magatartásként értékelt mulasztásaik nem egyidejűek voltak.

[30] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartotta.

Záró rész

[31] A Kúria a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 87. § (2) bekezdésére tekintettel megállapította, hogy a felperes pártfogó ügyvédjének a felülvizsgálati eljárásban felmerült díját - pervesztessége okán - teljes egészében a III. rendű alperes viseli.

[32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[33] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdésének e) pontja zárja ki.

Budapest, 2018. február 22.

. Cseh Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró