Legislator Case Law & Legislation
Pfv.20155/2017/7 AI generated

Hungarian Supreme Court upheld lower court dismissal of contract formation claim due to lack of legal basis.

Case Number Pfv.20155/2017/7
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Dismissed

Legislator summary

AI generated

The Supreme Court of Hungary upheld the final judgment dismissing the plaintiff's claim to establish a sales contract. The court found no legal basis for contract formation because the defendant was not bound to sign after the auction process concluded. Consequently, the plaintiff's argument that the defendant's delay constituted a violation was rejected as it caused no legal detriment to the plaintiff.

Legislator headnote

AI generated

Civil Procedure Act 1952; Civil Code: In the absence of a contractual obligation or statutory duty, a court cannot impose a contract formation obligation, and a party's failure to sign after an auction does not constitute a legal violation.

Keywords

AI generated
contract formation auction proceedings legal basis supreme court civil procedure property rights preemptive right

Cited Legislation

AI generated
Civil Procedure Act 1952, Section 275 (3)
Civil Procedure Act 1952, Section 274 (1)
Civil Procedure Act 1952, Section 270 (1)
Civil Procedure Act 1952, Section 78 (1)
Law on Court Fees 2003, Section 3 (2), (5), (6)
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.VI.20.155/2017/7.

A tanács tagjai: . Kollár Márta tanács elnöke

. Puskás Péter előadó bíró

. Kocsis Ottilia bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Helmeczy László ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője: . Gyurcsik András ügyvéd

A per tárgya: szerződés létrejöttének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Ítélőtábla

Pf.I.20.402/2015/4.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Törvényszék

12.P.21.434/2014/10.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 250.000 (kétszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) az alperes tulajdonosi jogainak gyakorlója 2007. február 12-én pályázatot írt ki egy több n-i és egy b-i ingatlanból álló értékesítési egység eladására. A felperes pályázatot nyújtott be az SSB-2202/07. számú értékesítési egység megvásárlására és befizette az 5.555.000 forint ajánlati biztosítékot. Az NFA 2007. május 8-án tájékoztatta a felperest arról, hogy ő tette a második legkedvezőbb ajánlatot, így az első helyezettel való szerződéskötés meghiúsulása esetén szerződéskötés céljából megkereshetik. Az első helyezett visszalépésére tekintettel az NFA 2007. július 30-án tájékoztatta a felperest, hogy jogosult az értékesítési egységbe tartozó ingatlanok 61.105.000 forint vételáron történő megvásárlására, így amennyiben fennáll a vételi szándéka, úgy azt 8 napon belül jelentse be. A felperes 2007. augusztus 3-án - határidőn belül - bejelentette a vételi szándékát, majd az NFA 2007. augusztus 27-én tájékoztatta arról, hogy a vételi ajánlatot közölni fogja az elővásárlásra jogosultakkal. 2007. december 18-án az NFA arról tájékoztatta a felperest, hogy az elővásárlási jogosultságok tisztázatlansága miatt a szerződéskötési eljárást felfüggesztette. N. Város Önkormányzata pert indított az alperessel és más személyekkel szemben az elővásárlási joga megsértése miatt, a peres eljárás 2013. november 28-án fejeződött be a keresetet jogerősen elutasító ítélettel. 2014. január 8-án a felperes felhívta az NFA-t az adásvételi szerződés megkötésére, amely azonban a felhívásra nem válaszolt.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes keresetében kérte annak a megállapítását, hogy az értékesítési egységbe tartozó ingatlanok tekintetében az adásvételi szerződés közte és az alperes közt 61.105.000 forint vételáron létrejött. Kérte az alperes kötelezését annak a tűrésére, hogy a vételár megfizetésével egyidejűleg a tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön az ingatlanokra az ingatlan-nyilvántartásba.

[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a pályázat kiírása ajánlattételre való felhívás, így a felperes pályázata szerződéskötési ajánlat volt. A szerződés a felek között csak akkor jön létre, ha valamennyi lényeges kérdésben megállapodtak, a pályázat elfogadása ezért még nem hozta létre a szerződést, arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) általános szabályait kell alkalmazni (EBH 2003.939., BH 2003.494.). A felek a pályázattal és annak elfogadásával csak a szerződés tárgyát és a vételárat határozták meg, más lényeges kérdésekben, így például a fizetés módja, vagy a birtokba vétel tekintetében azonban megállapodás nem született. Ezek olyan lényeges kérdések, amelyek nélkül az adásvételi szerződés nem jöhetett létre. Az ajánlatot és annak elfogadását a felek sem tekintették végleges adásvételi szerződésnek, amit alátámasztott az a tény is, hogy az NFA a leveleiben csak a szerződéskötés lehetőségéről tájékoztatta a felperest, a nyertes pályázó pedig nem a szerződéstől, hanem csak annak a megkötésének a lehetőségétől állt el. A felperes tehát nem tudta bizonyítani, hogy a megállapodás valamennyi lényeges tartalmi elemre kiterjedt volna, így a szerződés létrehozására irányuló keresete nem volt megalapozott.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján hagyta helyben. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a másodfokú bíróság kiemelte, hogy a felek között írásbeli szerződés hiányában érvényes adásvételi szerződés a régi Ptk. 365. § (3) bekezdése szerint nem jöhetett létre. A felperes keresete, a tartalma alapján tehát ténylegesen a szerződés létrehozására irányult. Azzal, hogy az alperes megadta a felperesnek a szerződéskötés lehetőségét, nem keletkezett szerződéskötési kötelezettsége, amelynek fennállása esetén lehetett volna mód a szerződés létrehozására. Figyelemmel a 4/1999. PJE határozatban foglaltakra, illetve annak III/2. pontjára és az ilyen jellegű ügyekben kialakult joggyakorlatra a másodfokú bíróság álláspontja szerint a pályázat kiíróját megillette az a jog, hogy egyik ajánlattevőt se nyilvánítsa győztesnek. A szerződéskötési szabadság elvéből következően pedig a bíróság csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben hozhat létre szerződést. A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földek értékesítése során irányadó pályázati és bírálati szabályzat 34. pontja szerint a kiíró egészen a szerződéskötés időpontjáig dönthet, akár egyéb körülmények figyelembe vételével is a pályázat érvénytelenségéről, azaz megtagadhatja a szerződés megkötését. Mivel a felek között az adásvételi szerződés nem jött létre és azt a bíróság sem hozhatja létre, a kereset nem volt megalapozott.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezésével az elsőfokú, vagy esetlegesen a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.

[7] A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a jogerős ítélet nem tért ki arra a körülményre, hogy az önkormányzat elővásárlási jogának érvényesítése tárgyában olyan per volt folyamatban, amelyben a felperes félként nem vett részt. Amikor a felperes tudomást szerzett az eljárás befejezéséről, felhívta az alperes képviselőjét a szerződés megkötésére, amelyet az alperes alaptalanul tagadott meg. Az eljárt bíróságok törvénysértő módon nem vették figyelembe, hogy az alperes az ajánlatot elfogadta, így meg kellett volna kötnie a szerződést a felperessel. A szerződéskötés egyedüli akadálya az elhúzódó peres eljárás volt, ami azonban nem értékelhető a felperes hátrányára. Az időmúlás miatt a felperes nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, de az alperes megsértette az együttműködés és jóhiszeműség elvét is, mivel a perről, illetve annak befejezéséről és a szerződéskötés esetleges meghiúsulásáról a felperest nem tájékoztatta.

[8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és a felperes perköltségben történő marasztalására irányult.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[10] Az eljárt bíróságok a tényállást az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárták, azt helyesen állapították meg és helyesek az abból levont jogi következtetéseik is, azokkal lényegében a Kúria is egyetértett, jogszabálysértés nem történt.

[11] Helyesen került megállapításra, hogy a felek között írásbeli, az adásvételi szerződés lényeges tartalmi elemeit tartalmazó szerződés hiányában az ingatlanokra vonatkozó érvényes adásvételi szerződés a régi Ptk. 365. § (3) bekezdése alapján nem jött létre. A pályázat kiírása, az elsőfokú bíróság által kifejtetteknek megfelelően ajánlattételre való felhívásnak, a felperes pályázata pedig ajánlatnak minősült. Az alperes azonban az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot nem tett, csak azt közölte, hogy fennáll a lehetőség az ajánlat szerinti tartalom mellett a szerződés megkötésére. Nyilatkozata nem értelmezhető az abban foglaltakkal szemben oly módon kiterjesztően, mintha az szerződést már létrehozó elfogadó nyilatkozat lenne. A szerződés tehát ilyen módon a régi Ptk. 213. §-a szerint nem jött létre. Ezt az álláspontot fejtette ki az elsőfokú bíróság által is hivatkozott EBH2003. 939. számú vagy a Pfv.VI. 20.927/2012/7. számú eseti döntés. A peres iratok szerint a felek maguk sem vélekedtek másképp, hiszen az NFA kifejezetten a szerződéskötés lehetőségéről adott tájékoztatást a felperesnek és a felperes a 2014. január 8-án kelt levelében is arra hívta fel az alperest, hogy kösse meg vele a szerződést.

[12] Az adásvételi szerződés létre nem jötte folytán a felperes a jogerős ítéletben foglaltaknak megfelelően csak a szerződés létrehozását kérhette. Ez az igénye azonban az alperes hozzájárulása nélkül csak akkor lehet megalapozott, ha az alperes valamely okból köteles lett volna a szerződés megkötésére. A másodfokú bíróság által helyesen hivatkozott 4/1999. PJE határozatnak megfelelően a pályázat kiíróját - a régi Ptk. rendelkezései alapján - nem terheli szerződéskötési kötelezettség a pályázat nyertesével szemben. (A 4/1999. PJE határozat csak azért nem volt fenntartható, mert a 3/2015. PJE határozatnak megfelelően időközben elvesztette a jogszabályi alapját, de az abban kidolgozott elvek és a kialakult joggyakorlat ettől még irányadó.) A pályázat, illetve annak elbírálása tehát önmagában nem képezheti az alapját a felperes szerződés létrehozására irányuló keresetének, annak más jogalapját, például előszerződés megkötését, egyebeket pedig a felperes nem jelölt meg és nem is igazolt. Sem szerződéskötési kötelezettség, jogszabály vagy szerződéses jogviszony nem adott tehát alapot arra, hogy a bíróság létrehozhassa a felperes által kívánt szerződést, így a jogerős ítéletben leírtaknak megfelelően jogalap hiányában a kereset nem volt teljesíthető.

[13] A pályázatot kiíró alperes részére tehát fennállt a lehetőség, hogy szerződéses kötelezettségvállalása, illetve kötelező jogszabályi rendelkezés hiányában megtagadja a reá nézve már hátrányos szerződés megkötését. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak ellenére tehát az alperesnek nem kellett volna a pályázat lezárását követően megkötnie a szerződést a felperessel, ahogyan a felperes is a saját belátása szerint dönthetett annak megkötése felől. A perbeli esetben egyébként valóban az önkormányzat perindítása volt a szerződéskötés elmaradásának a feltehető és valós indoka, ami azonban sem a felperes, sem az alperes terhére nem értékelhető. Az időmúlás, az ingatlanok értékében bekövetkezett emelkedés következtében az alperes részére jelentős hátrányt, veszteséget okozna, ha 2007. évi értéken kellene most értékesítenie az ingatlanokat. A vételárat a felperes 2007. évben nem fizette ki, így őt e tekintetben hátrány nem érte és a jogügylet elmaradásával sem éri kár, csak nem jut anyagi előnyhöz, azzal, hogy az ingatlanokat több mint 7 évvel korábbi vételáron vásárolhatja meg. A harmadik személy perlekedése miatt bekövetkezett időmúlás nem csak a felperest, hanem az alperest sem hozhatja hátrányosabb helyzetbe, így a felperes által a felülvizsgálati kérelemben felvázoltak sem tették jogszabálysértővé a jogerős ítéleti döntést.

[14] Nem sértette meg az alperes a régi Ptk. 4. §-ában foglalt elveket sem, mert egyrészt nem állt szerződéses viszonyban a felperessel, így különösebb kötelezettségek vele szemben nem terhelték, másrészt pedig a hivatkozott eljárásban a rendkívüli perorvoslat már ennek a peres eljárásnak az ideje alatt ért véget.

[15] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet, utalva annak helyes indokolására is, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Záró rész

[16] A felek az ügyben tárgyalás tartását nem kérték, ezt a Kúria sem tartotta szükségesnek, így a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

[17] A régi Pp. 270. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó régi Pp. 78. § (1) bekezdése szerint kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest az alperes javára a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2), (5) és (6) bekezdése alapján, a ténylegesen végzett ügyvédi tevékenységgel arányosan megállapított - és a 4/A. § (1) bekezdése szerint Áfá-val növelt összegű - ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére.

[18] Az ítélettel szemben a régi Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak.

Budapest, 2018. január 23.

Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Puskás Péter s.k. előadó bíró, dr. Kocsis Ottilia s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Sz.Sz. bírósági ügyintéző