Court dismissed appeal against termination of funding contract due to applicant's failure to report bankruptcy.
Legislator summary
AI generatedThe Supreme Court upheld the lower court's decision to terminate the funding contract with the applicant due to its failure to report the initiation of bankruptcy proceedings. The applicant had signed a contract requiring immediate written notification of any bankruptcy, liquidation, or dissolution proceedings, yet did not report the Heves County Court's bankruptcy ruling against it. The court ruled that this breach of a specific contractual obligation justified termination and that the applicant could not claim abuse of right or rely on other conditions.
Legislator headnote
AI generated53/2001. (VIII.17.) FVM rendelet; 72/2002. (VIII.15.) FVM rendelet: The court established that failure to fulfill a specific contractual duty to report bankruptcy proceedings constitutes a material breach justifying termination, and the aggrieved party cannot claim abuse of right based on the breach.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedRelated Decisions
AI generatedFull text
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Pfv.V.20.137/2017/7.
A tanács tagjai:
Dr. Bartal Géza a tanács elnöke
Dr. Cseh Attila előadó bíró
Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró
A felperes:
...
A felperes képviselője:
dr. Tarr Imre ügyvéd
Az alperes:
...
Az alperes képviselője:
... jogtanácsos
A per tárgya:
Elállási jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
Felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.222/2016/11/II.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Fővárosi Törvényszék 21.G.40.076/2012/9.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperes részére 1.000.000 (egymillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes jogelődje, a ... (a továbbiakban: alperes jogelődje) az 53/2001. (VIII.17.) FVM rendelettel kihirdetett ... Terv, és az abban meghatározott agrár- és vidékfejlesztési célok támogatásáról szóló 72/2002. (VIII.15.) FVM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás iránt pályázati felhívást tett közzé, amelyre a felperes egyrészt a versenyképesség erősítése, másrészt a technikai színvonal emelése elnevezéssel pályázatokat nyújtott be.
[2] A pályázati felhívás általános feltételei [6. § (1) bekezdés l) pontja] szerint a támogatás igénylésének és igénybevételének egyik feltétele volt, hogy a pályázó nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.
[3] Az alperes jogelődje mint támogató és a felperes mint kedvezményezett között 2004. augusztus 27-én ... számon a versenyképesség erősítése, 2004. szeptember 14-én ... számon a technikai színvonal emelése céljából támogatási szerződések jöttek létre. A szerződések 4.5. pontja szerint a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a projektben meghatározott beruházásokat az amortizációs időn belül, de legalább öt évig a vonatkozó engedélyek, előírások betartásával használja, üzemelteti, ezen időszak (a továbbiakban: üzemeltetési időszak) alatt folyamatosan megfelel a pályázati felhívásban meghatározott jogosultsági kritériumoknak.
[4] A szerződések VI.7. ba) pontja értelmében a felperes köteles volt írásban, haladéktalanul bejelenteni, ha ellene csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul.
[5] A támogató a szerződések VII.1. f) pontja alapján jogosult volt a szerződéstől elállni, ha az abban előírt bejelentési kötelezettség késedelmet szenved.
[6] A Heves Megyei Bíróság 3.Fpk.10-08-000269/9. számú végzésével megállapította a felperes fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. A felszámolás kezdő időpontja 2008. július 28. napja volt.
[7] A felperes a felszámolási eljárás megindulását nem jelentette be az alperes jogelődjének.
[8] Az alperes jogelődje a felpereshez címzett, 2008. augusztus 22-én kelt, a felperes által kézhez vett leveleiben a támogatási szerződésektől - azok VII.1. f) pontjára, valamint a pályázati felhívás 6. § (1) bekezdés l) pontjára hivatkozással - elállt, majd 2008. augusztus 25-én 72.641.561 forint hitelezői igényt jelentett be a felszámolási eljárásban.
[9] A felperes által az alperes jogelődjével szemben a támogatási szerződések egyes pontjai - köztük a fent felsoroltak - érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Törvényszéken 2.G.41.974/2003. ügyszámon indult, a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.079/2014/11. számú jogerős ítéletével befejezett ügyben a másodfokú bíróság a keresetet teljes egészében elutasította.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[10] A felperes keresete annak megállapítására irányult, hogy az alperes jogelődjének a támogatási szerződések megszüntetésére irányuló, 2008. augusztus 22-i elállási nyilatkozatai érvénytelenek.
[11] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az első- és másodfokú ítélet
[12] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ítéletének indokolása szerint a felperest a támogatási szerződések alapján az ellene indult felszámolási eljárásról bejelentési kötelezettség terhelte, amelyet elmulasztott, ezzel a szerződéseket megszegte, ezért az elállás jogszerű volt.
[13] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta.
[14] Határozatának indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, helytálló érdemi döntést hozott, amelynek indokaival is maradéktalanul egyetértett.
[15] Kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.079/2014/11. számú jogerős ítélete szerint a felperes által támadott szerződési feltételek nem érvénytelenek, a perben nem volt vitás, hogy a felperes felszámolás alá került, amelyet nem jelentett be az alperes jogelődjének, így - a másik perben hozott jogerős ítélet alapján a felek jogviszonyára kötelezően irányadó szerződési feltételek alapján - a szerződésből eredő kötelezettségének nem tett eleget. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperest szerződésszegésének következményei alól nem mentesítette a felszámolásnak a Cégközlönyben való közzététele. Az alperes jogelődjének elállási jogosultsága a felperes érdekkörében fennálló okból nyílt meg, a felek jogviszonyában az alperes jogelődje részéről joggal való visszaélés nem valósulhatott meg.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte keresetének megfelelően.
[17] Megsértett jogszabályhelyként a felszámolásának elrendelésekor hatályos, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 31. § (1) bekezdés a) és b) pontjait, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5. § (1) - (2) bekezdéseit jelölte meg.
[18] Korábbi álláspontját fenntartva a felperes hivatkozott arra, hogy a Csődtv. fenti rendelkezése értelmében a felszámolás alá került gazdasági társaság volt vezető tisztségviselőjének 45 nap állt rendelkezésére a zárómérleg, a gazdasági adatok, illetve a szerződésekről szóló tájékoztatás felszámoló részére történő megadására. Ezt megelőzően a felszámoló nyilvánvalóan nem ismerhette meg a felszámolás alá került cég szerződéseit, az azokból eredő kötelezettségeket, míg a korábbi vezető tisztségviselő képviseleti joga a felszámolás kezdő időpontjában jogszabály folytán megszűnt, így a cég nevében jognyilatkozatot már nem tehetett.
[19] A perbeli esetben a felszámolás kezdő időpontja (2008. július 28.) és az elállási nyilatkozatok (2008. augusztus 22.) között nem telt el a Csődtv-ben előírt iratátadási és tájékoztatási kötelezettségre irányadó határidő, az alperes jogelődje tehát még az előtt állt el a szerződésektől, mielőtt az azokban foglalt kötelezettségről a felszámoló egyáltalán tudomást szerezhetett volna. Kitért arra is, hogy a szerződésben foglalt „haladéktalanul" kifejezés értelemszerűen csak a felszámoló általi tudomásszerzéstől értelmezhető. Utalt rá, hogy a Cégközlönyben való közzététel mindenkivel szemben hatályos „tájékoztatásnak" minősül.
[20] Az anyagi jogi jogsértésre való hivatkozása körében kifejtette, hogy a támogatást nem vitatottan szerződésszerűen használta fel: az abból épített vagyonelemeket a felszámolás alatt is működtette, hasznosította, eredményt termelt, exportált, majd a felszámoló ezeket a vagyonelemeket egyben, működő üzemként értékesítette szakmai befektetőnek, aki jelenleg is üzemelteti azt. Ezen időszakok alatt jelentős számú munkavállalót foglalkoztatott és adóbefizetést teljesített. Mindezekre tekintettel a bejelentés elmulasztása a támogatás megvalósításával - annak összegzett céljával, az abból létesített vagyontömeg termelési, foglalkoztatási, adófizetési tevékenységével - semmilyen összefüggésben nem állt. Ezért - még ha a szerződés szövege alapján az alperes jogelődje erre jogosult is volt - az elállási jog gyakorlása a szerződés rendeltetésével nem volt összeegyeztethető, ezért joggal való visszaélésnek minősül.
[21] Fenntartotta továbbá az első- és a másodfokú eljárásban előadott hivatkozásait.
[22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében - részletesen kifejtve álláspontját - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[24] A felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[25] A Pp. 270. § (2) bekezdésének és 275. § (3) és (4) bekezdéseinek együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja anyagi jogi vagy eljárási jogszabálysértés lehet, utóbbi azonban csak akkor, ha az az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bír.
[26] A felperesnek a Csődtv. előírásaira történt felülvizsgálati hivatkozása téves. A Csődtv. 31. § (1) bekezdés a) és b) pontjainak szerkezetéből és a felülvizsgálati kérelemben is rögzített tartalmú - a felperes elleni felszámolási eljárás kezdő időpontjában hatályos - szövegéből egyértelműen megállapítható, hogy a felperes által hivatkozott 45 napos határidő kizárólag az a) pontban rögzített kötelezettségek - azaz a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltár, valamint éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló vagy egyszerűsített mérleg, továbbá adóbevallás és az eredmény felosztása utáni zárómérleg készítése - tekintetében állt a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vezetőjének rendelkezésére. A b) pontban felsoroltakra ez a 45 napos határidő nem vonatkozott.
[27] A támogatási szerződésben meghatározott öt éves üzemeltetési időszak a felszámolás kezdő időpontjában még nem telt el, így a fennálló szerződéses kötelezettségek a Csődtv. 31. § (1) bekezdés b) pontja körében szabályozott „folyamatban lévő ügyek" kategóriájába tartozónak minősültek.
[28] A két támogatási szerződés alapján megítélt, 72.000.000 forintot meghaladó támogatási összeg mint jogi tény és a szerződésekből eredő - a fentiek szerint az üzemeltetési időszak fennálltára tekintettel irányadó - ezzel kapcsolatos kötelezettségek léte nyilvánvalóan lényeges információ volt. A felperes a pályázati feltételek ismeretében nyújtotta be pályázatait, azok tudatában kötötte meg a támogatási szerződéseket, amelyeknek a VI.7. ba) pontjában foglalt írásbeli, haladéktalanul megteendő bejelentési kötelezettségéről mindenkori vezető tisztségviselőjének tudnia kellett, miként arról is, hogy ez a kötelezettség a felszámolás kezdő időpontját követően jognyilatkozat tételére jogosult - adott esetben kötelezett - felszámolónak jelentős információ. Ebből következően e lényeges információnak a volt vezető tisztségviselő által történt át nem adása, és ebből eredően a bejelentési kötelezettség elmulasztása a felperes érdekkörében felmerült körülmény, amelyre - mint saját felróható magatartására - a felperes a Ptk. 4. § (4) bekezdése értelmében nem hivatkozhat.
[29] A felperesnek az alperes jogelődje által az elállási jog gyakorlásával összefüggésben a Ptk. 5. § (2) bekezdése szerinti joggal való visszaélésre történt hivatkozása szintén alaptalan.
[30] A felek által kötött támogatási szerződések alapjául szolgált pályázati feltételek és a szerződések általános szerződési feltételei az ún. ...-rendeletek alapján Magyarország európai uniós kötelezettségvállalásaival összhangban kerültek megfogalmazásra. A szerződésekben kikötött elállási jogra az alperes jogelődje önmagában a felperest terhelő haladéktalan és írásbeli bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt jogosult (és köteles) volt. Sem a szerződések, sem azok általános feltételei, sem a pályázati feltételek és az alapul fekvő ... rendeletek nem kötötték az elállási jog gyakorlását további feltételekhez, így a felperes által hivatkozott, általa relevánsnak tartott többlettényállási elemeknek (támogatási célok megvalósulása, folyamatos termelés, export tevékenység, munkavállalók foglalkoztatása és adófizetés) az elállási jog gyakorlásának megítélésében nem volt - nem is lehetett - relevanciája. A felperes egyértelműen megfogalmazott szerződési kötelezettségének nem tett eleget, ezáltal a szerződéseket megszegte, az alperest mérlegelési (méltányossági, diszkrecionális) jogkör a szerződésszegések szankcionálása (az elállási jog gyakorlása) terén nem illette meg, így a joggal való visszaélés nem állapítható meg.
[31] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[32] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése, valamint az alperes felülvizsgálati jogi képviseletét ellátó jogtanácsosra figyelemmel a Pp. 67. § (2) bekezdése szerint kötelezte felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amelynek összegét a fenti utaló rendelkezés szerint a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (5) bekezdésének megfelelően állapította meg.
[33] A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetéséről szóló rendelkezés a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
[34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperes kérelmére a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el.
[35] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdésének e) pontja zárja ki.
Budapest, 2018. január 11.
Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró