Court dismissed appeal against final judgment on police sector supplement payment difference. Appeal based on lower salary calculation was rejected. Final judgment upheld.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.III.10.053/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Zanathy János

a tanács elnöke

Dr. Farkas Katalin

előadó bíró

Dr. Magyarfalvi Katalin

bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet

Az alperes: Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: illetmény-különbözet megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Egri Törvényszék 2.Mf.20.292/2017/4.

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Egri Közigazgatás és Munkaügyi Bíróság

7.M.261/2017/5.

Rendelkező rész

A Kúria az Egri Törvényszék 2.Mf.20.292/2017/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] Az Egri Törvényszék 2.Mf.20.115/2017/4. számú jogerős ítéletével - amelyet a Kúria Mfv.III.10.656/2017/4. számú ítéletével hatályában fenntartott - a felperes illetményét 2015. évre 122.000 forint összegű garantált bérminimumban, a garantált összegen felüli a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt 37.500 forintban, összesen - pótlék nélkül - 159.500 forintban állapította meg.

[2] Az alperes a felperes részére 2015. július 1-jétől megállapított ágazati pótlék összegét az Egri Törvényszék jogerős ítélete ellenére 152.200 forint illetmény figyelembevételével (5%) bruttó 7.610 forint összegben folyósította. Az alperes a felperest 2016. január 1. napjától D fizetési osztály 11. fizetési fokozatába sorolta, illetményét 129.000 forint összegű garantált illetményben és 15.862 forint összegű garantált összegen felüli munkáltatói illetményrészben, mindösszesen 144.862 forint összegben határozta meg (illetménypótlékok nélkül) az Egri Törvényszék által megállapított 159.500 forinttal szemben, így a felperes részére 2016. január 1. napjától a 10%-os rendvédelmi ágazati pótlék összegét is alacsonyabb összegben folyósította.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[3] A felperes kereseti kérelmében 2015. július 1-től 2016. október 31. napjáig számítottan 21.328 forint pótlékkülönbözet és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest azzal, hogy a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyásával, alacsonyabb összegben került megállapításra a rendvédelmi ágazati pótléka.

[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte fenntartva a korábbi perekben tett nyilatkozatát, amely szerint a felperes illetménye elérte a garantált bérminimum összegét 2015-ben és 2016-ban is, a Kjt. szerinti garantált illetményhez viszonyítottan a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt jogszabályi tiltás hiányában a munkáltató jogszerűen sorolhatta írásbeli munkáltatói döntés nélkül is a garantált illetményelemhez. Vitatta az alperes továbbra is az illetmény megállapítás „jogalkalmazói értelmezését".

Az első- és a másodfokú ítélet

[5] A munkaügyi bíróság kötelezte az alperest a felperes javára 21.328 forint összeg megfizetésére, rendelkezett a kamat megfizetéséről, a perköltség és az illeték viseléséről. Az ítéleti érvelés szerint a Belügyminisztérium irányítása alatt álló rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott részére rendvédelmi ágazati pótlék megállapításáról szóló 29/2015. (VI.18.) BM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendvédelmi közalkalmazott részére köteles megállapítani a rendvédelmi ágazati pótlék összegét úgy, hogy az megfeleljen a rendvédelmi közalkalmazott havi illetménye 2015. július 1. napjától 5%-ának, 2016. január 1. napjától 10%-ának megfelelő összegnek.

[6] A bíróság megállapította, hogy az alperes a jogszerűtlenül meghatározott illetmény után 2015. július 1-től december 31-ig terjedő időben havi 1.115 forinttal, 2016. január 1-től október 30-ig 1.464 forinttal alacsonyabb összegben állapította meg a felperest megillető ágazati pótlék összegét, ezért a felperes kereseti kérelmének megfelelően marasztalta az alperest.

[7] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezésében az alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy az elsőfokú bíróság a jogszabályokat az illetmény meghatározása körében tévesen értelmezte, a bruttó illetmény alapján megállapított 2015. július 1. napjától 5%-os, 2016. január 1. napjától 10%-os rendvédelmi ágazati pótlék összege a jogszerűen megállapított illetményhez igazodott.

[8] Az Egri Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a jogerős ítélet értelmében 2015. december hónapjára a felperest megillető illetmény 159.500 forint volt, ezzel szemben az alperes a rendvédelmi ágazati pótlékot 2015. évben 137.200 forint, 2016. évben pedig 144.862 forint alapulvételével, ezen összegekhez igazított százalékos mértékben határozta meg. A törvényszék rámutatott, hogy jelen perben a felperest megillető garantált illetmény mértéke már nem vitatható, annak pedig, hogy a pótlékok nélkül számított bruttó illetményként felperest megillető összegből mennyit és milyen okból tekintett az alperes munkáltatói döntésen alapuló illetményrésznek, illetőleg, hogy milyen okból nem adott ki munkáltatói intézkedést, nincsen relevanciája.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és „új, a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát", továbbá a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Az alperes felülvizsgálati kérelmében megismételte a korábbi eljárásokban a jogerős ítéletek Kjt. 66. § (7)-(8) bekezdésébe, (9) bekezdés b) pontjába, a Kjt. 21. § (3) bekezdésébe ütközését állító érveléseit, ismertetve más munkaügyi bíróságok és törvényszékek azonos tárgyú ügyben hozott döntéseit azzal, hogy a jogalkalmazók korábbi jogsértő értelmezése közvetlen kihatással bírt a bruttó illetmény alapján 2015. július 1. napi kezdő időponttal megállapított, a megállapításkori bruttó illetményhez igazodó rendvédelmi ágazati pótlék összegére is.

[10] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte jogszabálysértés hiányában. A felperes hivatkozott arra, hogy az előzményi perben jogerős ítélet megállapította a felperes jogszerű, pótlékok nélkül számított illetményét, amelyhez képest az alperes jogszerűtlenül alacsonyabb mértékben határozta meg az ágazati pótlék összegét. A Kúria több ítéletében azonos tényállás mellett a rendvédelmi ágazati pótlék különbözetére is a jogerős ítéleteket hatályában fenntartotta (Mfv.II.10.442/2016/5.).

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint.

[12] A Kúria a középfokú besorolású közalkalmazottak garantált illetménye tárgyában hozott határozataiban (Mfv.II.10.460/2015/10., Mfv.II.10.080/2016/4., Mfv.II.10.390/2016/5., Mfv.II.10.414/2016/6., Mfv.II.10.550/2016/4., Mfv.II.10.427/2017/4. stb.) állást foglalt a Kjt. 66. §-ában, a 79/E. §-ában, a 85/A. § 1. pontjában meghatározott rendelkezések, valamint a 390/2012. (XII.20.) Kormányrendelet 2. § (2) bekezdése, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 46. § (1) és (4) bekezdései, a garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII.29.) Kormányrendelet 2. §-a értelmezése körében a Kúria az ezen határozataiban foglaltakat változatlanul fenntartja, az ott kifejtett álláspontján változtatni nem kíván.

[13] A felperes a 29/2015. (VI.15.) BM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján 2015. július 1-jétől 2015-ben a rendvédelmi közalkalmazott havi illetménye 5%-ának, míg 2016-ban 10%-ának megfelelő összegű rendvédelmi ágazati pótlékra volt jogosult. A felperesnek jogszerűen járó illetmény összegét jogerős ítélet megállapította, az alperes azonban nem ennek figyelembevételével, hanem annál alacsonyabb mértékben határozta azt meg, ezért a rendvédelmi pótlék határozta azt meg, hogy a rendvédelmi pótlék összegét is, így a pótlékkülönbözet megfizetésére köteles. Az alperes magát a jogerős ítéletben megállapított illetményhez képest számított ágazati pótlékokat összegszerűségében nem vitatta, csupán a számítás alapját képező illetmény összegét sérelmezte. Az alperes felülvizsgálati kérelmében felhozottak a jogerős ítélet megváltoztatására nem alkalmasak, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

A döntés elvi tartalma

[14] Amennyiben az alperes a korábban jogerős ítéletben megállapított illetmény összegnél alacsonyabb összeg alapján számítja ki a felperest a 2015. és 2016. évekre megillető rendvédelmi ágazati pótlékot, nem vehető figyelembe az alperes azon hivatkozása, hogy a korábbi perekben a jogalkalmazó szervek a Kjt. vonatkozó és egyéb az ügyben alkalmazandó jogszabályokat tévesen értelmezték.

Záró rész

[15] A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes megfizetni. A le nem rótt 50.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték állam általi viselése az Itv. 50. § (1) bekezdés második fordulatán, valamint az Itv. 5. § rendelkezésén alapul.

[16] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. § (1) bekezdése l) pontja zárja ki.

[17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el (Pp. 274. § (1) bekezdés).

Budapest, 2018. június 27.

Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő