Court dismisses compulsory psychiatric treatment due to misapplication of criminal law regarding assault offenses.
Legislator summary
AI generatedThe Supreme Court overturned a lower court's decision to order compulsory psychiatric treatment for the defendant, who was convicted of assault and harassment. The prosecution argued the defendant's mental state required treatment, but the court found the specific offenses did not meet statutory criteria. The ruling established that compulsory treatment requires a specific list of violent crimes, which simple assault and harassment do not include.
Legislator headnote
AI generatedBtk. 78. § (1) bekezdése; Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja: Compulsory psychiatric treatment is only applicable when the offender commits a specific type of violent crime listed in the general part, excluding minor offenses like assault and harassment.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedRelated Decisions
AI generatedFull text
Kúria
ítélete
Az ügy száma: Bfv.III.959/2018/7.
A határozat szintje: felülvizsgálat
A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke
Dr. Bartkó Levente, előadó bíró
Dr. Márki Zoltán, bíró
Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: tanácsülés
Az ülés napja: 2018. december 12.
Az ügy tárgya: garázdaság vétsége és más bűncselekmény
Terhelt(ek):
Első fok: Berettyóújfalui Járásbíróság, 2.B.38/2017/12., ítélet, tárgyalás
2017. október 4.
Másodfok: Debreceni Törvényszék, 1.Bf.566/2017/6., végzés, tanácsülés,
2018. március 2.
Az indítvány előterjesztője: Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség
Az indítvány iránya: a terhelt javára
Rendelkező rész
A Kúria a garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Berettyóújfalui Járásbíróság 2.B.38/2017/12. számú ítéletét és a Debreceni Törvényszék 1.Bf.566/2017/6. számú végzését megváltoztatja, és a terhelttel szemben alkalmazott kényszergyógykezelést mellőzi. Egyebekben a Kúria a Berettyóújfalui Járásbíróság ítéletét és a Debreceni Törvényszék végzését hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.
A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
Indokolás
I. [1] A Berettyóújfalui Járásbíróság a 2017. október 4. napján kihirdetett 2.B.38/2017/12. számú ítéletével a terheltet az ellene testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) bekezdés, (2) bekezdés] és garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette, egyben elrendelte a terhelt kényszergyógykezelését.
[2] A Debreceni Törvényszék a 2018. március 2. napján meghozott 1.Bf.566/2017/6. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] A jogerős tényállás lényege szerint a terhelt paranoid személyiségzavarban és paranoid elmezavarban szenved, és kóros elmeállapota miatt nem képes a cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésére, illetve arra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjen.
[4] A terhelt 2016. július 7. napján 22 óra körüli időben testvérével és annak élettársával a lakóházukban szóváltásba keveredett, ezért a rendőrséget értesítették, és az utcán várták a rendőrök megérkezését.
[5] A rendőri intézkedés alkalmával az udvaron a terhelt és testvére között további szóváltás alakult ki, melynek során a terhelt megfenyegette testvérét, hogy őt és élettársát egyaránt meg fogja verni. A testvére élettársa kérdőre vonta a terheltet, aki odalépett hozzá és őt egy alkalommal ököllel fejen ütötte. Ezt követően a sértett indult el a terhelt felé, azonban az intézkedő rendőrök ebben megakadályozták. A terhelt tovább szidalmazta a sértettet, ismét odalépett hozzá, és őt egy alkalommal ököllel újfent arcon ütötte.
[6] A sértett a bántalmazás következtében a jobb és a bal arcfél zúzódásos sérüléseit szenvedte el, amely sérülések gyógytartama 8 napon belüli, ténylegesen két napra tehető.
II. [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés b) pont második fordulata alapján - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő intézkedés alkalmazása - a terhelt javára.
[8] Kifejtette, hogy a Debreceni Járásbíróság a kényszergyógykezelés elrendelésének a Btk. 78. § (1) bekezdésében megfogalmazott törvényi feltételei hiányában alkalmazott a terhelttel szemben kényszergyógykezelést, ugyanis a könnyű testi sértés vétsége, illetve a garázdaság vétsége nem szerepel a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti személy elleni erőszakos bűncselekmények között.
[9] A Btk. 78. § (1) bekezdése négy konjunktív feltételhez köti az intézkedés elrendelését, ezért bármelyik feltétel hiányában a kényszergyógykezelés nem alkalmazható.
[10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat akként változtassa meg, hogy a terhelttel szemben alkalmazott kényszergyógykezelést mellőzze, egyebekben pedig azokat hatályában tartsa fenn.
[11] A Legfőbb Ügyészség BF.856/2018/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta azzal, hogy a korábbi Be. szerint benyújtott indítvány jogszabályi alapja a Be. 648. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjának felel meg.
III. [12] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be. 648. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.
[14] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő intézkedést alkalmaztak.
[15] A Btk. 78. § (1) bekezdése szerint a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
[16] A törvény e rendelkezése négy konjunktív feltételhez köti az intézkedés elrendelését, ezért bármelyik feltétel hiányában a kényszergyógykezelés nem alkalmazható.
[17] A jogerős tényállás alapján a terhelt cselekménye könnyű testi sértés vétségének, valamint garázdaság vétségének minősül, melyeket a terhelt személy elleni erőszak kifejtésével valósított meg.
[18] Ellenben a személy elleni erőszakos bűncselekmények körét meghatározó Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti taxatív felsorolásában a bűncselekmények között sem a könnyű testi sértés vétsége, sem a garázdaság vétsége nem szerepel.
[19] Az értelmező rendelkezések hatálya figyelemmel az „e törvény alkalmazásában" meghatározásra a büntetőtörvény egészére kiterjed. Következésképpen ahol az Általános Rész személy elleni erőszakos bűncselekményt említ, ott az értelmező rendelkezés szerinti felsorolás az irányadó.
[20] Ekként nem alapozza meg a kényszergyógykezelés elrendelését sem a garázdaság bűncselekménye - még akkor sem, ha az személy elleni erőszakos magatartással elkövetett -, sem pedig a könnyű testi sértés vétsége.
[21] Erre tekintettel az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályának megsértésével rendelték el a terhelt kényszergyógykezelését.
[22] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a Be. 662. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a felülvizsgálattal megtámadott határozatot megváltoztatta, és a terhelttel szemben alkalmazott kényszergyógykezelést mellőzte. Egyebekben a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján az első- és másodfokú határozatot hatályában fenntartotta, a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 664. § (1) bekezdés zárófordulata szerint rendelkezett.
IV. [23] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. § (1) bekezdése értelmében, a Be. 458. § (3) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. § (1) bekezdés b) pontja zárja ki.
[24] A Be. 652. § (6) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. § (3)-(5) bekezdésén alapul. A Be. 652. § (7) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. § (4) bekezdés].
Budapest, 2018. december 12.
Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró
Kiadmány hiteléül:
bírósági ügyintéző