Legislator Case Law & Legislation
Bfv.855/2017/5 AI generated

Hungarian Supreme Court dismisses appeal for negligent endangerment in workplace, upholding conviction and sentence.

Case Number Bfv.855/2017/5
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Dismissed

Legislator summary

AI generated

The Hungarian Supreme Court dismissed the defense's appeal regarding a conviction for negligent endangerment committed during employment. The court found the defendant violated safety regulations and failed to ensure the worker possessed necessary qualifications for the task, causing injuries. Consequently, the court upheld the lower courts' findings of guilt and the imposed fine.

Legislator headnote

AI generated

Btk. 165. § (1) bekezdése; Be. 423. § (5) bekezdése; A Kúria elutasítja a felülvizsgálati indítványt, ha az eljárt bíróságok nem sértették meg a büntető anyagi jogszabályokat a bűncselekmény megítélésében és a jogerős határozat hatályban marad.

Keywords

AI generated
negligent endangerment workplace safety criminal appeal supreme court negligence workplace regulations criminal conviction

Cited Legislation

AI generated
Btk. 165. § (1) bekezdése
Be. 423. § (5) bekezdése
A Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálatra figyelemmel a Kúria azt is megállapította, hogy az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróságok nem követtek el a fenti törvényhely szerint értelmezhető eljárási szabálysértést.
Be. 426. §
[96] Mindezek miatt a Kúria a Be. 426. §-a szerint a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott első- és másodfokú határozatot ...
Be. 3. § (4) bekezdése
[97] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416.
416. § (4) bekezdés b) pontja
§ (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki.
Be. 418. § (3) bekezdése
A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416.
Be. 421. § (3) bekezdése
A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.
1993. évi XCIII. törvény 50. §

Cited Case Law

AI generated
61.B.287/2014/37. számú ítélet
február 17., nyilvános tárgyalás, 61.B.287/2014/37. számú ítélete
18.Bf.291/2016/8. számú ítélet
március 9., nyilvános ülés, 18.Bf.291/2016/8. számú ítélete
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.855/2017/5.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke

. Krecsik Eldoróda előadó bíró

. Feleky István bíró

Az eljárás helye:

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2018. január 8.

Az ügy tárgya: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége

Terhelt(ek): ... és társai

Elsőfok: Járásbíróság, 2016. február 17., nyilvános tárgyalás, 61.B.287/2014/37. számú ítélete

Másodfok: Törvényszék, 2017. március 9., nyilvános ülés, 18.Bf.291/2016/8. számú ítélete

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: ... III. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: a III. rendű terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben ... III. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 61.B.287/2014/37. számú ítéletét, illetőleg a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 18.Bf.291/2016/8. számú ítéletét ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] I. A Debreceni Járásbíróság a 2016. február 17-én meghozott és kihirdetett 61.B.287/2014/37. számú ítéletében ... III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében [Btk. 165. § (1) bekezdés].

[2] Ezért őt 300 napi tétel - 2000 forint napi tétel összegű -, mindösszesen 600.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett.

[3] Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelről, valamint a felmerült bűnügyi költség terheltenkénti megfizetéséről.

[4] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a III. rendű terhelt és védője bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében jelentette be, majd tartotta fenn a fellebbezést.

[5] A Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. március 9-én tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 18.Bf.291/2016/8. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét ... III. rendű terhelt vonatkozásában megváltoztatta: a vele szemben kiszabott pénzbüntetésnek a napi tétel számát 240 napra enyhítette a napi tétel összeg érintetlenül hagyása mellett.

[6] Megállapította, hogy az így kiszabott pénzbüntetés összege mindösszesen 480.000 forint, melyre változatlanul 20 havi részletfizetést engedélyezett.

[7] Rendelkezett a pénzbüntetés, illetve a havi részlet elmulasztása esetén a pénzbüntetés, vagy annak meg nem fizetett része szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról is.

[8] A felmerült bűnügyi költség teljes összegét pótlólag feltüntette.

[9] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

[10] A jogerős ítéletben megállapított történeti tényállás szerint ... III. rendű terhelt a cég 1 Alapanyaggyártó Igazgatósága, biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztályának biztonságtechnikai munkatársa volt, e munkakörében többek között felettese utasítására kötelességét képezte olyan feladatok ellátása, amelyek feladatkörének meghatározásában tételesen nem szerepelnek, de a munkakör rendeltetéséből megállapíthatóan tevékenységi körébe tartoznak, esetleg szükséghelyzetből adódnak.

[11] A III. rendű terhelt jogosult volt tevékenységével összefüggésben külön bejelentés nélkül ellenőrzést tartani és a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére intézkedéseket kezdeményezni.

[12] Jogosult volt továbbá közvetlen veszélyeztetés észlelése esetén - a biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztályvezető azonnali értesítése mellett - a beosztott alkalmazottak és munkavezetők számára a veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételére, sőt indokolt esetben a termelési tevékenység korlátozására és időleges felfüggesztésére is.

[13] tanú 1 biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztályvezető szóbeli megbízása alapján el kellett látnia a beszállással végzett munkák esetén a beszállási engedélyben a követelmények meghatározása és azok teljesítésének ellenőrzési feladatait is.

[14] ... IV. rendű terhelt a cég 1 ... üzemi mérnökeként munkavédelmi feladatai körében köteles volt az engedélyhez kötött karbantartási/hibaelhárítási munkavégzés esetén, így beszállással járó munka esetében is az engedély kiadásához szükséges feltételek meghatározására, illetve biztosítására.

[15] Ellenőrzési kötelezettségei közé tartozott a külső cégek munkavégzésénél a munkavédelmi rendelkezések betartásának, a biztonságos munkavégzés feltételeinek, a szükséges engedélyek, így a beszállási engedély meglétének ellenőrzése.

[16] Egyéb kötelezettségei között szerepelt, hogy munkaköri leírása a vonatkozó szakmai szabványokkal, rendeletekkel, biztonságtechnikai előírásokkal összhangban képezi a termelés irányító üzemmérnök feladatait, melyek ismerete és betartása munkaköri leírás nélkül is kötelező.

[17] Felelősségi köre kiterjedt a cég 1 munkavédelmi és egyéb szabályzataiban az irányítása alá tartozó üzem számára előírtak betartására is.

[18] Ilyen egyéb szabályzatnak tekintendő különösen a cég 1 munkavédelmi szabályzata (003), valamint a cég 1 alkalomszerűen végezhető tevékenységek engedélyezési rendje, működési szabályzata (037) is.

[19] A cég 1 Alapanyaggyártó Igazgatósága (cím 1.), mint megrendelő - 2013. január hó 13. napján elfogadva a cég 2 (cím 2), mint vállalkozó szerződési ajánlatát, karbantartási munkák végzésére kötöttek megállapodást, melyben foglaltak szerint a vállalkozó csak abban az esetben kezdhette meg a megrendelés alapján igényelt karbantartási munkát, ha a munkavégzéshez szükséges összes engedély a rendelkezésére állt.

[20] A megállapodásban mindkét fél magára nézve kötelezőnek ismerte el a mellékletként csatolt, a cég 1 telephelyén a foglalkoztatás biztonságáért betartandó munka és tűzbiztonsági előírások mellékletét.

[21] Ez utóbbi szerint a cég 2 csak olyan munkaterületet volt köteles átvenni a cég 1-től, ahol a biztonságos munkavégzés feltételei adottak, ugyanakkor a cég 2 feladata volt a munka megkezdése előtt annak biztosítása, hogy a cég 1 telephelyén munkát végző munkavállalói rendelkezzenek a cég 1 telephelyére vonatkozó érvényes, biztonságtechnikai oktatással.

[22] A munkavégzés és a munkafolyamat rendszeres munka- és tűzbiztonsági ellenőrzésének a vonatkozó rendeletek szerint megszervezése és végrehajtása a cég 2 feladata volt.

[23] A cég 2 dolgozói részére a cég 2 volt köteles a munkavégzéshez előírt felszereléseket, egyéni és kollektív védőeszközöket biztosítani, úgyszintén a tulajdonában lévő munkaeszközök, valamint a személyi és tárgyi feltételek megfelelőségéről, azok egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre alkalmas és biztonságos állapotáról gondoskodni, valamint munkabiztonsági szakembert foglalkoztatni, aki rendszeresen ellenőrzi és koordinálja a biztonságos munkavégzést.

[24] A megállapodás 2013. január hó 1. napjától 2013. december hó 31. napjáig volt érvényes.

[25] 2013. január 18. napján a délelőtti órákban a cég 1 ... üzemének 6/I. számú üzemrésze mérnökeként ... IV. rendű terhelt rövid úton tanú 2 üzemgépészen keresztül megrendelést adott a cég 2. karbantartási vezetője, ... II. rendű terhelt részére a 6/I. épület 1. emeletén lévő középfeldolgozó üzemcsarnok R-06.101 jelölésű alumíniumtartály felső, négy ágú keverőlapátjának 0,6 méterrel lejjebb történő állítására.

[26] A tartály részben a padlózatba süllyesztett, 2 m átmérőjű és 3 m mélységű.

[27] A készülék gyártás utáni tisztítása ezt megelőzően 2012. december hó 16-19. napja között történt meg, így ... IV. rendű terhelt 2013. január hó 3. napján a készülék tisztaságát ellenőrizte, megfelelőnek minősítette és rendelkezett a soron következő gyártás, illetve karbantartás indíthatóságáról.

[28] A megrendelés felvételét követően ... II. rendű terhelt kiküldte a munkaterületre ... I. rendű terheltet, mint a munka elvégzésére megbízott vezetőt és az irányítása alatt álló tanú 3 és tanú 4 sértetteket, valamint tanú 5 gépszerelő szakmunkást.

[29] A tartályban a beszállásos munkát ... I. rendű terhelt és tanú 3 sértettek végezték volna, míg tanú 4 sértett és tanú 5 a tartályon kívül, figyelőként, illetve segítőként lettek volna jelen.

[30] A munkaterületre először 12 óra körüli időpontban a II. rendű terhelt és tanú 3 érkezett, akik a tartályt lezárt állapotban találták.

[31] A helyszínen tanú 6 készülékkezelőtől megtudták, hogy a tartályt hetekkel korábban termékváltásos tisztításnak vetették alá, melynek elvégzését követően 2012. december 20. napján a tartályt tisztított állapotban lezárták.

[32] ... I. rendű terhelt és tanú 3 sértett a tartály fedelét kinyitották, és észlelték, hogy az egyik keverőlapát el volt hajolva, az felújítást igényelt, melyről értesítették ... II. rendű terheltet, aki a helyszínre ment, ott a jelzett problémát megtekintette, majd intézkedett a berendezés elektromos feszültségmentesítése iránt, ezt követően visszament az irodájába és tanú 2nek jelezte a keverőlapát meghibásodásával kapcsolatos problémát.

[33] ... I. rendű terhelt a munkavégzéshez szükséges engedélyeztetési eljárást megkezdte, ennek keretében először a ... sorszámú munkaengedélyen a munkavégzés helye, az engedély érvényessége, a munkát végző szervezet, vállalkozás, a kiszakaszolási (Loto) engedély alatti rovatokat kitöltötte és ugyanígy járt el az 1.1. (a munka jellege), 1.2. (eszközök, berendezések), 1.3. (szükséges biztonsági intézkedések, eszközök) ezen belül a szükséges egyéb védőeszközök kitöltése terén is, külön előírva, az egyéb speciális védőeszközök keretében a gázálarcot annak ellenére, hogy a beszállással végzett munkáknál a szűrőbetétes gázálarcok használata tilos.

[34] Az I. rendű terhelt a 4.3. alatt (szükséges biztonsági intézkedések, eszközök) speciális védőfelszerelésként szintén beírta a gázálarcot.

[35] Kitöltötte továbbá a 4.1. (a munka jellege) alatti rovatokat, melyet ő és ott feltüntetett munkatársai (tanú 3, tanú 4 és tanú 5) szintén aláírtak.

[36] Az I. rendű terhelt a 4.2. (eszközök, berendezések) rovatban kötéllétrát is beírt.

[37] Még az előtt, hogy az 5. pont (a végrehajtásért, ellenőrzésért felelős személyek aláírása) alatti engedélyeket, és az engedélyező személyek aláírását - így ... II. rendű terhelt (5.1. a munka engedélyezése és elrendelése), ... IV. rendű terhelt 5.2. [a kiszakaszolás (Loto) szükségessége], illetve 5.4. alatt ... III. rendű terhelt (az engedély kiadása a szabályozásnak megfelelően történt), ... IV. rendű terhelt 6. (kiszakaszolás ellenőrzése) - megszerezte volna, előre aláírta 5.3. alattiakat (az engedélyben foglalt előírásokat megértette, azok betartását vállalja).

[38] Az ekként formálissá degradálódott engedélyeztetési eljárásban, ezután ... II. rendű terhelt a tartály felmérésekor - 5.1. alatt anélkül írt alá - ezzel engedélyezve és elrendelve a munkaengedélyben írt munkát, egyúttal igazolva valamennyi, az engedélyben feltüntetett adat helyességét, így a munka fajtáját, az ahhoz szükséges eszközöket és a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit - hogy ezekről valójában meggyőződött volna.

[39] Így engedélyezte a fentebb írtak szerint tilalmazott gázálarc használatát, nem győződött meg arról, hogy a tartály szabályos leválasztása a rendszerről (Loto, kiszakaszolás) megfelelően megtörtént-e, mint ahogy arról sem, hogy előírásra és elvégzésre került-e a beszállási tevékenységet kötelezően és minden esetben megelőző légtérelemzés, melynek eredményétől függően kellett volna meghatároznia a személyi és kollektív védőeszközök körét.

[40] Ezt követően ... I. rendű terhelt a ... üzemben a munkaengedély 4.3. (szükséges biztonsági intézkedések, eszközök) körében a beszállás előtti tisztítás megfelelőségének igazolására beszerezte tanú 7 aláírását, majd tanú 8 aláírását - a ténylegesen már elvégzett - berendezés feszültségmentesítésére és a meghajtó részek mozgás elleni biztosításának igazolására vonatkozóan.

[41] Innen a cég 1 létesítményi tűzoltóságára ment, ahol a kiszakaszoláshoz (Loto) szükséges eszközöket vett magához, majd a tartályhoz visszamenve elvégezte a kiszakaszolási műveletet úgy, hogy előzetesen annak szükségességét 5.2. alatt ... IV. rendű terhelt elrendelte, illetve az elvégzését ellenőrizte volna.

[42] ... IV. rendű terhelt 13 óra-13 óra 45 perc közötti - pontosabban meg nem határozható időben - a helyszínen leellenőrizte a kiszakaszolás megfelelőségét, majd miután őt az irodájában 14 óra körüli időben ... I. rendű terhelt felkereste, utólag előírta és írta alá 5.2. alatt a kiszakaszolás (Loto) szükségességét, egyúttal 6. alatt a kiszakaszolás ellenőrzése rovatban igazolva azt, hogy megpróbálta beindítani a berendezést és ellenőrizte a megfelelő kiszakaszolásokat és azok megjelölését is.

[43] ... IV. rendű terhelt azonban a munkaengedély kiadásához szükséges alapvető feltétel, a beszállási tevékenység megkezdése előtti légtérelemzés szükségességének előírását elmulasztotta, ekként nem is biztosította a dolgozókra veszélyt jelentő akár vegyi elemzést, vagy gázok, gőzök koncentráció méréséhez szükséges (hitelesített) eszközt sem.

[44] Ezt követően ... I. rendű terhelt ... III. rendű terhelthez ment a munkaengedéllyel, aki észlelte azt, hogy a munkaengedély 4.2. (eszközök, berendezések) alatt a beszállás előtti, illetve a beszállás alatti légtérelemzés nem került előírásra.

[45] ... III. rendű terhelt bejelölte a beszállás előtti légtérelemzés szükségességét, melynek elvégzésével ... I. rendű terheltet bízta meg.

[46] ... III. rendű terhelt azonban tudta, hogy a cég 2 dolgozói nem rendelkeznek a méréshez szükséges hitelesített eszközzel, arról pedig nem győződött meg, hogy ... I. rendű terhelt rendelkezik-e ennek a munkának az elvégzéséhez szükséges ismeretekkel, gyakorlattal, jártassággal.

[47] Valójában ... I. rendű terhelt a mérésre szolgáló eszköz használatát nem ismerte, ilyen eszköze nem volt.

[48] Ezen túlmenően ... III. rendű terhelt a nélkül, hogy az általa elrendelt légtérelemzés megtörténtéről és eredményéről meggyőződött volna, valamint annak figyelembe vétele nélkül, hogy a beszállással végzett munka során az oxigén koncentráció 17 tf% alá csökkenésének veszélye fennállt, miért is a légtér folyamatos ellenőrzéséről kellett volna gondoskodnia, azt a munkaengedélyen be kellett volna jelölnie, e helyett 5.4. alatt, mint tanú 1 biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztályvezető szóbeli megbízása alapján az engedélyeztetési eljárásban eljáró megbízottja, aláírásával igazolta, hogy az engedély kiadása a szabályozásnak megfelelően történt meg.

[49] Ezt követően ... I. rendű terhelt ismét a cég 1 létesítményi tűzoltóságára ment, vitte a munkaengedélyt, ahol azt utolsó aláíróként szignózták, majd tanú 9 szolgálat parancsnoknak jelezte, hogy a beszállásos munka miatt szükség lenne légtérelemzésre.

[50] tanú 9 tájékoztatta az I. rendű terheltet, hogy konkrét, a cég 1 részéről történő megrendelés hiányában a mérés elvégzése nem feladatuk, a mérés miatt keresse meg a cég 1 műszaki főosztályát, ennek hiányában a ... üzemben lévő készülékkel mérjenek.

[51] ... I. rendű terhelt a légtérelemzés elvégzése, vagy elvégeztetése ügyében tovább nem intézkedett, hanem a munkavégzésbe kezdtek.

[52] A sértett 15 óra 10 perc körüli időben úgy mászott le mindenféle védőfelszerelés nélkül a tartályba annak megvizsgálására, milyen szerszámok lesznek szükségesek a munka elvégzéséhez, hogy nem történt meg a munkaengedélyen előírt és a beszállás feltételéül megszabott kötelező oxigénkoncentráció mérés.

[53] A tartály aljába érkezést követően tanú 3 segítséget kért a tartály bejáratánál lévő társaitól, majd a tartály magas nitrogéngáz tartalma miatt elájult.

[54] Ekkor tanú 5, tanú 3 sértett segítségére sietett, míg tanú 4 sértett a magával vitt szénszűrős panoráma gázálarcot felvéve leereszkedett a tartályba, ahol a nem megfelelő védőeszköz miatt ő is azonnal rosszul lett.

[55] Az intézményi tűzoltóság megérkezéséig és a mentés 15 óra 18 perckori megkezdéséig ... I. rendű terhelt egy csövön keresztül műszerlevegőt juttatott be a tartályba, növelve a tartály belsejének oxigénkoncentrációját.

[56] Az intézményi tűzoltók 15 óra 39 percre, 34 perc alatt kiemelték az eszméletlen sértetteket a tartályból, akiket az OMSZ relatív oxigénhiányos állapotban 16 óra 07 perckor a ... Belklinikáira szállított.

[57] A mentést követően 16 óra 20 perckor megtörtént a tartály oxigénkoncentrációjának mérése, amely az előírt min. 17 tf% helyett még mindig csak 3,5 tf% volt.

[58] A sértettek közül tanú 3-at még aznap hazaengedték a ... Belklinikáról, azonban tanú 4-et csak 2013. január 23. napján engedték otthonába a ... Belklinika Intenzív Osztályáról.

[59] A terheltek mulasztása miatt kialakult veszélyhelyzetben, annak eredményeként a sértettek 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedtek.

[60] ... III. rendű terheltnek a cég 1-nél fennálló, határozatlan idejű munkaviszonyát, melyet biztonságtechnikai munkatárs munkakörben töltött be a cég 1 mint munkáltató, azonnali hatályú felmondással megszüntette 2013. február hó 1. napján.

[61] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.M.158/2014/25. számú ítéletével ... III. rendű terheltnek mint felperesnek, a cég 1 mint alperes ellen azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítása és anyagi jogkövetkezményei iránt indított perében a III. rendű terhelt kereseti kérelmét 2015. február hó 3. napján kelt ítéletével elutasította, azonban a Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.314/2015/4. számú, 2015. május hó 21. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, megállapítva a 2013. február hó 1. napján kelt azonnali hatályú felmondás jogellenességét és a cég 1-et arra kötelezte, hogy fizessen meg ... III. rendű terheltnek 15 napon belül 4.731.270 forint végkielégítést, 1.113.240 forint felmentési időre járó távolléti díjat, 300.000 forint nem vagyoni kártérítést és ezen összegek után 2013. február hó 5. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát.

[62] A cég 1 mint alperes a másodfokú jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelemmel élt. A Kúria a 2016. június 01. napján kelt Mfv.I.10.565/2015/4. számú határozatával a Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.314/2015/4. számú ítéletét hatályában fenntartotta.

[63] A Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság ítélete indokolásában rögzítette, hogy az irányadó tényállás részének tekinti még az elsőfokú ítélet 17. oldal utolsó, valamint a 18. oldal első bekezdését: eszerint a működési szabályzat 4.5. pontja (beszállással végzett munka speciális előírásai), 4.5.1. (a munka előkészítése) szerint az előkészítésre írásos utasítást kell kidolgozni, vagy a konkrét követelményeket a beszállási engedélyben (munkaengedély nyomtatvány) kell meghatározni, valamint az előkészítési művelet megfelelőségét légtérelemzéssel kell ellenőrizni.

[64] A szabályzat 4.5.3. pontja szerint veszélyes anyagok jelenléte esetén az előkészítés után a veszélyes berendezés belső terének légtérelemzését el kell végezni, és csak ennek alapján szabad a beszállási tevékenységet megkezdeni.

[65] II. Az ügyben meghozott első- és másodfokú határozat ellen ... III. rendű terhelt meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapított okból, mivel - álláspontja szerint - a III. rendű terhelt bűnösségének a megállapítására a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[66] Az indokolás szerint ... III. rendű terhelt az ítéleti tényállásban is jelzett Munkaengedély 5.1.-5.3. pontjaiban foglaltak áttanulmányozásával ellenőrzési kötelezettségének eleget tett. Ezt meghaladóan őt további ellenőrzési kötelezettség nem terhelte.

[67] A 037. sz. Működési Szabályzat 4.2.3. pontja akként rendelkezik, hogy „Területi vezető (üzem-/műszak-/osztályvezető): a munkaengedélyben meghatározott óvintézkedések, biztonsági előírások betartásának - munkakezdés előtti helyszíni - ellenőrzése után az engedély aláírásával hozzájárul az általános munka kivitelezéséhez. A munka befejezése után leellenőrzi és aláírásával átveszi a munkaterületet. A lezárt munkaengedélyt havonta elküldi város 1be a létesítményi tűzoltóságnak, város 2-n és város 3ban az őrzésvédelmi szolgálatnak.

[68] Engedélyt kiadó (munkát elrendelő) a munka megkezdése előtt köteles ellenőrizni, hogy a terület veszélyektől mentes, a munkát végző üzemi személyt, vagy külső vállalkozás az elvégzendő feladatban jártas és a végrehajtásához megfelelő engedéllyel, szakképesítéssel, biztonságtechnikai oktatással rendelkezik.

[69] Az engedélyt kiadó felelős a munka befejezését követő biztonsági ellenőrzés végrehajtásáért.

[70] Biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztályvezető, vagy az általa megbízott személyek (város 1, város 2, város 3) felelősek annak ellenőrzéséért, hogy a jelen eljárásban foglalt előírásokat a munkát közvetlenül irányító, és a munkát végzők megértették, a megfelelő munka előkészületeket, a munkaengedélyben részletezett biztonsági követelményeket végrehajtották.”

[71] A jogerős ítéleti tényállás is rögzíti, hogy a területi vezető ... IV. rendű terhelt (munkaengedély 5.2.), míg az engedélyt kiadó (munkát elrendelő) ... II. rendű terhelt volt. ... III. rendű terhelt a biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztályvezető megbízottjának minősül. Így a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének az elbírálása szempontjából az bír döntő jelentőséggel, hogy neki a helyszínen személyesen meg kellett-e győződnie arról, hogy az általa előírt légtérelemzés megtörtént-e, illetve ha erről nem győződött meg, azzal okozati összefüggésben következett-e be más, vagy mások életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély, vagy testi sértés.

[72] A 037. sz. Működési Szabályzat 4.2.3. pontja nyelvtani elemzéséből következik, hogy a III. rendű terhelt - mint a biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztályvezető megbízottja - teljesítette a Működési szabályzatban rögzített kötelezettségét: ellenőrizte, hogy a munkaengedélyben foglalt utasításokat a munkát közvetlenül irányító, és a munkát végzők megértették, a megfelelő munka előkészületeket, a munkaengedélyben részletezett biztonsági követelményeket végrehajtották. Ebből következően ... IV. rendű terheltnek kellett (volna) meggyőződnie a munkakezdés előtt a helyszínen arról is, hogy a ... III. rendű terhelt által előírt légtérelemzés elvégzésre került.

[73] A felülvizsgálati indítvány szerint ezért helytelen következtetést vontak le az eljáró bíróságok arra vonatkozóan, hogy a III. rendű terhelt vonatkozásában a „foglalkozási szabály megszegése” tényállási elem megvalósult azáltal, hogy elmulasztotta ellenőrizni azt, hogy a légtérelemzés megtörtént-e. Ezen tényállási elem megvalósulásának a hiánya pedig szükségszerűen kizárja a III. rendű terhelt bűnösségének megállapíthatóságát. A felülvizsgálati indítványban foglaltak szerint a foglalkozási szabályszegés és a veszélyhelyzet kialakulása közötti okozati összefüggés, mint tényállási elem szintén hiányzik, már pedig enélkül a III. rendű terhelt büntetőjogi felelőssége szintén nem lett volna megállapítható. Mindezekre figyelemmel indítványozta a III. rendű terhelt felmentését a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének vádja alól.

[74] A védő felülvizsgálati indítványához csatolta a III. rendű terhelt nyilatkozatát, amelyben III. rendű terhelt kifejtette, hogy bűncselekményt nem követett el, ellenőrzési kötelezettségét nem szegte meg, az eseményhez nincs köze.

[75] A Legfőbb Ügyészség írásbeli átiratában foglaltak szerint a felülvizsgálati indítvány alaptalan.

[76] Érvelésében azt adta elő, hogy a Be. 423. § (1) bekezdése alapján irányadó történeti tényállás szerint a III. rendű terhelt kötelességét képezte olyan feladatok ellátása, amelyek feladatkörének meghatározásában tételesen nem szerepelnek, de a munkakör rendeltetéséből megállapíthatóan tevékenységi körébe tartoznak, esetleg szükséghelyzetből adódnak. tanú 1 biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztályvezető szóbeli megbízása alapján el kellett látnia a beszállással végzett munkák esetén a beszállási engedélyben a követelmények meghatározása és azok teljesítésének ellenőrzési feladatait is. A másodfokú ítélet ezt részletesebben kibontva megállapította, hogy a III. rendű terhelt feletteseként tanú 1 feladatkörét a 037. számú Működési Szabályzat 4.2.3. pontja nevesíti, mely szerint a Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Osztályvezető felelős annak ellenőrzéséért, hogy a jelen eljárásban foglalt előírásokat a munkát közvetlenül irányító és a munkát végzők megértették, a megfelelő munka előkészületeket, a munkaengedélyben részletezett biztonsági követelményeket végrehajtották. A Működési Szabályzat hivatkozott pontja ugyanakkor ezen feladatkört határozza meg a Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Osztályvezető által megbízott személy vonatkozásában is. Ezen szabályozásból kitűnően kétségtelen, hogy tanú 1 a Működési Szabályzat 4.2.3. pont alatti feladatkörének ellátásával, azaz a munka-előkészületek - így a légtér elemzés - végrehajtásának ellenőrzésével bízta meg a III. rendű terheltet, megjegyezve, hogy ezen feladatkörben a munkaengedély aláírásának joga az azt megelőző konkrét ellenőrzési tevékenységtől nem különíthető el.

[77] Mindezekre figyelemmel nyilatkozta azt, hogy az irányadó történeti tényálláshoz képest - kiemelve a 6. oldal utolsó négy bekezdését - a felülvizsgálati indítványban kifejtett álláspont téves, ezért a felülvizsgálati indítvány alaptalan.

[78] Ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt (BF.884/2017.).

[79] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[80] II/1. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a védő felülvizsgálati indítványában megjelölt - a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bekezdés] bírálta felül.

[81] Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.

[82] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen - egyebek mellett - akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A védő ilyen anyagi jogi szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy nem valósult meg a III. rendű terhelt részéről foglalkozási szabályszegés, ami a bűncselekményt megállapíthatóvá tenné.

[83] A Kúria az álláspontjának a kialakítása során abból indult ki, hogy a felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. § (1) bekezdése értelmében a tényálláshoz kötöttség érvényesül, ami azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. A jogkérdések is kizárólag a tényállásban rögzítettek alapulvételével vizsgálhatók és dönthetők el. A bíróság bizonyítékokat értékelő, mérlegelő tevékenysége nem bírálható felül, és az ítélet esetleges megalapozatlansága sem kifogásolható.

[84] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy egyrészt a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.). Másrészt a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (BH 2006.392.).

[85] A Kúria a védő felülvizsgálati indítványában foglaltakat érdemben megvizsgálva megállapította, hogy a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása a büntető anyagi jog szabályaival összhangban történt.

[86] A Be. 423. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás alapján ugyanis az volt megállapítható, hogy a III. rendű terhelt tanú 1 biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztályvezető ... III. rendű terheltre vonatkozó megbízása a III. rendű terhelt munkaköri leírásának azon rendelkezésén alapult, mely szerint a III. rendű terhelt felettese utasítására köteles olyan feladatokat ellátni, amelyek feladatkörének meghatározásában tételesen nem szerepelnek, de a munkakör rendeltetéséből megállapíthatóan tevékenységi körébe tartoznak, esetleg szükséghelyzetből adódnak.

[87] Helyesen idézte a védő felülvizsgálati indítványában a 037. sz. Működési Szabályzat 4.2.3. pontjában foglaltakat, azonban az abban foglaltakat „nyelvtanilag” helytelenül elemezte. Az eljáró bíróságok ezzel szemben helyesen állapították meg - pontosan ezen szabályozás ismeretében -, hogy az adott esetben a III. rendű terhelt, mint tanú 1 biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztályvezető által megbízott személy, a cég 1 város 1 telephelyein felelős volt annak ellenőrzéséért is, hogy a cég 1 alkalomszerűen végezhető tevékenységek engedélyezési rendje működési szabályzatában (037) foglalt előírásokat a munkát közvetlenül irányító és a munkát végzők megértették, a megfelelő munka előkészületet a munkaengedélyben részletezett biztonsági követelményeket végrehajtották.

[88] Az irányadó tényállás ezen túlmenően [44]-[48] alatti bekezdéseiben részletesen rögzíti, hogy a III. rendű terhelt, aki az alumíniumtartályba való beszállás előtti légtérelemzés szükségességét előírta, tisztában volt azzal, hogy a méréshez szükséges hitelesített eszközzel a cég 2 dolgozói nem rendelkeznek, nem győződött meg arról, hogy e munka elvégzésével általa megbízott személy a mérésre szolgáló eszközt egyáltalán ismeri-e, majd anélkül, hogy az általa elrendelt légtérelemzés megtörténtéről és eredményéről meggyőződött volna, gondoskodott volna a légtér folyamatos ellenőrzéséről, aláírásával igazolta, hogy az engedély kiadása a szabályozásnak megfelelően megtörtént.

[89] Kiemeli a Kúria - a másodfokú bíróság álláspontjával egyetértve -, hogy e feladatkörében a munkaengedély aláírásának joga az azt megelőző konkrét ellenőrzési tevékenységtől nem különíthető el.

[90] A Btk. 165. § (1) bekezdésébe ütköző bűncselekményt az követi el, aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz. Elkövető az lehet, aki valamely meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll. A foglalkozási szabályszegés a kötelezettség megszegésével megvalósított gondatlan magatartás, melynek során az elkövető e magatartása ellentétben áll az emberi élet, testi épség védelme érdekében alkotott foglalkozási szabállyal, biztonságot szolgáló rendelkezéssel stb., és e magatartás közvetlen veszélyhelyzet előidézésére alkalmas.

[91] Általánosságban a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége megítélése szempontjából relevánsnak tekinthetők mindazok a biztonságtechnikai előírások, amelyek egy adott munkafázishoz, illetve e munkafolyamatot irányító személy munkaköréhez kapcsolódnak.

[92] A Kúria az irányadó tényállás alapján - az ügyben eljárt bíróságokkal egyetértve - azt állapította meg, hogy ... III. rendű terhelt megszegte a 037. Működési Szabályzat 4.2.3. alatti (felelős vezetők feladata, hatásköre) alatti szabályokat. Megszegte továbbá az 1993. évi XCIII. törvény (a munkavédelemről) 50. §-ában foglaltakat azzal, hogy a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Azonban ... I. rendű terheltnek jelen ügyben légtérelemzéssel való megbízásánál ezek a feltételek nem álltak fenn.

[93] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a III. rendű terhelt, aki jelen esetben felettese szóbeli megbízása alapján a munkaengedélyezési eljárásban részt vett és feljogosítást kapott a munkaengedély aláírására, a munkavégzés helyszínéül szolgáló alumínium tartály vonatkozásában megszegte a munka előkészületének (légtérelemzés), végrehajtásának ellenőrzésével őt terhelő szabályok betartását. Gondatlansága miatt kialakult veszélyhelyzet folytán két személy nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett el. Mulasztása és a testi sérülés eredmény bekövetkezése között közvetlen okozati összefüggés áll fenn.

[94] Mindezt figyelembe véve az eljárt bíróságok - az irányadó tényállás alapján - nem sértették meg a büntető anyagi jogszabály rendelkezéseit ... III. rendű terhelt bűnösségének a megállapításakor, és a terhére rótt bűncselekmény jogi minősítését akkor, amikor a cselekményét a Btk. 165. § (1) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének minősítették.

[95] III. A Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálatra figyelemmel a Kúria azt is megállapította, hogy az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróságok nem követtek el a fenti törvényhely szerint értelmezhető eljárási szabálysértést.

[96] Mindezek miatt a Kúria a Be. 426. §-a szerint a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott első- és másodfokú határozatot ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

[97] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki.

A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.

, 2018. január 8.

Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Lévai Viktória

tisztviselő