Hungarian Supreme Court dismisses appeal against conviction for assault, upholding final court rulings.

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.656/2018/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke

. Gimesi Ágnes előadó bíró

. Krecsik Eldoróda bíró

Az eljárás helye:

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2018. november 28.

Az ügy tárgya: testi sértés bűntette

Terhelt(ek): ...

Elsőfok: Járásbíróság 1.B.24/2017/14/II. számú ítélete,

2017. szeptember 20., nyilvános tárgyalás

Másodfok: ári Törvényszék 2.Bf.452/2017/3/II. számú végzése,

2017. november 16., nyilvános ülés

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: ... terhelt

Az indítvány iránya: terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a testi sértés bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Barcsi Járásbíróság 1.B.24/2017/14/II. számú ítéletét, illetőleg a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.452/2017/3/II. számú végzését hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I. [1] A Barcsi Járásbíróság a 2017. szeptember 20. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 1.B.24/2017/14/II. számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1)-(3) bekezdés].

[2] Ezért őt 1 év 8 hónap - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

[3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a terhelt által bejelentett fellebbezés folytán eljárt Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. november 16. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és jogerőre emelkedett 2.Bf.452/2017/3/II. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

II.

1. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

[5] Elsősorban azt sérelmezte, hogy a büntetőeljárás során védelmében nem járt el kirendelt védő.

[6] Hivatkozott továbbá arra, hogy a felesége, aki a sértett, a nyomozás során és a bírósági eljárásban is elmondta a sérülései keletkezésének valós körülményeit, azonban egészségi, pszichés, illetve mentális állapota miatt - melyet orvosszakértői vélemény is igazol - nem volt beszámítható állapotban. Befolyásolható.

[7] Állítása szerint a sértett létráról történt leesése során a combján is megsérült, ám erről látlelet nem készült, pedig ezt a rendőrségen is jelezte, mégsem rögzítették a tanúmeghallgatásról készült jegyzőkönyvben.

[8] Vitatta, hogy a lefoglalt porcelándarabon (a széttört tányéron) az ő ujjnyomatát rögzíteni lehetett volna.

[9] Kifogásolta végül, hogy a bíróság nem adott helyt a tanú 1 tanúkénti kihallgatására irányuló bizonyítási indítványának.

[10] A terhelt mindezek alapján új eljárás lefolytatását indítványozta.

2. [11] A Legfőbb Ügyészség a BF.673/2018/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[12] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány a védő hiányát kifogásoló részében nem alapos, mert az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálat alapját kizárólag a törvényben tételesen felsorolt feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések képezhetik. A korábbi Be. 242. §-ában foglalt taxatív felsorolás alapján - figyelemmel a korábbi Be. 46. §-ára - a büntetőeljárásban és a tárgyaláson a védő részvétele nem volt kötelező, így a Be. 373. § (1) bekezdés II.d) pontjában írt eljárási szabálysértés nem valósult meg.

[13] A terhelt ezen túlmenően felülvizsgálati indítványában a jogerős ítéletben megállapított tényállás megalapozottságát vitatja, amely a (korábbi) Be. 423. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban törvény által kizárt.

[14] A terhelt azon előadása, hogy a sértettnek más sérülései is voltak továbbá, hogy a lefoglalt porcelándarabon (eltört tányéron) a terhelt ujjlenyomatát az alapeljárásban nem vizsgálták a korábbi Be. 408. § (1) bekezdés a.1. pontja szerinti perújítási ok megállapítására lehet esetlegesen alkalmas.

[15] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a Barcsi Járásbíróság 1.B.24/2017/14/II. számú ítéletét, illetőleg a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.452/2017/3/II. számú végzését hatályában tartsa fenn.

3. [16] ... terhelt ezt követően a Kúriához benyújtott újabb beadványában és a ... Kórház által kiállított vizsgálati lelet másolatával azt kívánta bizonyítani, hogy a sértett kezének csontjain törés nem látható, következésképpen semmilyen bűncselekményt nem követett el.

4. [17] A Legfőbb Ügyészség a BF.673/2018/1-I. számú újabb átiratában a terhelt újabb indítványával kapcsolatban kifejtette, hogy a terheltnek a jogerős ítéletben megállapított tényállással ellentétes tartalmú érvelése a felülvizsgálati eljárásban nem vehető figyelembe. Ezért a BF.673/2018/1. számú nyilatkozatában tett indítványát változatlan tartalommal fenntartotta.

III. [18] A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozata megalapozott.

1. [19] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa 2018. május 8. napján érkezett a Kúriára. Időközben - 2018. július 1. napjával - azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.). A Kúria a 2018. július 1-je előtt érkezett felülvizsgálati indítványt a Be. alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a Be. 868. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés szerint az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.

2. [20] A terhelt elsősorban a bűnösségének megállapítását sérelmezte a terhére rótt bűncselekményekben a sértett tanúvallomásának hiteltelenségére, a bizonyítási indítványa elutasítására, valamint a törött tényérdarabon fellelhető ujjlenyomat szakértői vizsgálatának elmaradására hivatkozva.

[21] Eljárási szabálysértésként jelölte meg, hogy az alapeljárásban kirendelt védő nem járt el a védelmében.

[22] A terhelt a felülvizsgálati indítványát a korábbi Be. alapján terjesztette elő, ezért a Kúria rámutat arra, hogy a terhelt büntető anyagi jogszabálysértésre történt hivatkozása tekintetében a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt felülvizsgálati ok tartalmában megegyezik a Be. 648. § a) pontjára figyelemmel a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában írt felülvizsgálati okkal, míg az eljárási szabálysértésre vonatkozóan a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja - a vizsgálandó eljárási szabálysértés körében - a Be. 648. § b) pontjára figyelemmel a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjával azonos tartalmú.

2.1.

[23] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe.

[24] A Be. 648. § b) pontjában megjelölt eljárási szabálysértés alapját a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés képezheti. A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.

[25] A Be. 659. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során az alapeljárás idején hatályban volt Be. alapján kell vizsgálnia a bíróságok eljárásának törvényességét.

[26] Az alapeljárás időszakában a korábbi Be. volt hatályban. A korábbi Be. 242. §-a értelmében - figyelemmel a korábbi Be. 46. §-ára is - a terhelt ellen folyamatban volt büntetőeljárásban védő részvétele nem volt kötelező.

[27] A korábbi Be. 242. § (2) bekezdése szerint a terhelt - a kötelező védelem esetkörén túlmenően - védő kirendelését indítványozhatta, azonban a rendelkezésre álló nyomozási és bírósági iratok tanúsága szerint a terhelt ilyen indítványt az alapügyben nem terjesztett elő.

[28] Mindezek folytán az alapügyben eljárt bíróságok eljárásuk során nem valósították meg a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában írt eljárási szabálysértést ezért a felülvizsgálati indítvány a Be. 648. § b) pontjára alapított részében nem alapos.

2.2.

[29] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (1) bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[30] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.

[31] Felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont].

[32] A terhelt azonban az indítványában kifejezetten a bíróságok bizonyíték-értékelő tevékenységének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti mérlegelését vitatta, átértékelését célozta, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt.

[33] Erre tekintettel a Kúria nem vizsgálhatta a sértett vallomásának tartalmi elemeit és annak hitelességét. Nem foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy tanú 1 tanúkénti kihallgatása, továbbá a lefoglalt tányérdarabon ujjnyom rögzítése és ez alapján igazságügyi daktiloszkópiai szakértő kirendelése indokolt lett volna vagy sem, mert ez a bizonyítékok értékelése és a tényállás megállapítása körébe tartozik, ami a tényálláshoz kötöttség folytán a felülvizsgálati eljárásban kizárt.

3. [34] A Kúria a Be. 659. § (5) bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem vétettek.

[35] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta.

[36] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költség megállapítása a 18/2018. (VI.28.) IM rendelettel módosított a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII.27.) IM rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel a 7. § (3) bekezdésén alapul, melyet a Be. 664. § (1) bekezdése alapján az állam visel.

[37] A Be. 653. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. A végzés felülvizsgálatát pedig a Be. 650. § (1) bekezdés b) pontja zárja ki.

[38] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. § (6) és (7) bekezdésén alapul azzal, hogy - a Be. 656. § (4) bekezdése szerint - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

Budapest, 2018. november 28.

Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Lévai Viktória

tisztviselő