Court changes sentence from detention to prison for violent recidivist, allowing prosecutor's appeal.

Kúria

ítélete

Az ügy száma: Bfv.III.604/2018/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke

Dr. Bartkó Levente, előadó bíró

Dr. Márki Zoltán, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: nyilvános ülés

Az ülés napja: 2018. június 26.

Az ügy tárgya: testi sértés bűntettének kísérlete

Terhelt(ek): terhelt

Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 16.B.11.411/2016/20., ítélet, tárgyalás,

2017. május 12.

Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 22.Bf.10.131/2017/5., ítélet, nyilvános ülés,

2017. december 5.

Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség

Az indítvány iránya: a terhelt terhére

Rendelkező rész

A testi sértés bűntettének kísérlete miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.B.11.411/2016/20. számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék 22.Bf.10.131/2017/5. számú ítéletét megváltoztatja, a terheltet a terhére rótt testi sértés bűntettének kísérlete miatt - mint erőszakos többszörös visszaesőt - 1 (egy) évi szabadságvesztésre és 2 (kettő) évi közügyektől eltiltásra ítéli.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

A terhelt által 2018. március 5-től 2018. június 2. napjáig letöltött elzárás büntetést a szabadságvesztés tartamába beszámítja.

Egyidejűleg az elzárásra és a közérdekű munkára vonatkozó rendelkezéseket mellőzi.

Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2017. május 12. napján kihirdetett 16.B.11.411/2016/20. számú ítéletével a terheltet testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 164. § (1) bekezdés, (3) bekezdés] miatt mint többszörös visszaesőt 90 nap elzárásra és 312 óra közérdekű munkára ítélte azzal, hogy közérdekű munkaként fizikai munkát köteles végezni. Kötelezte a bűnügyi költség viselésére.

[2] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. december 5. napján meghozott 22.Bf.10.131/2017/5. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította, hogy a terhelt erőszakos többszörös visszaeső, és azt, hogy az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság az erőszakos többszörös visszaeső terhelttel szemben törvénysértő büntetést szabott ki, azonban súlyosítás iránti fellebbezés hiányában súlyosítási tilalomba ütközne a törvénynek megfelelő büntetés kiszabása.

[3] A jogerős ítéleti tényállás a következő.

A terhelt 2015. május 4-én a délutáni órákban közlekedett a Honda típusú gépjárművel. A terhelt két utca kereszteződésében közlekedési vitába került a gyalogosan közlekedő sértettel. Az előzetes szóváltást követően a terhelt a gépjárműből kiszállt, a sértetthez lépett és egy alkalommal, nagy erővel lefejelte annak orrnyergét. Ezt követően a terhelt a gépjárműbe visszaült és távozott a helyszínről.

A sértett a terhelt cselekményének következtében a homlok és orrtájék - az orrgyök lágyrész duzzanatával, nyomásérzékenységével járó - zúzódását szenvedte el. A sérülések gyógytartama 8 napon belüli, azonban figyelemmel az elkövetés módjára, a sérülés helyére és az erőbehatás nagyságára, a 8 napon túl gyógyuló sérülés bekövetkezésének reális lehetősége is fennállt.

[4] A terhelt elítélései közül az erőszakos többszörös visszaesői minőséget megalapozó elítélései:

A Nagykanizsai Városi Bíróság a 2003. szeptember 26. napján jogerős 2.B.111/2003/31. számú ítéletével bűnsegédként elkövetett rablás bűntette miatt a terheltet 2 év 4 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés büntetést 2006. június 6. napján töltötte le.

A Zalaegerszegi Városi Bíróság a 14.B.733/2008/140. számú, a Zala Megyei Bíróság Bf.521/2010/14. számú határozata folytán 2010. november 30. napján jogerős ítéletével a 2007. május 27., illetve a 2007. augusztus 27. napján bűnsegédként elkövetett önbíráskodás bűntette, bűnsegédként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette és garázdaság bűntette miatt mint többszörös visszaesőt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terheltet a szabadságvesztés büntetésből 2012. május 21. napján bocsátották feltételes szabadságra, a büntetését 2013. január 4. napjától kell kitöltöttnek tekinteni.

II. [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség Bf.2628/2018/1-I. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére, a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból, a Be. 417. § (1) bekezdés I. pontja alapján.

[6] A főügyészség indítványa szerint a terhelttel mint erőszakos többszörös visszaesővel szemben a testi sértés bűntettének kísérlete miatt kiszabott elzárás és közérdekű munka büntetés törvénysértő.

[7] A terheltet ugyanis a bíróság testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek, amely bűncselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Erőszakos többszörös visszaesővel szemben azonban a Btk. 90. § (1) bekezdése alapján, a Btk. 33. § (4) bekezdésében írt rendelkezés nem alkalmazható, azaz a terhelttel szemben kizárólag szabadságvesztés büntetés szabható ki, a Btk. 90. § (3) bekezdés a) pontja alapján enyhítő szakasz alkalmazása sem merülhet fel.

[8] Következésképpen a bíróság határozatának meghozatalára anyagi jogszabálysértéssel került sor, ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 428. § (1) bekezdése alapján az első- és másodfokú határozatot helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[9] A Legfőbb Ügyészség BF.509/2018/2. számú átiratában a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványát módosítással tartotta fenn. Eszerint a rendelkezésre álló adatok alapján a törvénynek megfelelő határozat meghozható, hatályon kívül helyezés nem indokolt.

[10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak adjon helyt és a megtámadott jogerős ítéletet a joghátrányt kiszabó részében változtassa meg, és a terhelttel szemben a törvényes keretek között szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozza meg. Indítványozta továbbá, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, és rendelkezzen a letöltött elzárás büntetés szabadságvesztésbe történő beszámításáról, egyebekben pedig a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.

[11] A Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése alapján az ügyben nyilvános ülést tartott.

[12] A Legfőbb Ügyészség képviselője a nyilvános ülésen az átiratában foglaltakat fenntartotta.

[13] A terhelt védője az ügyészi indítványban foglaltakat ellenezte, álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés nem volt törvénysértő, ugyanis lehetőség volt a szabadságvesztésnél enyhébb büntetési nem alkalmazására. Indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. A terhelt felszólalásában az elítélésére vonatkozó adatokat részletezte.

III. [14] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[15] Az ügyészség felülvizsgálati indítványa joghatályos [Be. 417. § (1) bekezdés I. pont, 418. § (1) bekezdés].

[16] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.

[17] Az elsőfokú bíróság a terheltet testi sértés bűntette kísérletében mondta ki bűnösnek [Btk. 164. § (1) és (3) bekezdés], mely bűncselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és ezért mint többszörös visszaesővel szemben a Btk. 33. § (4) bekezdését alkalmazva szabadságvesztés helyett elzárást és közérdekű munkát szabott ki.

[18] Az elsőfokú bíróság azonban tévedett, amikor a terheltet többszörös visszaesőnek minősítette, ugyanis az elítélésére vonatkozó előzményi adatok alapján, miként azt a másodfokú bíróság ítéletében megállapította, a terhelt erőszakos többszörös visszaeső [Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont c) alpont].

[19] A Btk. 90. § (1) bekezdése szerint erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 33. § (4) bekezdése nem alkalmazható, így - egyebek mellett - a terhelttel szemben kiszabott elzárás, illetve közérdekű munka büntetés sem szabható ki. A Btk. 90. § (3) bekezdés a) pontja szerint pedig az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 82. § (1) bekezdése - enyhítő szakasz - alapján nem enyhíthető.

[20] Mindezek alapján a terhelttel szemben jogerős ítéletben kiszabott elzárás, illetve közérdekű munka törvénysértő.

[21] Figyelemmel arra, hogy az első- és másodfokú határozatban valamennyi, a büntetéskiszabás körében releváns adat rendelkezésre áll, a Kúria egyetértett a legfőbb ügyészi indítvánnyal, mely szerint a hatályon kívül helyezés az ügyben nem indokolt, a törvénynek megfelelő határozat meghozható.

[22] Mindezek alapján a Kúria, figyelemmel a cselekmény tárgyi súlyára, a terhelt társadalomra veszélyességére, az enyhítő és súlyosító körülményekre, valamint a Btk. 90. § (1) bekezdésében foglaltakra, a terhelttel szemben szabadságvesztés büntetést szabott ki.

[23] A Btk. 37. § (2) bekezdés a) pontja alapján a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön.

[24] Az erőszakos többszörös visszaeső terhelt a Btk. 38. § (4) bekezdés b) pontja értelmében feltételes szabadságra nem bocsátható.

[25] A szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt méltatlan a közügyek gyakorlására, ezért a Kúria a Btk. 61. § (1) bekezdése alapján attól meghatározott időre eltiltotta.

[26] A Kúria a felülvizsgálat eredményeként az alapügyben hozott határozatot megváltoztatta, az alapügyben már végrehajtott elzárás büntetést a kiszabott szabadságvesztésbe a Btk. 92/B. § (1) és (2) bekezdés b) pontja alapján beszámította.

[27] Figyelemmel a szabadságvesztés büntetés kiszabására a közérdekű munkára, illetve az elzárásra vonatkozó egyéb rendelkezéseket a Kúria mellőzte.

[28] Fentiek alapján a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott és a megtámadott határozatot a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, egyebekben a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

IV. [29] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki.

[30] A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal, ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.

Budapest, 2018. június 26.

Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő

BÉ