Hungarian court dismisses appeal claiming mandatory defense lawyer absence violated fair trial rights.

KÚRIA

Bfv.I.37/2018/7. szám

A Kúria Budapesten, a 2018. év május hó 8. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csalás bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Bonyhádi Járásbíróság B.173/2014/56. számú ítéletét és a Szekszárdi Törvényszék a 8.Bf.122/2016/3. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Bonyhádi Járásbíróság a 2016. május 17-én meghozott B.173/2014/56. számú ítéletével - mely a Szekszárdi Törvényszék a 8.Bf.122/2016/3. számú végzésével 2016. október 19-én jogerőre emelkedett - a terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [Btk. 373. § (l) bekezdés, (3) bekezdés a) pont] és hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §), ezért mint különös visszaesőt halmazati büntetésül két év nyolc hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá elrendelte a Paksi Városi Bíróság 2011. január 11. napján jogerős 6.B.196/2010/20. számú ítéletével kiszabott egy év hat hónap börtönbüntetés végrehajtását.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt - tartalmát tekintve a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapított - felülvizsgálati indítványt nyújtott be.

Ebben kifejtette, hogy az elsőfokú eljárás során az ítélethozatalkor nem volt jelen sem meghatalmazott, sem kirendelt védője, ezáltal érdemi védekezését nem tudta kifejteni, és sérültek a tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos jogai.

A Legfőbb Ügyészség nyilatkozata szerint a terhelttel szemben három évig terjedő büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény miatt folyt büntetőeljárás, és a terhelt beszámítási képessége, úgy a cselekmény elkövetésekor, mint az elbíráláskor nem volt korlátozott, nála semminemű kóros elmeállapot nem volt feltárható.

Kifejtette, hogy az ügyben a Bonyhádi Járásbíróság a fogva lévő terhelt védelmére a bíróság védőt rendelt ki, aki az elsőként 2015. május 21. napján tartott tárgyaláson mindvégig jelen is volt, a bíróság lehetőséget biztosított a védő részére irattanulmányozást, a terhelttel való konzultációt, és beszerezte a védő, valamint a terhelt azon közös nyilatkozatát, mely szerint nem tartanak igényt felkészülési időre, és kérik a tárgyalás megtartását. Az ezt követő valamennyi tárgyaláson szabadlábon védekezett a terhelt, ezért a Be. 46. §-a szerint nem volt kötelező a védelem. A terhelt egyik tárgyaláson sem kérte védő kirendelését, és védőt nem hatalmazott meg. A védő részvételének hiányát egyetlen elsőfokú tárgyaláson, illetve a másodfokú nyilvános ülésén sem sérelmezte.

Mivel álláspontja szerint az indítványban hivatkozott, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pont szerinti felülvizsgálati ok, illetve felülvizsgálatot megalapozó egyéb eljárási szabálysértés sem állapítható meg, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta (BF.105/2018/1.).

.-.-.

A Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. § (4) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül.

Emellett a Be. 423. § (5) bekezdése szerint eljárva a 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges más eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. § (1) bekezdésének I. b) és c) pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést nem észlelt.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálati ok és egyben a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

A védő tárgyalási távollétére alapított, felülvizsgálati okot is képező abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozás csak akkor lehet alapos, ha az adott ügyben a védelem kötelező volt (BH 2017. 45.).

A járásbíróság előtt az általános szabályok szerint folyó eljárásban a Be. 46. § a) - e) pontja szerint a védelem kötelező, ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, ha a terheltet fogva tartják, a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri, a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni.

A terhelt esetében a védelem kizárólag a Be. 46. § b) pontja alapján volt kötelező a Bonyhádi Járásbíróság előtt B.173/2014. számú büntetőeljárás során a 2015. május 21. napján tartott tárgyaláson, mert a terhelt ekkor a Szekszárdi Városi Bíróság 9.B.549/2011/14. számú ítéletével - mely a Szekszárdi Törvényszék 2016. szeptember 6-án jogerőre emelkedett 2.Bf.82/2012/3. számú határozatával - kiszabott három év börtönbüntetését töltötte. A terhelt ekkor meghatalmazott védővel rendelkezett, aki helyett ezen a tárgyalási napon a terhelt védelmét a helyettese látta el.

A jogerős szabadságvesztés végrehajtását 2015. június 10. napján határozatlan időre félbeszakították, a terhelt ezen a napon szabadult a büntetés-végrehajtási intézetből.

2015. július 25. napján a védő bejelentette, hogy meghatalmazását felmondta, és mást védelmének ellátásával a terhelt nem hatalmazott meg, védő kirendelését nem kérte.

A terhelttel szemben három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt volt folyamatban a büntetőeljárás, nem volt kóros elmeállapotú.

Így a 2015. október 15., 2016. február 4. és 2016. május 17. napján tartott elsőfokú tárgyalásokon, hasonlóképpen a Szekszárdi Törvényszék 2016. október 19. napján tartott nyilvános ülésén a szabadlábon lévő terhelt védelme, védő jelenléte nem volt kötelező.

Miután a védő távollétének hiányára hivatkozó felülvizsgálati indítvány nem megalapozott, a Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. § (4) bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. § (3) bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. § (3) bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti.

Budapest, 2018. május 8.

Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s. k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s. k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Mátyás Gyöngyi

bíróság ügyintéző