Court dismisses appeal claiming procedural error in filing a report after a prior investigation was terminated.

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.1.069/2017/8.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke

Dr. Bartkó Levente, előadó bíró

Dr. Márki Zoltán, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2018. május 9.

Az ügy tárgya: hamis tanúzás bűntette és más bűncselekmény

Terhelt(ek): IV. rendű

Első fok: Gyulai Járásbíróság, 14.B.8/2015/47., ítélet, tárgyalás,

2015. május 18.

Másodfok: Gyulai Törvényszék, 4.Bf.302/2015/82., végzés, tárgyalás,

2017. február 24.

Az indítvány előterjesztője: a IV. rendű terhelt és védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a hamis tanúzás bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a IV. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyulai Járásbíróság 14.B.8/2015/47. számú ítéletét, illetve a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.302/2015/82. számú végzését a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I. [1] A IV. rendű terheltet a Gyulai Járásbíróság a 2015. május 18. napján kihirdetett 14.B.8/2015/47. számú ítéletével bűnsegédként elkövetett hamis tanúzás bűntette [1978. évi IV. törvény 238. § (2) bekezdés c) pont, (4) bekezdés] és ügyvédi visszaélés bűntette [1978. évi IV. törvény 247. § (1), (2) bekezdés] miatt, halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

[2] A Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. február 24. napján meghozott 4.Bf.302/2015/82. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a IV. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és az eljárás megszüntetése érdekében. Kifejtette, hogy a jelen ügyben nem az alapügyben eljárt hatóság, hanem a más ügyben nyomozást végző Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya tett feljelentést, ezért a benyújtott vád sem volt törvényes. A nyomozó hatóság így törvénysértően járt el, amikor az alapügy hatósága feljelentésének hiánya ellenére a IV. rendű terheltet gyanúsítottként kihallgatta, majd különböző eljárási cselekményeket foganatosított. A törvénysértően beszerzett bizonyítékok alapján törvénysértő a vádemelés.

[4] Az alapügy nyomozását 2010. február 8. napjától a bűncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes rendőrkapitányság, a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányság végezte 2014. november 5. napjáig, a nyomozást megszüntető határozat meghozataláig. Jelen ügyben sem a nyomozást végző ügyészség, sem a bírósági eljárásban a vádat képviselő ügyészség, sem az elsőfokú bíróság nem kereste meg a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságot, hogy kíván-e hamis tanúzás miatt feljelentést tenni. A törvény által megkívánt feljelentés hiányában benyújtott vád a terhelt eljárási jogainak lényeges korlátozásával is járt, amely hibát nem lehet azzal orvosolni, hogy a bíróság felfüggesztette eljárását az alapeljárás befejezéséig.

[5] A védő álláspontja szerint a másodfokú bíróság e körben kifejtett álláspontja meghaladott, ennek igazolására hivatkozott egyebek mellett a BH 2016.55. számú határozatra.

[6] A Legfőbb Ügyészség BF.1064/2017. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Kifejtette, hogy az alapügyben a Szegedi Rendőrkapitányság 2008. november 4. napján kelt határozatával a csalás bűntette miatt indult nyomozást megszüntette. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság az alapügy befejezését követően, 2009. július 8. napján tett feljelentést. A nyomozás folytatására az alapügyben 2009. december 19. napján került sor. Ez alapján az eljárás törvényes volt. Kifejtette továbbá, hogy a védő által hivatkozott eseti döntés eltérő ténybeli alapokon nyugszik, ugyanis a Kúria azon eset kapcsán azt tartotta törvénysértőnek, hogy az alapügy befejezése előtt nem az alapügyben eljáró hatóság tette a feljelentést. Jelen ügyben pedig az alapügy jogerős befejezéséig a bíróság felfüggesztette az eljárást, amelyet csak az alapügy ismételt megszüntetését követően folytatott. A bíróság eljárása ekként törvényes volt, nem vétett abszolút hatályú eljárási szabálysértést, ezért indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és az első- és másodfokú határozatokat hatályában tartsa fenn.

[7] A legfőbb ügyészi indítvány megismerését követően a IV. rendű terhelt írásban közölte észrevételeit. Ebben a védő felülvizsgálati indítványában foglaltakhoz hasonló érvek mentén fejtette ki, hogy a Kúria BH 2016.55. számú eseti döntésében foglaltak jelen ügyre is vonatkoztathatók, azaz feltétlen eljárási szabálysértést megvalósítva jártak el a bíróságok, amikor az eljárás lefolytatásához szükséges feljelentés hiányában hoztak ítéletet.

[8] Mindezek alapján a IV. rendű terhelt maga is indítványozta, hogy a Kúria a hamis tanúzás miatt indított büntetőeljárást a Be. 267. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján szüntesse meg.

III. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványokat a Be. 424. § (1) bekezdés I. fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[10] A felülvizsgálati indítványok nem alaposak.

[11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[12] A IV. rendű terhelt és védője a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontján alapuló felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.

[13] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján valóban felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. § (1) bekezdés I. b) pontja szerint, ha az elsőfokú bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges feljelentés hiányában hozott ítéletet, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

[14] Az elkövetéskor hatályban volt 1978. évi IV. törvény 240. §-a szerint hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.

[15] Az iratok alapján a következők állapíthatók meg:

[16] A Szegedi Rendőrkapitányság a sértett 2008. június 17. napján tett feljelentése alapján rendelt el nyomozást az alapügyben, majd utóbb, a 2008. november 4. napján kelt határozatával a nyomozást megszüntette.

[17] Ezt követően a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2009. július 8. napján tett feljelentést a jelen ügyben.

[18] A Budapesti V. és VIII. Kerületi Ügyészség a határozatával 2009. december 19. napján a nyomozás folytatását rendelte el az alapügyben. A Szegedi Rendőrkapitányság 2010. február 8-án áttette az ügyet a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitánysághoz. A nyomozás ismételt megszüntetésére 2014. november 5. napján került sor.

[19] Mindezen időpontok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a feljelentés megtételére 2009. július 8-án, az alapügy 2008. november 4. napján történő befejezését követően került sor, ekként annak megtételére a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság is jogosult volt.

[20] Annak eldöntésénél, hogy adott eljárási cselekmény - így jelen ügyben a feljelentés megtétele - törvényes vagy sem, a megtörténtének időpontja az irányadó. A jogszabályban előírt feltételeknek ezen időpontban kell megfelelni. A törvény az alapügy befejezését követően már nem kívánja meg az alapügyben eljárt hatóság kizárólagos feljelentését, ekként eljárási szabálysértés nem történt.

[21] A hatóság nyomozást megszüntető határozata alaki jogerővel bír, a Be. 191. §-a szerinti rendelkezések alapján a nyomozás megszüntetése nem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák.

[22] Ez a körülmény - nyomozás folytatásának elrendelése - nem teszi azonban törvénysértővé a korábbi, jogszabálynak mindenben megfelelő feljelentés megtételét, a törvény nem ír elő újabb feljelentési kötelezettséget sem tekintettel arra, hogy az ügyben ez már megtörtént.

[23] A két ügyben folyó párhuzamos nyomozást a törvény nem zárja ki. Ez abban az esetben is így van, ha az alapügy befejezése előtt az alapügyben eljárt hatóság él a kizárólagos feljelentési jogosultságával. Ekként az eljárás lefolytatása sem törvénysértő.

[24] Mindezek alapján a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés nem valósult meg, a bíróság eljárása törvényes volt.

[25] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan más eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a IV. rendű terhelt és a védő felülvizsgálati indítványának nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a IV. rendű terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

IV. [26] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki.

[27] A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal, ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.

Budapest, 2018. május 9.

Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő

BÉ