Court upheld prosecutor's right to terminate civil organization after failed legal restoration request under Act CLXXV of 2011.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.IV.21.753/2016/6.

A tanács tagjai:

Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke

Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró

Dr. Pataki Árpád bíró

A felperes:

Ügyész

A felperes képviselője:

Győri Fellebbviteli Főügyészség

Az alperes:

A per tárgya:

törvényes működés helyreállítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

Ügyész

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.017/2016/3.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Tatabányai Törvényszék 9.P.20.185/2015/7.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 11. § (3) bekezdés b) pontja alapján kötelezze az alperes döntéshozó szervét a törvényes működés helyreállítására. Kereseti tényelőadása szerint az alperes civil szervezetnél 2015. évben tartott ügyészi törvényességi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az alperes a 2012. évi számviteli beszámolóját nem helyezte letétbe, és az Ectv. 30. § (1) bekezdésébe ütköző mulasztás miatt kiadott felhívás eredménytelen maradt.

Az első- és másodfokú ítélet

[2] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes civil szervezetet megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a per első tárgyalásán meghozott 5/I. sorszámú végzésével kötelezte az alperest, hogy a megadott határidőben igazolja a 2012. évi számviteli beszámoló Országos Bírósági Hivatalnál történt letétbe helyezését, egyben figyelmeztette, hogy ennek elmulasztása esetén az Ectv. 11. § (3) bekezdés c) pontja alapján az alperest megszünteti, egyidejűleg a per folytatólagos tárgyalására határnapot tűzött ki. Az alperes a felhívásban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság az Ectv. 11. § (3) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján az alapítvány megszüntetéséről határozott.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság nem fogadta el a felperesnek azt az álláspontját, miszerint az elsőfokú bíróság a civil szervezet megszüntetésével megsértette a Pp. 215. §-ában foglalt kereseti kérelemhez kötöttség elvét, mert nem az Ectv. 11. § (3) bekezdés b) pontjának második fordulata alapján előterjesztett kereseti kérelemről határozott, továbbá a kereset felől érdemében végzéssel, jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül döntött.

[4] A jogerős ítélet indokolása szerint a Pp. 3. § (2) bekezdése szerint a bíróság a törvény eltérő rendelkezése hiányában van kötve a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz. Az adott esetben az Ectv. 11. § (3) bekezdés c) pontja tartalmazza azt az eltérő törvényi rendelkezést, amely az Ügyész kereseti kérelmének szó szerinti tartalmától való eltérést és az elsőfokú bíróság jogszerű eljárását megalapozza. Az Ectv. 11. § (3) bekezdése arra biztosít lehetőséget az Ügyész számára, hogy keresettel a bírósághoz forduljon, ha a törvényességi ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható. Az Ectv. 11. § (3) bekezdés a)-c) pontjai helyes értelmezés szerint nem az Ügyész keresetindítási indítványainak különböző fajtáit rögzítik, hanem azokat az intézkedési lehetőségeket, amelyeket a bíróság az Ügyész keresete alapján az adott eljárás keretében alkalmazhat. Az Ectv. 11. § (3) bekezdés b) pontjának második fordulata azt teszi lehetővé, hogy a bíróság határidő tűzésével, mintegy utolsó felhívásként lehetőséget biztosítson a szervezet számára a törvényes továbbműködésre. Ez olyan közbenső intézkedés, amely nem eredményezheti az eljárás befejezését, ugyanis az intézkedés jellege, a felhívás tartalma önmagában kizárja azt, hogy ahhoz anyagi jogerő fűződhessen. Ezt az álláspont c) pont második fordulatának a b) pont szerinti határidő eredménytelen elteltére való visszautalás is egyértelművé teszi. Amennyiben a törvényes működés még helyreállítható, úgy a b) pont alapján az eljárás folyamán hozott végzéssel adhat erre lehetőséget a bíróság. A határidő eredménytelen eltelte után azonban a bíróságnak az Ectv. 11. § (3) bekezdés c) pont második fordulata alapján a civil szervezet megszüntetéséről kell ítélettel rendelkeznie. Ennek indokoltsága az alperes esetében kétséget kizáróan fennállt, a feltárt adatok alapján az alperestől semmiféle működés nem várható. Így a fokozatos beavatkozás elvének sérelme nélkül, helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes megszüntetésének van helye.

[5] A 2/2008. PK véleményben foglaltak sem támasztják alá a felperesnek azt az álláspontját, hogy az 5/I. sorszámú végzés azért nem tekinthető pervezető végzésnek, mert nem tartalmaz ügyviteli jellegű rendelkezést, hanem joghatását tekintve befejezi az eljárást. A hivatkozott PK vélemény éppen azt fejti ki, hogy az eljárás folyamán hozott végzések és a pert befejező végzések között a különbséget nem az határozza meg, hogy a végzés ügyviteli jellegű rendelkezést tartalmaz-e, hanem az, hogy a végzés az eljárást befejezi-e. Az Ectv. 11. § (3) bekezdés b) pontján alapuló 5/I. sorszámú végzés azonban az eljárást nem fejezi be, olyan eljárás folyamán hozott végzésnek minősül, amely ellen fellebbezésnek sem a Pp. 233. §, sem egyéb jogszabályi rendelkezés alapján nincs helye. Ezért jogszerűen járt el az elsőfokú bíróság az 5/I. sorszámú végzés meghozatala során.

[6] Az elsőfokú ítélet nem sérti a Pp. 215. §-ában foglaltakat sem. A Pp. 3. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a bíróságot az ügyész által a törvényes működés helyreállítása érdekében megindított kereset elbírálása során az Ectv. 11. § (3) bekezdés egymásra épülő b) és c) pontjainak törvényi felhatalmazása alapján nem köti a konkrét intézkedésre vonatkozó ügyészi indítvány, vagy annak hiánya.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Felülvizsgálati álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 212. § (1) bekezdését megsértve, a kereseti kérelem tárgyában nem ítélettel, hanem végzéssel döntött, amikor az 5/I. sorszámú végzésével a kereseti kérelemmel egyezően kötelezte az alperest és ezzel lényegében „eljárást befejező" érdemi döntést hozott. A végzés azonban sem indokolást, sem jogorvoslati tájékoztatást nem tartalmazott, mivel az elsőfokú bíróság a Pp. 233. § (3) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó, az eljárás folyamán hozott olyan végzésnek tekintette, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A 2/2008. (V. 19.) PK véleményben foglaltakra is figyelemmel, az 5/I. sorszámú végzés, amely tartalmilag a keresetnek érdemben helyt adott, ugyanazon joghatást érte el, mintha az Ectv. 11. § (3) bekezdés b) pontjára alapított ítéleti kötelezés lenne. Tekintettel arra, hogy a kereset az Ectv. 11. § (3) bekezdés b) pontja alapján az alperes működése törvényességének helyreállítására irányult, az alperes civil szervezet megszüntetésére irányuló kereseti kérelmet a felperes nem terjesztett elő, az elsőfokú bíróság ítélete a Pp. 215. §-át megsértve túlterjeszkedett a kereseti kérelmen.

[8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésében előadott indokaival egyezően állította a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésében foglalt valamennyi érvelésre kitért és döntését részletesen megindokolta, amellyel a Kúria teljes mértékben egyetért, ezért annak megismétlését szükségtelennek tartja.

[10] A felperes által a jogorvoslati szakban - elméleti szinten - felvetett jogkérdésre tekintettel a Kúria a következőket emeli ki.

[11] Az Ectv. 11. § (3) bekezdése értelmében, ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el [a) pont], a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a döntéshozó szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is [b) pont], ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti [c) pont].

[12] A Pp. 3. § (1) bekezdése szerin a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. A (2) bekezdés alapján a bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.

[13] A fenti jogszabályi rendelkezések egybevetésével helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az Ectv. 11. § (3) bekezdésének rendelkezése minősül olyan jogszabályi rendelkezésnek, amely adott esetben a kereseti kérelemtől való eltérést a bíróság számára lehetővé teszi. Az Ectv. 11. § (1) bekezdése értelmében a civil szervezet működése felett az ügyészség gyakorolja a törvényességi ellenőrzést, amelyet az e jogkörében eljáró ügyész a (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően gyakorol. Amennyiben a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a (3) bekezdés alapján az ügyész keresettel fordulhat a bírósághoz. A Kúria egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy az Ectv. 11. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés a civil szervezet törvényes működésének helyreállítása érdekében az ügyész keresete alapján megindult eljárásban a bíróság választása szerint igénybe vehető intézkedési lehetőségeket tartalmazza. A rendelkezés alapvető célja a törvényes működés helyreállításának biztosítása. Ezért az ügyész keresete alapján indult perben a bíróság érdemi döntésének tartalmi kereteit az határozza meg, hogy az Ectv. 11. § (3) bekezdés a) és b) pontjai alapján mely intézkedés alkalmas a törvényesség helyreállítására és ha az a felhívás eredménytelen volta miatt nem lehetséges, a bíróság a civil szervezetet megszünteti [c) pont].

[14] A fent kifejtettekre figyelemmel téves a felperesnek az a jogi álláspontja, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 215. §-át megsértette azzal, hogy a törvényes működés helyreállítására pervezető végzéssel történt eredménytelen felhívást követően, erre irányuló kereseti kérelem hiányában ítéletben döntött a civil szervezet megszüntetéséről. A felperes álláspontja szerint az ügyész keresete alapján a bíróságnak az eljárást befejező ítéletben kellett volna - határidő tűzésével - kötelezni a civil szervezetet a törvényes működés helyreállítására, adott esetben a 2012. évi számviteli beszámoló letétbe helyezésére. E logika mentén a felhívás eredménytelensége esetén - miután a törvényes működés nem állt helyre -, az ügyésznek újabb keresettel kellett volna a bírósághoz fordulni amiatt, hogy a határidő eredménytelenül telt el, ezért az Ectv. 11. § (3) bekezdés c) pontja alapján a civil szervezet megszüntetésének van helye. E jogszabály-értelmezésnek ésszerű indoka nincs és a pergazdaságosság elvét is sérti. Megjegyzendő, hogy az elsőfokú eljárásban a felperes nem kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a keresetben indítványozott felhívásnak végzéssel tett eleget, és a felhívás eredménytelenségének megállapítását követően, amikor gyakorlatilag a kereset okafogyottá vált, a felperes a keresetet nem módosította az Ectv. 11. § (3) bekezdés c) pontjának megfelelően.

[15] Mindezekre tekintettel helytállóan járt el az elsőfokú bíróság, amikor az eredménytelen felhívást követően az Ectv. 11. § (3) bekezdés c) pontja alapján járt el, és jogszabálysértés nélkül hagyta helyben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat

[16] Ectv. 11. § (3) bek.

Záró rész

[17] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése és 14. §-a alapján az állam viseli.

Budapest, 2017. május 3.

Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Vné

tisztviselő