Court dismissed public interest data disclosure request due to lack of specificity and failure to attend document review.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.IV.20.249/2017/10.

A tanács tagjai:

Dr. Baka András a tanács elnöke

Dr. Pataki Árpád előadó bíró

Dr. Kovács Zsuzsanna bíró

A felperesek:

I. rendű

V. rendű

IX. rendű

A felperesek képviselője:

Dr. Bodnár Beáta ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Pintér és társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pintér Ferenc ügyvéd)

A per tárgya:

közérdekű adat kiadása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek:

I. és IX. rendű felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Szegedi Törvényszék 4.Pf.21.607/2016/6.

Az elsőfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Szegedi Járásbíróság 27.P.22.508/2015/5.

Rendelkező rész

A Kúria jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I. és IX. rendű felpereseket, hogy személyenként fizessenek meg az alperesnek 6.350 (hatezer-háromszázötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes alapítója .. Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az alperes fő tevékenysége a saját tulajdonú bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése keretében működési engedéllyel rendelkezik a piacok fenntartására. A felperesek keretében érintett beruházások tekintetében az alperes közreműködött a .. téren található víztorony felújítására és térrekonstrukcióra vonatkozó PHARE pályázat alapján az önkormányzat által elrendelt 4+9 pavilon elbontásában, valamint a térrekonstrukciót követően a ..piac kialakításához kapcsolódó közbeszerzések és az ezzel kapcsolatos beruházás lebonyolításában, elvégezte továbbá a .. piacsor felújítási és átalakítási munkáit, amint a .. téren uniós pályázat alapján az önkormányzat által végzett térrekonstrukciót követően az ott létesült ún. utasforgalmi épület üzemeltetésében és ennek keretében öt bérlemény bérbeadásának lebonyolításában.

[2] A felperesek 2009. április 3-án kelt levélben kérték az alperest, hogy az 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) alapján adja ki a következőket: a .. piac teljes körű átépítésével kapcsolatos szerződések és közérdekű adatok (1. pont), a .. felújításával kapcsolatos szerződések és közérdekű adatok (2. pont), a .. átépítésével kapcsolatos szerződések és közérdekű adatok (3 pont).

[3] Az alperes 2009. április 14-én kelt levelében az adatszolgáltatást megtagadta arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint nem minősül közérdekű adatközlőnek. A peres felek között a .. átépítésével kapcsolatos beruházással összefüggésben folyamatban volt közérdekű adat kiadására irányuló eljárásban a Legfelsőbb Bíróság 2010. április 14-én kelt Pfv.IV.20.138/2010/3. számú ítéletében megállapította, hogy az alperest az önkormányzati feladatot ellátó tevékenységi körében adatszolgáltatási kötelezettség terheli és kötelezte, hogy a .. átépítésével kapcsolatos beruházás előkészítésére és végrehajtására vonatkozó polgári jogi szerződéseket 15 napon belül adja ki a felpereseknek.

[4] A felperesek keresetükben az előzetes kérelemmel azonos tartalommal kérték adatszolgáltatásra kötelezni az alperest.

[5] Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesek keresetét és kötelezte az I., II., V., VI., VIII. és IX. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 20.000 forint + Áfa perköltséget. A Szegedi Törvényszék II. fokú határozatával az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve a megfellebbezett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, a Szegedi Járásbíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

[6] A megismételt eljárásban a felperesek a kérdéses beruházásokkal kapcsolatban pontosították a kereseti kérelmüket és azt kérték, hogy az alperes iktatókönyv, illetve nyilvántartás bemutatásával, csatolásával tegye lehetővé számukra, hogy kiválaszthassák az általuk közérdekűnek minősített dokumentumokat, polgári jogi szerződéseket, azok mellékletét és a beruházások megvalósítására született dokumentumokat. Az alperes a megismételt eljárásban úgy nyilatkozott, hogy minden közérdekű adat közlésére irányuló kötelezettségének eleget kíván tenni, álláspontja szerint azonban az iktatókönyvekben és a nyilvántartásokban olyan adatok is szerepelnek, amelyek nem közérdekűek és amelyek megismerésére a felperesek nem jogosultak. Az alperes nyilatkozott, hogy 2012. január 30-i dátummal feltöltésre kerültek újabb dokumentációs anyagok az alperes honlapjára a .. honlapra, amelyek a felperesek által meghatározott három beruházással kapcsolatosan további közérdekűnek minősülő adatokat tartalmaznak. Az alperes ennek teljes listáját, tartalomjegyzékét a bíróság és a felperesek rendelkezésére bocsátotta. A többszörösen újra induló eljárásban az alperes úgy nyilatkozott, hogy egyes beruházásokra nézve nem minősül adatkezelőnek, mert azokat a .. bonyolította. A .. vonatkozásában az üzlethelyiségre megkötött területek hasznosításával, birtoklásával kapcsolatos szerződések típusszerződéseit csatolta az iratokhoz a bérlők személyes adatai nélkül, valamint közölte, hogy a bontási munkálatokkal kapcsolatosan keletkezett szerződésekhez a bontott anyagok elszállítása és az építési engedélyek kiadása nem az alperes feladatkörébe tartozó munkálatokat fedett, így ezzel kapcsolatos dokumentáció nincs a birtokában, az .. lelhető fel. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a felperesek által kért tervezői költségvetések, pályázati anyagok, építési naplók nagy terjedelmükre tekintettel nem tölthetők fel a honlapra és nem is csatolhatók az iratokhoz, ezek ugyanakkor az alperesnél bármikor megtekinthetők és ezek kiadására önkéntes vállalást tett.

A felperesek keresete és az alperes ellenkérelem

[7] A felperesek keresetükben az eredeti adatigénylésben foglalt közérdekű adatok kiadására kérték kötelezni az alperest az ott megjelölt három beruházással kapcsolatban. A felperesek kérték az alperes perköltségben való marasztalását is. Előadták, hogy az alperes teljes körűen nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének míg a per folyamatban léte alatt sem. További adategyeztetésre, illetve az alperes irodájában történő iratmegtekintésre pedig a felperesek azért nem voltak hajlandóak, mert előadásuk szerint az alperes előzetesen közölte, hogy az alperes irodájában megtekinthető iratokról a felperesek fényképfelvételt (másolatot) nem készíthetnek, ez pedig a további egyeztetést és iratmegtekintést gyakorlatilag ellehetetleníti.

[8] Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte, álláspontja szerint az eljárás folyamán a honlapra való feltöltéssel, illetve a további egyeztetések és iratbetekintés felajánlásával adatszolgáltatási kötelezettségének teljes körűen eleget tett. További adatok tekintetében nem minősül adatkezelőnek és nem róható terhére az sem, hogy a felperesek a további egyeztetéstől, illetve iratbetekintéstől elzárkóztak.

Az első és másodfokú ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította és a felperest költség megfizetésére kötelezte az alperes javára. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az adatkérés időpontjára (2009) figyelemmel az adott ügyre az akkor hatályos szabályt (1992. évi LXIII.tv.) az akkor hatályos Alkotmány rendelkezéseit kell alkalmazni. Visszautalt a hasonló ügyben született Kúriai döntésre azzal, hogy az alperesi társaság az önkormányzat által alapított, annak vagyonával gazdálkodó és feladatát ellátó szervként helyi önkormányzati feladatot ellátó szervnek minősül. Ennek megfelelően rögzítette, hogy az alperest kizárólag a helyi önkormányzati feladatát ellátó tevékenységi körének szolgáltatási kötelezettség. A jelen esetben az elsőfokú bíróság eljárásában megismételt eljárásról volt szó, a másodfokú bíróság iránymutatásának megfelelően kellett meghatározni az egyedileg kiadandó dokumentumok körét.

[10] Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a bíróság felhívásának megfelelően nyilatkozott arról, hogy a pontosított felperesi igényben foglaltak tekintetében adatkezelőnek minősülnek-e, az érintett adatok közérdekűnek minősülnek-e és amennyiben igen, eleget tett-e a kiadási kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes igazolni tudta azt, hogy mely, a felperesek által kért adatoknak nem adatkezelője. A közzétett adatok vonatkozásában a korábbi eljárásban csatolt írásbeli dokumentációval a megismételt eljárásban csatolt elektronikus közzétételről készült cd másolattal és nyomtatott tartalomjegyzékkel, valamint a három beruházással érintett dokumentumok megnevezésével, azok terjedelmének feltüntetésével eleget tett adatközlési kötelezettségének. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság rögzítette azt is, hogy alperes önként tett vállalást a megtekintés feltételeinek megszervezésére olyan adatok vonatkozásában is, amelyek terjedelmüknél fogva nem voltak csatolhatók a bírósági eljárásban, illetve nem voltak elektronikusan feltölthetők. Az elsőfokú bíróság kiemelte azt, hogy ezen adatkörben a felperesek végül az iratokat nem tekintették meg.

[11] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az önkéntes vállalás a felperesek igénye, teljesítésének minősül akkor is, ha az alperes az adatszolgáltatási kötelezettségének csak a Legfelsőbb Bíróság .. beruházás ügyében hozott ítéletének meghozatalának követően tett eleget, ismerte el meghatározott adatkörben azt, hogy hol, miben minősül adatkezelőnek.

[12] A bíróság az alperes ezen magatartását a perköltség viselése körében értékelte, mert álláspontja szerint az alperes a perre mindaddig okot adott, amíg a közérdekű adatok közlésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette a felperesek igényének megfelelően.

[13] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I., V. és IX: rendű felperesek terjesztettek elő fellebbezést, az V. rendű felperes fellebbezését az elsőfokú bíróság 14. sorszámú jogerős végzésével hivatalból elutasította. A joghatályos felperesi fellebbezések folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta miközben a nem fellebbezett részt nem érintette. Kötelezte az I. és IX. rendű felpereseket, hogy személyenként fizessenek meg az alperesnek 5350-5350 forint fellebbezési eljárási költséget.

[14] A jogerős ítélet indokolása kiemelte azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság más ügyben hozott ítéletét követően alperes 2011 januárjától a keresettel érintett számos közérdekű adatot tartalmazó dokumentumot csatolt, valamint internetes honlapján is hozzáférhetővé tett. A jogerős ítélet indokolása szerint alperes bizonyítani tudta, hogy a felperesek adatigénylésével érintett beruházások közül melyeket nem saját maga végzett, ezzel behatárolta és korlátozta a keresettel érintett közérdekű adatok körét. Kiemelte azt is, hogy az alperes a felperesek által példálózó jelleggel, de konkrétan megjelölt közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumokat is rendelkezésre bocsátott, illetve hozzáférhetővé tett, majd vállalást tett arra nézve, hogy előzetes egyeztetést követően kéthetenként alkalmanként négy órányi időtartamban biztosítja a felperesek számára a kért további iratokba történő betekintést.

[15] Ezzel kapcsolatban rögzítette azt, hogy a 2015. április 29-én tartott tárgyaláson a két érintett felperes (I. és IX. rendű felperesek) nyilatkoztak, hogy 2015. július 1. napjától kéthetente egy alkalommal 2015. november 30-ig megtekintik az összes olyan iratot, ami közérdekű adatnak minősül és amelynek kiadására az alperes köteles. Kérték azt is, hogy ezen iratokról szkennelve másolatokat is szeretnének készíteni, valamint elképzelhetőnek minősítették, hogy a számlamásolatok megtekintésekor könyvvizsgáló szakember segítségét is igénybe kívánják venni. Ezt követően a peres felek közösen kérték az eljárás szünetelését, ezután a két felperes kérte az eljárás folytatását azzal, hogy a közérdekű dokumentumok megtekintése nem történt meg, kérelmüket és kereseti nyilatkozataikat eredeti formájukban tartják fenn.

[16] A jogerős ítélet ezt követően rögzítette azt, hogy a felperesek csupán állították, de nem támasztották alá, azt az alperes által vitatott körülményt, hogy már az előzetes egyeztetések során az alperes közölte volna, hogy nem teszi lehetővé a felperesek számára a közérdekű adatok fényképfelvétel útján rögzítését A jogerős ítélet rögzítette azt, hogy a felperesek az alperes által felajánlott iratbetekintés lehetőségével nem éltek, amivel elzárták a kereset további pontosításának lehetőségét is.

[17] A jogerős ítélet indokolása utalt arra a következetes bírói gyakorlatra, hogy már a közérdekű adat megismerése iránti kérelemnek is egyértelműnek és határozottnak kell lennie, mert az adatkezelő e nélkül nem képes az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, ezért a kérelem kellő konkrétság és határozottság esetén elutasítható.

[18] A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a felperesek kereseti kérelméhez tartozó valamennyi olyan közérdekű adat tekintetében igazoltan eleget tett adatszolgáltatási kötelezettségének, amelyeknek ténylegesen kezelője. Ehhez képest a felperesek a hosszúra nyúlt eljárás során ragaszkodtak eredeti kereseti kérelmükhöz azzal, hogy azt soha nem módosították, végig a megjelölt három beruházással kapcsolatos „összes közérdekű adat" kiadására kérték kötelezni az alperest. Ehhez kapcsolódóan a jogerős ítélet kifejtette, hogy ezzel a felperesek a megismerni kívánt adatok körét olyan módon határozták meg, amely pontosan nem beazonosítható, olyan általánosságban és tág körben megfogalmazott igényt terjesztettek elő, amely kellően konkrét megjelölés hiányában nem teszi behatárolhatóvá az adatokat. Kiemelte a jogerős ítélet indokolása azt, hogy ilyen általánosságban előterjesztett kereseti kérelem mellett nem hozható marasztaló határozat tekintettel arra, hogy törekedni kell annak kiküszöbölésére is, hogy az érdemi döntés végrehajtása akadályokban ütközzön és ne okozzon a jogosult számára megoldhatatlan nehézséget. A jogerős ítélet álláspontja szerint azzal, hogy az adatai teljes megismerésének lehetőségét az alperes a felperesek számára felajánlotta, teljes mértékben eleget tett a törvényen alapuló kötelezettségének. Itt külön kitért a jogerős ítélet arra is, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan rendelkezett a perköltség viseléséről is.

A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem

[19] A jogerős ítélet ellen az I. és IX. rendű felperesek terjesztettek elő hatályos felülvizsgálati kérelmet. Az V. rendű felperes nem volt jogosult felülvizsgálati kérelem előterjesztésére hiszen már a fellebbezését is jogerősen elutasította a bíróság. Az I. és IX. rendű felperesek jogi képviselővel eljárva elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalát kérték, másodlagosan pedig a hatályon kívül helyezés mellett az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték, továbbá perköltségre is igényt tartottak. Előadták, hogy az eljárás kezdetén az alperes kifejezetten megtagadta a kérelem teljesítését, azt követően pedig az adatokat csupán „csepegtette". A folyamat a felperesek értékelése szerint olyan módon zárult le, hogy az alperes részéről nem járultak hozzá a dokumentumokról felvétel készítéséhez, illetve bizonyos szerződéses adatokat kitakartak a megismerést megelőzően. A felperesek megsértett jogszabályként az Avtv. 2.§ 4. pontját és a 19. § (1), (2) és (3) bekezdését jelölték meg. Az I. és IX. rendű felperesek előadták, alappal nem lehet üzleti titokra hivatkozni az alperes részéről, a maguk részéről pedig egyértelmű és az eljárás során meg nem változtatott kereseti kérelemmel éltek, amelyben a kért adatuk köre érdemben igenis behatárolható.

[20] A felülvizsgálati kérelem szerint a bíróság elmulasztotta azt a felhívást, hogy a felperes bizonyítsa, hogy van olyan szerződés, illetve közérdekű adat, amely a keresettel érintett körbe tartozik, de azt részére ténylegesen nem adták ki. Kifogásolta azt a bírósági magatartást, hogy a bíróság mintegy békéltetést, egyeztetést, közvetítő tevékenységet végzett, miközben ők az adatok kiadására kötelezést igényeltek a bíróságtól. A felperesek jogi álláspontja szerint az eljárt bíróságok nem teljesítették a megismételt eljárásra előírtakat, vagyis nem vizsgálták meg tételesen, hogy az alperes részéről mennyiben teljesítették a kereseti igényt. A felperesek utaltak arra is, hogy a .. beruházás ügyében az akkor eljárt Legfelsőbb Bíróság sem konkretizálta a keresetben kértnél pontosabban a kiadással érintett iratok, dokumentumok körét. Az I. és IX. rendű felperesek szerint az alperesi adatmegismerés iránti felajánlás súlytalan azzal, hogy az alperes részéről azok kapcsán nem engedték meg részükre a felvétel-készítést.

[21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy amit az adott körben teljesíteni lehetett közérdekű adat kiadása címén azt ő megtette, sőt felajánlotta önkéntesen az egyeztetés lehetőségét is. Álláspontja szerint nem az ő magatartásukra vezethető vissza az egyeztetési folyamat megakadása, illetve a további iratok megtekintésének elmaradása. Az alperes álláspontja szerint a felperesek végső igénye behatárolhatatlan maradt, a teljesítésére nincs lehetőség.

A Kúria döntése és annak jogi indokai

[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak és a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

[23] A Pp. 275. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A (2) bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati eljárásban érvényesül a felülmérlegelés tilalma, azaz nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Ez alól kivételt csak az jelent, ha a mérlegelés kirívóan okszerűtlen vagy nyilvánvalóan ellentétes a logika alapvető szabályival.

[24] Helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a következetes gyakorlat szerint az adatkérés iránti igény elbírálásánál az adatkéréskor hatályos jogszabály alapján kell eljárni. Az akkor hatályos Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad vélemény-nyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje illetőleg terjessze. Az 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.

A 2. § 4. pontja szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Az Avtv. 19. § (1) bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzé teszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatosan a legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére és kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat.

A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. A (3) bekezdés szerint az (1) bekezdésben említettnek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv minősítette, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény meghatározott okokból korlátozza.

A 20. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - igényt nyújthat be. A 21. § (1) bekezdése szerint, ha a közérdekű adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, az igénylő a bírósághoz fordulhat. A (2) bekezdés értelmében a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani.

[25] A Kúria hasonló tárgyban született ítélete alapján megállapítható volt, hogy az önkormányzat által alapított alperes önkormányzat beruházásai kapcsán meghatározott körben közérdekű adatokat kezel és ezeket kérelemre köteles kiadni.

[26] A jelen esetben a Kúria a jogerős ítélet döntésének kivételes felülmérlegelésére okot adó körülményt nem észlelt. Nem alapos a felperesek azon kifogása, hogy a bizonyításra vonatkozó felhívást nem kapták meg, mert a jelen megismételt eljárásban a bíróság mindkét felet bizonyításra kötelezte. Helytállóan, jogszabálysértés nélkül döntött úgy a jogerős ítélet a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy az alperes a maga részéről bizonyítási kötelezettségének eleget tudott tenni. Az alperes valóban elkülönítetten nyilatkozott arról, hogy a felperesi kérelemben foglalt adatoknak adatkezelője-e és ezek közérdekű adatnak minősülnek-e - amennyiben igen, ott az alperes eleget tett az adatok közlésére, kiadására irányuló kötelezettségének. A felperesek eredeti keresete, amelynek fenntartásáról nyilatkoztak, általánosságban vonatkozott a megkötött szerződésekre „és a közérdekű adatokra" ez az igény nem tekinthető kellő konkrétsággal megfogalmazott igénynek és valóban a felperesek voltak azok, akik az adategyeztetésen nem jelentek meg, miközben érdemben nem dokumentálták azt, hogy az alperes részéről a másolat készítését megtagadták volna.

[27] A Kúria szerint helytállóan, jogszabálysértés nélkül mutatott rá a jogerős ítélet arra, hogy az „összes közérdekű adat" kiadására irányuló igény nem tekinthető kellően beazonosíthatónak, csupán általánosságban megfogalmazott igény, amelyre marasztaló határozat valóban nem alapítható. A felperesek feladata lett volna az, hogy az eddig kiadott adatokra is figyelemmel konkrétan meghatározzák, hogy pontosan milyen további adatok kiadását kérik. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is venni, hogy az eredeti kérelemhez képest a kért adatok köre nem bővíthető, nem alakítható át.

[28] Helyesen értékelte a jogerős ítélet azt is, hogy az iratok megismerési lehetőségének felajánlása és ahhoz helyszín és időpont biztosítása is önkéntes teljesítésnek tekinthető, az pedig nem róható az alperes terhére, hogy a megjelölt időpontokban a felperesek nem jelentek meg.

[29] Mindezekre figyelemmel a Kúria az érdemben helyt álló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Pervesztesnek minősülő I. és IX. rendű felperesek kötelesek az alperesi képviselő munkadíjában megtestesülő felülvizsgálati eljárási költséget megfizetni. Az eljárás tárgyi illetékmentességet élvez.

Alkalmazott jogszabályok és joggyakorlat

[30] Alkotmány 61. § (1) bekezdés, 1992. évi LXIII. törvény (Ávtv.) 1. § (1) bekezdés, 2 § (4) pont, 19. § (1), (2) és (3) bekezdés, 20. § (1), 21. § (2) bekezdés, Pp. 78. § (1) bekezdés, 164.§ (1) bekezdés, 206. § (1) bekezdés, 275. § (3) bekezdés, 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet, 1990. évi XCIII. törvény 57.§ o) pont.

Záró rendelkezés

A Kúria az I. és IX. rendű felperesek felülvizsgálati kérelmét tárgyaláson kívül bírálta el. Az eljárás tárgyi illetékmentességet élvez, ezért a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az Állam viseli.

Budapest, 2017. december 6.

Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

AM

tisztviselő