Hungarian court vacated final judgment to correct state-paid litigation fee amount in loan enforcement case.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.I.20.105/2017/5.

A tanács tagjai: . Harter Mária a tanács elnöke

. Mocsár Attila Zsolt előadó bíró

. Varga Edit bíró

A felperes: felperes neve

(felperes címe)

A felperes képviselője:

a felperest képviselő egyesület

ügyintéző jogtanácsos neve

(az egyesület címe)

Az alperes: akoeres neve

(alperes címe)

Az alperes képviselője:

Ügyvédi Iroda

(ügyvédi iroda címe;

ügyintéző ügyvéd neve)

A per tárgya: végrehajtás megszüntetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

az alperes

A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék

42.Pf.631.947/2016/7.

Az elsőfokú bíróság és határozatának száma:

Budai Központi Kerületi Bíróság

24.P.21.865/2015/26.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az állam terhén maradó kereseti illeték összege 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint helyett 1.446.230 (egymillió-négyszáznegyvenhatezer-kétszázharminc) forint.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.910.000 (kettőmillió-kilencszáztízezer) forint együttes - fellebbezési és felülvizsgálati - költséget.

A le nem rótt 1.928.310 (egymillió-kilencszázhuszonnyolcezer-háromszáztíz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A peres felek 2006. május 17-én „CHF alapú szabad felhasználású jelzáloghitelre egyenletes részletfizetéssel" elnevezésű szerződést kötöttek, amely szerződés alapján az alperes 70.165 CHF összegű kölcsönt nyújtott a felperesnek. A szerződés III.3. és III.5. pontjaiban úgy rendelkeztek, hogy a kölcsön éves kamatlába a folyósítás időpontjában az alperes hirdetményében megállapított érték, amelyet az alperes a szerződéskötés napjára vonatkozóan, tájékoztató jelleggel közöl: évi 4,75%. A kölcsön kamatlába ügyleti évente változó volt, az alperes az egyes ügyleti évek fordulónapján egyoldalúan megváltoztathatta. A szerződés VIII.13-15. pontjaiban foglaltak szerint a felperes megismerte az alperes üzletszabályzatának és hirdetményének rendelkezéseit, azokat magára nézve kötelezőnek fogadta el. Az üzletszabályzat és a hirdetmény, valamint azok módosításai az egyedi szerződés részét képezték. Az egyedi szerződésben nem szabályozott kérdésekben az üzletszabályzat és a hirdetmény rendelkezéseit kellett alkalmazni. A felperes a szerződéskötés napján a szerződésből eredő kötelezettségeit illetően közokiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett. A szerződésszerű visszafizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt az alperes a kölcsönjogviszonyt felmondta és közokirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen.

A felperes keresete és az alperes védekezése

[2] A felperes a Pp. 369.§ a) pontjára alapított keresetében az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte - továbbiak mellett - arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen azért nem jött létre, mert a kölcsönszerződés csupán tájékoztató jelleggel tartalmazza az ügyleti kamatot, így a szerződés a régi Hpt. 213.§ (1) bekezdés c) pontjába ütközik, semmis.

[3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint érvényes szerződést kötött a felperessel, amely tartalmazza az évi 4,75%-os mértékű ügyleti kamatot is. Időközben a jogszabályi rendelkezéseknek eleget téve elszámolt a felperessel, melynek eredményeként a szerződéskötéskori 4,75%-os kamat vált alkalmazhatóvá a teljes futamidőre.

Az első- és a másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Döntését azzal indokolta, hogy a szerződő felek a szerződésben konkrét százalékos mértékben rögzítették az ügyleti kamat szerződéskötéskori mértékét, azonban azzal a tájékoztatással, hogy a folyósításig az alperes a kamat mértékét a hirdetményével egyoldalúan módosíthatta. Ebből következően a folyósítást követően esedékessé vált ügyleti kamat mértéke eltérhetett a szerződéskötéskori mértéktől. Erre utal a felperes közokiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozata is, amelynek értelmében a felperes évi 4,75% változó mértékű kamat megfizetésére vállalt kötelezettséget.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, kiegészített ítéletével megszüntette a felperes elleni végrehajtást. Nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját az ügyleti kamat meghatározása tekintetében és arra a következtetésre jutott, hogy az ügyleti kamat mértékét a kölcsönszerződés nem tartalmazza, csak hozzávetőlegesen, tájékoztató jelleggel rögzíti, az alperes hirdetményében megállapított éves kamatláb-érték csupán a kölcsön folyósításának időpontjában válik ismertté. Valójában tehát a szerződéskötés napján a szerződő felek egyike sem tudta, hogy milyen mértékű a kölcsön éves kamatlába, ezért a kölcsönszerződés a régi Hpt. 213.§ (1) bekezdés c) pontjába ütközik, semmis.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint azért jogszabálysértő a jogerős ítélet, mert iratellenesen, okszerűtlenül, a logika szabályaival ellentétes indokolással állapította meg, hogy a perbeli szerződés nem tartalmazza a kamatot.

Rámutatott: a szerződés III.3. pontjának megfogalmazásakor - az ügyleti kamatlábnak a szerződéskötés napjára történő rögzítése mellett - kizárólag a régi Hpt. 210.§ (3) és (4) bekezdésében biztosított jogával élt, amely szerint az ügyleti kamat mértékét a szerződéskötést követően egyoldalúan módosíthatta.

Az egyedi kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezte a hirdetménye. A szerződő felek szerződésükben elismerték, hogy a hirdetmény a szerződéskötés napján a felperes által választott konstrukció esetében 4,75%-os kamat mértéket rögzít, azaz a szerződés III.3. pontjában egy olyan adatot közölt tájékoztató jelleggel a felperessel, amely abban a hirdetményben szerepelt, ami az egyedi szerződés része volt. Hirdetménye a szerződés megkötésekor a szerződés részévé vált, a szerződés részévé váló hirdetményt nem lehet „újra közölni vagy megállapítani", mivel azt csak módosítani lehet, kétoldalú vagy egyoldalú szerződésmódosítással.

A szerződéskötéskor és a folyósításkor hatályos hirdetmény tartalma csak akkor tér el egymástól, ha a folyósítás időpontjáig a hirdetmény (és ekként a szerződés) tartalma módosításra kerül. Ha a folyósításig nem került sor szerződésmódosításra, a szerződéskötéskor, illetve a folyósításkor hatályos hirdetmény csak elnevezésében tér el, tartalmában azonban azonos.

A szerződéskötéskor mindkét szerződő fél ismerte a kölcsön kamatának mértékét, a folyósításkori hirdetmény nem arra utal, hogy a szerződésnek a szerződés megkötésekor nem képezte mellékletét a hirdetmény, hanem arra, hogy az egyébként már a szerződéskötéskor is a szerződés mellékletét képező hirdetmény tartalma a folyósításig megváltozhat, amely esetben nem a szerződéskötéskor is meghatározott 4,75%-os mértékű ügyleti kamat, hanem a szerződésmódosítást követő ügyleti kamat lesz az irányadó.

[7] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Megismételte, hogy a kamat összegéről csak tájékoztatót kapott, az alperes hirdetménye nem vált a szerződés részévé, a hirdetmény tartalmát az alperes nem ismertette vele. Az Európai Unió „Fehér könyvében" foglaltak szerint a szerződést annak megkötését megelőzően két héttel korábban ismertetni kellett volna vele.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] Előre bocsátja a Kúria, hogy a Pp. 275.§ (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelem keretein belül maradva a felülvizsgálati eljárás tárgyát kizárólag annak a kérdésnek a vizsgálata képezte, hogy a peres felek meghatározták-e szerződésükben a kölcsön kamatát. Ebből következően a Kúria nem tudott foglalkozni a felperes jogi képviselője által a felülvizsgálati tárgyaláson - a felülvizsgálati ellenkérelemben - előadott érvekkel, melyek nem a felülvizsgálati kérelemben foglaltakhoz kapcsolódtak.

[9] Az ekként elbírált felülvizsgálati kérelem megalapozott.

[10] A Pp. 270.§ (2) bekezdésében, valamint a 275.§ (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt.

A perbeli esetben az elsőfokú bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésére, hogy a peres felek kölcsönszerződése tartalmazza az ügyleti kamatot.

[11] Ezzel összefüggésben az alábbiakat hangsúlyozza a Kúria: a 6/2013. PJE határozat III.2. a) pontjában foglaltak értelmében a deviza alapú kölcsönszerződés nem ütközik a régi Ptk. 523.§ (1) bekezdésébe, amennyiben a kölcsönadott devizaösszeg, a folyósított forintösszeg, illetve a visszafizetendő forintban meghatározott törlesztő részletek a szerződés rendelkezései alapján egyértelműen kiszámíthatók; tehát ha a kölcsönszerződés fő tartalmi elemei a szerződésben foglaltak alapján egyértelműen megállapíthatók, a kölcsönszerződés nem ellentétes a kereset alapjaként megjelölt jogszabályi rendelkezéssel. Ez a gondolatmenet az ügyleti kamatra is irányadó: meghatározott az ügyleti kamat, ha a szerződés rendelkezései alapján egyértelműen kiszámítható, megállapítható. Az ügyleti kamat ugyanúgy fő tárgya a kölcsönszerződésnek mint a kölcsön összege, vagy a törlesztő részlet, ezért ha a kölcsönszerződés nem tartalmazza az ügyleti kamatot, a szerződés semmis.

[12] Az alperes a perbeli szerződésben a szerződéskötés napjára vonatkozóan valóban tájékoztató jelleggel közölte a kamatláb éves mértékét, azonban a szerződés tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek alapján a kamat mértéke kiszámítható: a szerződés III.3. pontjának megfelelően a szerződésben meghatározott időpontban (a folyósítás napján) az alperes hirdetményében közzétett kamatmérték a kölcsön éves kamatlába.

A szerződésnek megfelelően az alperes folyósítási kötelezettsége a későbbiekben keletkezett, attól függően, hogy a felperesek mikor teljesítik a folyósítás feltételeit. Ez a későbbi időpont a szerződés alapján meghatározható volt, azonban a szerződés megkötésekor dátumszerűen még nem volt ismert.

A kölcsönszerződés tartalmazza az arra vonatkozó megállapodást is, hogy az ügyleti kölcsön éves kamatát az alperes a folyósítás időpontjában hirdetményben határozza meg. A kamat rögzülésének időpontja attól függött, hogy mikor teljesülnek a kölcsön folyósításának feltételei, a kamat mértéke pedig az egyedi szerződés részét képező hirdetmény szerinti kamatláb volt.

Az egyedi kölcsönszerződés VIII.13., VIII.14. és VIII.15. pontjaiban foglaltak szerint a felperes az alperes üzletszabályzatának, hirdetményének rendelkezéseit megismerte, azokat magára nézve kötelezőnek fogadta el. Az üzletszabályzat és a hirdetmény, valamint azok módosításai az egyedi szerződés részét képezték. Az egyedi szerződésben nem szabályozott kérdésekben az üzletszabályzat és a hirdetmény rendelkezéseit kellett alkalmazni, azaz a felperes megalapozottan nem hivatkozhat arra, hogy ne lett volna része az egyedi szerződésnek az alperes hirdetménye, valamint arra, hogy nem ismerhette meg a hirdetmény rendelkezéseit, mivel az előbbiekben ismertetett tartalmú szerződést aláírta a felperes, továbbá a szerződésből eredő kötelezettségeit illetően a szerződéskötés napján közokiratba foglaltan egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett. Kötelezte magát, hogy a folyósított kölcsönt és annak járulékait (a szerződéskötéskor évi 4,75% változó mértékű kamatot) az alperesnek visszafizeti. Ez a körülmény is arra utal, hogy a szerződő felek az ügyleti kamatot ha nem is százalakos mértékben, de egyértelműen meghatározták.

A Kúria az alperesnek a perbelivel egyező szerződéses konstrukciója kapcsán hasonlóan foglalt állást a Pfv.I.20.376/2016/8., a Pfv.I.21.573/2016/5., a Pfv.I.21.596/2016/4. és a Pfv.I.21.579/2016/4. számú határozataiban.

[13] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 275.§ (4) bekezdés alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság - keresetet elutasító - ítéletét „az állam terhén maradó" kereseti illeték összegének pontosításával helybenhagyta.

Záró rész

[14] Az alperes felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett, amelynek következtében a Pp. 270.§ (1) bekezdésének megfelelően alkalmazott Pp. 78.§ (1) bekezdés alapján köteles a felperes az alperes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az alperes költsége az általa a felülvizsgálati kérelmére lerótt 2.410.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték összegéből és az alperes képviseletét ellátó jogi képviselő fellebbezési és felülvizsgálati munkadíjának 500.000 forint összegéből áll. A munkadíj meghatározása során a Kúria figyelemmel volt a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3.§ (1), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakra.

A pervesztes felperes teljes személyes költségmentessége miatt a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet (Kmr.) 13.§ (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a 14.§-ban foglaltak alapján az állam viseli.

[15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el.

Budapest, 2017. november 29.

. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

BB|bírósági ügyintéző|