Court upheld lower court ruling rejecting property registration due to prior purchase right holder's failure to waive rights.
Legislator summary
AI generatedThe Supreme Administrative Court upheld the first-instance judgment rejecting the plaintiff's request for property registration. The lower court correctly determined that the administrative authority lacked jurisdiction to assess the validity of the prior purchase right, which is a matter for civil litigation. Consequently, the plaintiff's failure to obtain a waiver from the prior purchase right holder rendered the registration request inadmissible under the relevant land registry regulations.
Legislator headnote
AI generatedInytv. 1997. CXLI.; Vhr. 109/1999. (XII.29.) 75. §: The land registry office may only reject a property registration request if the applicant fails to submit a waiver from the prior purchase right holder; questions regarding the existence and validity of such rights belong exclusively to civil courts.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedCited Case Law
AI generatedRelated Decisions
AI generatedFull text
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.III.37.745/2016/5.
A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke
. Kovács Ákos előadó bíró
. Fekete Ildikó bíró
A felperes: felperes neve
A felperes képviselője: . Kuchár Zoltán ügyvéd
Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal
Az alperes képviselője: jogtanácsos
Alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó
A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.28.204/2015/8.
Rendelkező rész
A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.28.204/2015/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A feljegyzett 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Felperes 2012-ben megvette a (...) belterület (...) hrsz.-ú 967 m2 területű rendezetlen funkciójú épület, udvar megnevezésű ingatlan ½-ed részét, és 2015. április 1-jén kérte arra tulajdonjoga bejegyzését. A kérelemhez mellékelte az adásvételi szerződést, és utalt egy korábbi ingatlan-nyilvántartási eljárásra, melyben csatolta az elővásárlásra jogosult szükséges felhívásának átvételét igazoló iratot, és a jogosult olyan nyilatkozatát, melyből következőleg a jogosult ténylegesen nem élt elővásárlási jogával. Az iratokból megállapítható, hogy csaknem egy hónappal később a jogosult végül élt elővásárlási jogával.
[2] Az elsőfokú hatóság a kérelemnek eleget tett.
[3] Az alperes e határozatot megváltoztatta, és 2015. augusztus 18-i 30630/2015. számon hozott határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a felperes tulajdonjog bejegyzése, valamint az özvegyi jog törlése iránti kérelmét elutasította. Határozatát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 75. §-ára alapította. Indokai szerint az alperesnek arról kellett dönteni, hogy a felperes csatolta-e az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot, annak hiányában igazolást nyert-e, hogy az elővásárlásra jogosult a felhívást átvette. Álláspontja szerint a földhivatalnak kizárólag arra van lehetősége, hogy az eladó bejegyzési engedélyében szereplő vevő tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasítsa akkor, mint jelen ügyben is, ha a vevő nem tud eleget tenni az Inytv. 75. §-ában foglaltaknak.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve a határozat megváltoztatását, és tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzését, illetőleg hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését.
Az elsőfokú ítélet
[5] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint az ügyben az alperes nem megfelelően vette figyelembe a Legfelsőbb Bíróság 3/2007. számú közigazgatási-polgári jogegységi határozata 5. pontjában foglaltakat, amikor annak ellenére nem a vevő tulajdonát jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba, hogy nevezett igazolta, hogy az elővásárlásra jogosultat a nyilatkozattételre felhívta.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a bíróság nem minősíthette volna a beavatkozó nemleges nyilatkozataként a csatolt nyilatkozatot, emiatt határozata, melyben a tulajdonjog felperes javára való bejegyzésére vonatkozó kérelmet elutasítja, jogszerű volt. Jogszabálysértésként a Vhr. 75. §-ára, és az említett jogegységi határozatra hivatkozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[8] Helyes döntést hozott a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, mikor az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A Vhr. 75. § (1) bekezdése szerint, ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. A (2) bekezdés értelmében, ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni.
[9] A jogerős ítéletet hozó bíróság ítéletének tényállásából megállapítható, hogy a beavatkozó a vételi ajánlatot a szükséges felhívással együtt átvette, de arra a felhívásban meghatározott határidőn belül elfogadó, illetőleg olyan nyilatkozatot nem tett, mely szerint az elővásárlás jogával nem kíván élni. Ilyen esetben a bíróság helytálló álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság 3/2007. közigazgatási-polgári jogegységi határozata 5. pontját kell alkalmazni, melynek értelmében az elővásárlási jogról szóló PK.9. számú állásfoglalás 8. pontja szerint az elővásárlásra jogosultnak keresetben kell kérni annak megállapítását, hogy a sérelmére kötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan. A jogilag védett érdekének sérelme esetén az elővásárlásra jogosultnak kell bírósághoz fordulnia, és kérni a törvényes helyzet helyreállítását.
[10] A polgári bíróságra tartozik - kontradiktórius eljárás keretében - annak eldöntése, hogy az elővásárlási jog fennáll-e, az a jogosultat illeti-e meg, és jogszerűen gyakorolta-e jogát. Ezeknek a kérdéseknek az elbírálása a földhivatal hatáskörét meghaladja, és az esetek többségében annak a lehetősége sem áll fenn, hogy az elővásárlásra jogosult a földhivatali eljárásban okirattal igazolja elővásárlási jog fennállását, e jogosultságát, és annak jogszerű gyakorlását. A földhivatalnak kizárólag arra van lehetősége, hogy a tulajdonos eladó bejegyzési engedélyében szereplő vevő tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasítsa akkor, ha a vevő nem tud eleget tenni a Vhr. 75. §-ában foglaltaknak, amely szerint csatolnia kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni.
[11] Erre tekintettel helyesen állapította meg a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmének elutasítása jogszabálysértő. Helyesen utalt a bíróság arra is, hogy a vevő tulajdonjogának bejegyzése hiányában a beavatkozónak nem volna módja arra, hogy pert indítson az elővásárlási jogával kapcsolatosan.
[12] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[13] Az alperes a Pp. 78. § alapján köteles a felperes Pp. 79. §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeinek megfizetésére.
[14] Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. §-ának (1) bekezdésén alapszik.
Budapest, 2017. február 7.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró
A kiadmány hiteléül:
tisztviselő