Court dismissed waste fee appeal, upholding lower court's decision on legal fee increase due to technical content change.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.II.37.726/2016/4.

A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke

. Rothermel Erika előadó bíró

. Márton Gizella bíró

A felperes: felperes neve

(címe)

A felperes képviselője:. Szabó Róbert Ügyvédi Iroda

. Szabó Róbert ügyvéd

(cím)

Az alperes: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

(1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7.)

Az alperes képviselője:. ... jogtanácsos

A per tárgya: energia hivatali ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:ővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

27.K.34.733/2014/20.

Rendelkező rész

A Kúria

- a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.34.733/2014/20. számú ítéletét hatályában fenntartja;

- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget;

- kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2014. szeptember 5-én hatósági ellenőrzést kezdett a felperessel szemben E. település vonatkozásában a 2014. január 1. és 2014. június 30. napja között alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj jogszerűségének megállapítása céljából. Az alperes 2014. október 31. napján kelt 2876/2014. számú határozatával megtiltotta a felperes által E. településen 2014. március 31-ig 35 literes edényméretet használó természetes személy ingatlanhasználók részére a 2014. április 1. napját követően felszámított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj további alkalmazását, kötelezte a felperest a jogszerű ellenérték alkalmazására és 2014. március 31. napjáig 35 literes edényméretet használó természetes személy ingatlanhasználók részére a 2014. április 1. napját követően felszámított jogszabálysértő díjból származó többletbevétel, valamint annak kamatai visszatérítésére. A határozat indokolásában megállapította, hogy 2014. április 1. napjától a felperes megváltoztatta a műszaki tartalmat azáltal, hogy a 35 literes edény használatát megszüntette és 2014. április 1. napjától az 1 fős háztartásban élő ingatlanhasználók részére kizárólag 60 literes minimális edényméret használatát tette lehetővé. Hivatkozott az E. Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013.(XI.5.) ÖK rendeletére (a továbbiakban: ÖK r.), valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 91.§ (11) bekezdésére.

[2] A felperes keresete nyomán az alperes 2014. december 18. napján kelt 3145/2014. számú határozatával a 2876/2014. számú határozatát módosította és a 35 literes edényméretet igénybe vevő természetes személy ingatlanhasználók részére a forint/ürítés legmagasabb díját 187,56 forint + áfa összeg helyett 180 forint + áfa összegben állapította meg, kötelezve a felperest ezen ellenérték alkalmazására. Az alperes kötelezte továbbá a felperest a 2014. március 31. napjáig 35 literes edényméretet használók részére a jogszabálysértő díjból származó többlet-bevétel, valamint annak kamatai visszatérítésére. A módosító határozat indokolásában kifejtette, hogy a jogszerűen alkalmazható díj a Ht. 91.§ (10) bekezdése alapján 5,7 forint/liter+áfa egyszeri ürítési díj 10%-os csökkentésével határozható meg, kiemelte, hogy a Ht. 91.§ (11) bekezdését figyelembe véve alkalmazta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114.§-át.

A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem

[3] felperes a módosított határozattal szemben fenntartotta korábban beadott keresetét, és változatlanul az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, továbbá annak megállapítását kérte, hogy nem alkalmazott jogsértő díjakat az ingatlanhasználókkal szemben.

[4] Az alperes ellenkérelmében a határozatban foglaltak alapján kérte a kereset elutasítását.

Az elsőfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az alperesi hatáskörrel kapcsolatban kifejtette, hogy az alperes a Ht. 48.§ (1) bekezdése alapján jogszerűen ellenőrzi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak betartását, erre a Ht. 48.§ (1) bekezdés a) pontjából fakadóan hatásköre van, következésképpen az alperes határozatában nem új díjat állapított meg, hanem ezen hatáskörét gyakorolta. Az elsőfokú bíróság szerint ezen megállapításnak nem mond ellent a Ht. 47/A.§ (1) bekezdése, amely egy díjmegállapító normatív aktus és amellyel szemben a Ht. 48.§ (1) bekezdése a közszolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezések betartásának hivatalból történő ellenőrzését van hivatva elősegíteni.

[6] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a perbeli esetben a Ht. 91.§ (2) bekezdése alapján az volt releváns, hogy 2012. április 14. napján még a 10/2004.(IV.1.) ÖK rendelet volt hatályban, mely megállapította a díjakat a 35 literes edények esetében, amely akkor 200 forint + áfa díjat jelentett. Ezen díj egyben megegyezett a felperes által alkalmazott díjjal, így a 4,2%-os emelt összeg 2013. január 1-től nem került alkalmazásra. Mindebből az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az volt kikövetkeztethető, hogy az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a felperes jogelődje ezt a 4,2%-os emelést nem alkalmazta, hanem a korábbi díjat szedte be. Így a felperes által alkalmazható díj legfeljebb 180 forint + áfa összeg lehetett. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el a felperesnek a műszaki tartalom változására való hivatkozását sem, tekintettel arra, hogy a 35 literes edény megszüntetése kényszerű díjnövelést eredményezett, amelynek nem volt köze a műszaki tartalom változásához. Mindennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.474/2015/6. számú ítéletére is. Ennek alapján a közszolgáltatás műszaki tartalmának változása még valós költségnövekedés esetén sem tette lehetővé, hogy a 2012. december 31-én ténylegesen alkalmazott díj 4,2%-ot meghaladó emelését ebben a speciális időszakban. Arra a felperesi kifogásra, hogy az alperesi határozatban nem egyértelmű a visszatérítéssel érintettek alanyi köre megállapította, hogy az alperes határozatában foglaltakat a felperes által az eljárás során becsatolt számlák tartalma alapján tette meg, mely számlák tartalmazzák az edény méretét, függetlenül a tényleges használattól. Az alperes tehát azon természetes személyek vonatkozásában rendelte el a visszatérítési kötelezettséget, akik 2014. március 31. napjáig 35 literes edény használatáról kiállított számlát kaptak. Az alperes helyesen érvelt e körben azzal, hogy nem kellett meggyőződnie arról, hogy aki 35 literes edény alapulvételével kiállított számlát kap, az fizikai valójában is 35 literes edényméretet használ-e, vagy sem.

[7] Az elsőfokú bíróság a felperes azon hivatkozására, hogy E. Város Önkormányzat Képviselő-testülete milyen korábbi díjkalkulációt végzett, megállapította, hogy e kérdés a perben eldöntendő jogkérdés szempontjából teljesen irreleváns. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes helytelenül érvelt azzal, hogy a Ht. 91.§ (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy a forint/literre vetített egységnyi díj mint alkalmazható legmagasabb díj 2014-ben nem haladhatta meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2%-kal emelt összegének 90%-át és nem azt, hogy az egyes ingatlanhasználók által fizetendő számla végösszege nem lehet magasabb.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő, új határozat meghozatalát kérte akként, hogy a felülvizsgálattal érintett alperesi határozatot a Kúria helyezze hatályon kívül, megállapítva, hogy a felperes nem alkalmazott jogszabálysértő díjat E. településen. A felperes felülvizsgálati kérelmében továbbra is kifogásolta az alperesi határozat rendelkező része és indokolása ellentmondásait a visszatérítéssel érintett alanyi kör tekintetében. Az érintettekre nézve ugyanis az alperes adatot nem kért, ezzel megsértette a Ket. 50.§ (1) bekezdését, nem tisztázta a tényállást, nem is volt előtte ismert a 35 literes edényméretet használók listája. A 10/2004.(IV.1.) ÖK r. 7.§ (3) bekezdésére hivatkozott, miszerint a társasházi lakóknak a szükséges edényméretet kell használniuk. Ilyen formán a határozat rendelkező részében szereplő alanyi kör nem azonos azzal, ami az indokolásból következik. Az ellentmondás a felperesi álláspont szerint következtetés útján nem oldható fel. A határozatnak pontosnak és végrehajthatónak kell lenni, melyet nem pótolhat az elsőfokú bíróság magyarázata az alperesi szándékra vonatkozóan. A műszaki tartalom és az egységes díj tekintetében a felperes továbbra is hivatkozott a Ht. 91.§-ára, e vonatkozásban összeállított táblázatból megállapíthatónak vélte, hogy az általa alkalmazott díjak jogszerűnek minősültek. A felperes sérelmezte az elsőfokú bíróságnak a Ht. 91.§ (2) bekezdése értelmezése körében kifejtett véleményét, és kérte annak felülvizsgálatát. Álláspontja az volt, hogy a 35 literes edény használatának megszüntetésével a közszolgáltatás műszaki tartalma nem változott meg, a Törvényszék jogsértő következtetést vont le a Ht. 46.§ (1) bekezdésében, illetve 64/2008.(III.28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 3.§-ában foglaltakra nézve.

[9] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A határozattal érintett alanyi kör vizsgálatával kapcsolatban kifejtette, hogy a 35 literes edény után fizetők felkutatása, illetve annak megállapítása, hogy valójában használták-e a 35 literes edényt nem értelmezhető. A hatóság ugyanis nem vizsgálta, hogy ki milyen edényt használ, hanem a kiállított számlák alapján azonosította be az érintettek körét, feltételezve, hogy a felperes a használók számára valós számlát állított ki. A műszaki tartalom és az egységnyi díjjal kapcsolatban utalt a Ht. 91.§ (2) bekezdésére, továbbá a Korm.r. rendelkezéseire. Az alperes hivatkozott a Ht. 91.§-ának a határozathozatalkor hatályos szövegére is, amely egyértelműen a rezsicsökkentést célozta és annak megvalósulását volt hivatva elősegíteni. Jelen esetben nem a felhasználók kérték a 35 literes edényük cseréjét 60 literesre, mert már nem fért bele a hulladék, hanem az Önkormányzat rendeletében eltörölte ezt az edényméretet. Ezzel azok esetében, akik korábban 35 literes edény után fizettek, majd 2014. április 1-től 60 literes edény után kell fizetniük, így a Ht. 91.§ (2) bekezdésébe ütköző díjemelés végrehajtására került sor. Az alperes nyomatékosan hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.650/2015/4., valamint a Kfv.II.37.474/2015/6. sorszámú ítéletére.

A Kúria döntése és jogi indokai

[10] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.

[11] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott a közigazgatási határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért.

[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá. A felperes tévedett akkor, amikor sérelmezte, hogy a hatóság a határozattal érintett alanyok körét egységesen, a 35 literes edény után fizető személyekben jelölte meg. Egyetért a Kúria azzal, hogy annak megállapítása, hogy az érintett személyek valóban használták-e a 35 literes edényt nem képezte bizonyítás tárgyát, e vonatkozásban az alperest további tényállás tisztázási kötelezettség nem terhelte. A hatóság ugyanis eleget tett ezen kötelezettségének azzal, hogy a kiállított számlák alapján azonosította be az érintettek körét, feltételezve, hogy a felperes a használók számára valós számlát állított ki. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes a módosított határozatában megfelelő részletességgel és indokolással a jogszabályokkal egyezően állapította meg, hogy a visszatérítési kötelezettség azon természetes személyekre nézve áll fenn, akik 2014. március 31-ig 35 literes edényről számlát kaptak.

[13] A műszaki tartalom és az egységnyi díjjal kapcsolatos felperesi fejtegetések ugyancsak tévedésen alapulnak. A Ht. 91.§ (2) bekezdése ugyanis nem a forint/literre vetített egységnyi díjról szól. Az érintett jogszabályi rendelkezés, továbbá a Korm.r. rendelkezéseinek összevetéséből is megállapítható, hogy a közszolgáltatás díja az ingatlanhasználó által fizetett éves díj. A közszolgáltatási egység pedig nem más, mint az ingatlanrész, illetve ingatlan, ami után a használó a díjat fizeti. A Korm.r. kimondja, hogy a számlában meghatározott szolgáltatási egységre jutó összeg mit nem haladhat meg. Maga az összeg szó megfogalmazásából is látszik, hogy a fizetendő teljes közszolgáltatási díjról van szó és nem a forint/liter egységnyi díjról. Jelen esetben nem a felhasználók kérték a 35 literes edényük cseréjét 60 literesre, hanem az Önkormányzat rendeletében törölte el ezt az edényméretet. Így azok, akik korábban 35 literes edény után fizettek közszolgáltatási díjat, 2014. április 1-től 60 literes edény után kellett fizetniük. Ezzel a Ht. 91.§ (2) bekezdésébe ütköző díjemelés végrehajtására került sor, mivel a használók számlájában meghatározott szolgáltatási egységre jutó összeg meghaladta a 2012. április 14-én alkalmazott díj 4,2%-kal emelt összegének 90%-át. A Kúria a hivatkozott ítéleteiben egyértelműen kimondta, hogy a közszolgáltatás műszaki tartalmának változása még akkor sem teszi lehetővé a törvényben meghatározott díjemelés mértékén felüli emelést, ha a műszaki tartalom változása valódi költségnövekedéssel jár. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes módosított határozatában helyesen alkalmazta a Ht. 91.§ (2) bekezdésében foglaltakat és helyes volt a bíróság döntése is, amellyel elutasította a felperes keresetét.

[14] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Záró rész

[15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

[16] A pervesztes felperes a Pp. 270.§ (1) bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§ (1) bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§ (3) és (5) bekezdése alapján állapította meg a felülvizsgálati eljárásban kifejtett munkára tekintettel.

[17] A pervesztes felperes a Pp. 78.§ (1) bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére, melynek összegét a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§ (1) bekezdése alapján állapította meg a Kúria.

Budapest, 2017. június 14.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró