Legislator Case Law & Legislation
Kfv.37366/2016/7 AI generated

Court dismissed consumer protection appeal, upholding lower court's jurisdiction decision based on consumer status.

Case Number Kfv.37366/2016/7
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Dismissed

Legislator summary

AI generated

The Supreme Court dismissed the consumer protection agency's appeal against a lower court's jurisdictional ruling. The lower court held that the consumer qualified as a party with a legal interest, establishing the authority's competence. Consequently, the Supreme Court upheld the lower court's decision as legally sound and grounded in the relevant statutes.

Legislator headnote

AI generated

Fogyasztóvédelmi törvény 46. § (1) bekezdése; Kivizsgálási törvény 15. § (1) bekezdése: A fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban a panaszt benyújtó fogyasztó ügyfélnek minősül, így a hatóság illetékessége a panaszló lakóhelye szerint fennáll.

Keywords

AI generated
consumer protection jurisdiction consumer status standing administrative appeal dismissal competence of authority legal interest party

Cited Legislation

AI generated
Fogyasztóvédelmi törvény 1997. évi CLV. 46. § (1) bekezdése
Fogyasztóvédelmi törvény 1997. évi CLV. 46/A. §
Kivizsgálási törvény 15. § (1) bekezdése
Kivizsgálási törvény 21. § (1) bekezdés a) pontja
Kivizsgálási törvény 121. § (1) bekezdés b) pontja
Kivizsgálási törvény 29. § (8) bekezdése
Pp. 274. § (1) bekezdése
Pp. 275. § (3) bekezdése
6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.II.37.366/2016/7.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke

Dr. Márton Gizella előadó bíró

Dr. Rothermel Erika bíró

A felperes: Ügyész

Eljáró ügyészi szerv: Nógrád Megyei Főügyészség

(2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.)

Az alperes: Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala, mint a Nógrád Megyei Kormányhivatal jogutóda

(3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9.)

Az alperesi jogelőd képviselője: Dr. ... kormánymegbízott

A per tárgya: fogyasztóvédelmi határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.K.27.186/2015/6. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.186/2015/6. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás

[1] A perben nem álló K.I. 2014. április 24-én a Z. Kft.-nél egy 215.700 forint értékű sarokgarnitúrát rendelt meg és 80.000 forint előleget fizetett. A bútor leszállításra került, azonban a fogyasztónak minőségi kifogása volt, amelyre az eladó választ nem adott.

[2] A fogyasztó 2014. július 9-én a minőségi kifogás intézésével és a jótállási jegy megfelelőségével kapcsolatban bejelentést tett, panaszát jegyzőkönyvbe vették a Nógrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségén. A fogyasztó kérelmére a Felügyelőség 2014. július 9-én hatósági eljárást indított, melyről a 2014. július 11-én kelt végzésével értesítette a bepanaszolt vállalkozást és nyilatkozattételre hívta fel.

[3] Az alperesi jogelőd a 2015. május 18-án kelt NOO/001/202-19/2015. számú határozatával a fogyasztó kérelmére indult eljárásban fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértését nem állapította meg. Határozata indokolása szerint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A.§-ában, továbbá 19/2014.(IV.29.) NGM rendelet 4.§-ában, 151/2003.(IX.29.) Korm. rendelet 3.§-ában foglalt rendelkezések megsértésére az ellentmondó információk folytán megállapítást tenni nem tudott.

[4] A Nógrád Megyei Főügyészség T.K.844/2015/10. számon felhívással élt, amelyben a hatóság illetékességét kifogásolta és az érdemi döntést megalapozatlannak tartotta.

[5] A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az ügyészi felhívásban foglaltakkal nem értett egyet.

A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem

[6] A felperes keresetet nyújtott be a határozat felülvizsgálata iránt. Keresetében illetékességi kifogást terjesztett elő, továbbá az érdemi döntés megalapozatlanságára hivatkozott.

[7] Az alperesi jogelőd a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság – az ítélete indokolása szerint – a felperes keresetét részben, az illetékességi kifogás kapcsán alaptalannak és részben, az ügy érdemében hozott döntés vonatkozásában megalapozottnak tartotta.

[9] Az illetékességi kifogás kapcsán a keresetet azért találta alaptalannak, mert a hatósági eljárás a fogyasztó beadványára, kérelmére indult meg, ezért a fogyasztó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15.§ (1) bekezdése alapján ügyfélnek minősült, miután az ügy a jogát, jogos érdekét érintette, mert a fogyasztónak nyilvánvaló érdeke fűződik ahhoz, hogy a hatóság a panaszát kivizsgálja és arról döntsön. Az ügyféli minőséget – a bíróság szerint – nem érinti, hogy a határozat tartalmaz-e konkrét rendelkezést a fogyasztóra nézve vagy sem. Mindezek alapján a hatóság illetékességét a Ket. 21.§ (1) bekezdés a) pontja megalapozta, a hatóság illetékessége fennállt.

[10] Az elsőfokú bíróság az ügy érdemét illetően a felperes keresetét megalapozottnak találta azzal, hogy a hatóság a tényállást nem tisztázta, ezért ítéletével az alperesi jogelőd határozatát hatályon kívül helyezte és az alperesi jogelődöt új eljárás lefolytatására, a tényállás tisztázására kötelezte.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[11] A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítéletnek a keresetét elutasító döntése ellen. Kérte e körben a jogerős ítélet megváltoztatásával az alperesi jogelőd határozatának megsemmisítését a Ket. 15.§ (1) bekezdésének, 21.§ (1) bekezdés a) és d) pontjának és 121.§ (1) bekezdés b) pontjának megsértése okán. Előadta, hogy a fogyasztó nem volt ügyfélnek tekinthető, mert az alábbiak közül egyik sem vonatkozott rá: a fogyasztót ellenőrzés alá nem vonták, a határozat rá döntést nem tartalmazott, a hatósági nyilvántartás rá vonatkozó adatot nem tartalmazott, és jogszabály sem rendelkezett arról, hogy a fogyasztó az adott ügyben ügyfélnek minősülne. Mivel a fogyasztó nem minősült ügyfélnek, a hatóságnak az illetékessége hiányát kellett volna megállapítania, ugyanis a bepanaszolt vállalkozás székhelye Budapesten található, a bútorvásárlás is budapesti üzletben történt, és mivel a jogsértő cselekményt Budapesten fejtették ki, ezért a Nógrád megyei fogyasztóvédelmi hatóság nem volt illetékes az eljárás lefolytatására. Álláspontja szerint ugyanis a Ket. 15.§ (1) bekezdését úgy kell értelmezni, és az ügyféli minőséget aszerint kell megállapítani, hogy a jogviszony az adott jogalanyra közvetlenül kihat-e, a döntés hatására szerezhet-e jogokat, vagy keletkezik-e rá nézve kötelezettség. Ilyen vizsgálódás mellett a fogyasztót ügyfélnek nem lehetett tekinteni, mert kérelemnek nem minősülő beadványt nyújtott be a hatósághoz, annak mikénti elbírálásához semmiféle jogi érdeke nem fűződött, így személyes érdekeltség hiányában a fogyasztó ügyféli minősége nem állapítható meg. Utalt a Ket. 29.§ (8) bekezdésében foglalt szabályozásra és a BH 2010/106. számon kiadott eseti döntésre. Álláspontja szerint az illetékesség hiányában meghozott határozat a Ket. 121.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében semmis.

[12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

[13] Az alperes személyében a felülvizsgálati eljárás során jogszabályon alapuló jogutódlás következett be, amelyet a Kúria a Kfv.5. számú végzésével megállapított.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[15] A Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272.§ (2) bekezdése és 275.§ (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A Kúria felülvizsgálati kérelem hiányában a tényállás tisztázatlansága körében megállapított eljárási jogsértés folytán hozott ítéleti döntést nem vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem tárgya csak a hatóság illetékességének és ezzel összefüggésben a fogyasztó ügyféli minőségének a fennállása volt.

[16] A fogyasztóvédelmi hatósági eljárásokra - az Fgytv. 46.§ (1) bekezdése értelmében - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Fogyasztóvédelmi eljárás indulhat hivatalból és indulhat kérelemre is. A fogyasztó kérelmére vonatkozó szabályokat az Fgytv. 46/A.§-a tartalmazza. E rendelkezésből levezethetően a fogyasztó jogosult kérelmet, panaszt benyújtani ahhoz a hatósághoz, amelyik a kérelmének kivizsgálására, eldöntésére hatáskörrel rendelkezik. A kérelmező (a fogyasztó) a fogyasztóvédelmi eljárásban ügyfélnek minősül, ugyanis a Ket. 15.§ (1) bekezdésére is figyelemmel a kérelmet benyújtó félnek az ügy (azaz a kérelme) mikénti eldöntéséhez érdeke fűződik, a joga, jogos érdeke fennáll, ugyanis – fogyasztói – jogát, jogos érdekét az az ügy érinti, amellyel kapcsolatosan panaszát, minőségi kifogását, a jótállási jegy tartalmával kapcsolatos kifogását a hatóság elbírálja.

[17] A felperes álláspontjával ellentétben az ügyféli jogállást nem csak az alapozza meg, hogy a határozat az ügyfélre nézve kifejezett rendelkezést tartalmaz-e, az rá közvetlenül kihat-e, a határozat alapján szerezhet-e jogokat, vagy keletkezik-e rá nézve kötelezettség. Ügyfélnek minősülhet a fogyasztóvédelmi eljárás sajátos céljaira tekintettel az a személy (fogyasztó is), akinek a kérelme alapján a bepanaszolt vállalkozás kerül elmarasztalásra, vele szemben hoznak szankciót, vagy kötelezik a jogsértés megszüntetésére. A kérelmet benyújtó ügyfél jogos érintettsége abban áll fenn, hogy a jogsértést elkövető, bepanaszolt vállalkozással szemben az elkövetett jogsértést a hatóság megállapítsa, azt szankcionálja, a jogsértést orvosolja. A felperes tévesen hívta fel a Ket. 29.§ (8) bekezdését, mert az a hivatalbóli eljárást kezdeményezőkre vonatkozó rendelkezést tartalmazza, a perbeli esetben a hatósági eljárás fogyasztói panaszra, kérelemre indult meg.

[18] Mivel a fogyasztót az ügyféli minőség megillette, ennek okán a hatóság illetékessége a Ket. 21.§ (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél lakóhelye alapján fennállt, emiatt a Ket. 121.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségi ok nem következett be.

[19] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezés tekintetében megalapozott és törvényes, ezért a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintve, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Záró rész

[20] Az alperes részére jogi képviselet hiányában perköltség nem volt megállapítható [Pp. 78.§ (2) bekezdése].

[21] A felperes illetékmentessége folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog okán le nem rótt felülvizsgálati illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli.

[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

Budapest, 2017. április 26.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró