Court vacated first-instance judgment for property registration error regarding execution rights and dismissed plaintiff's claim.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.II.37.341/2016/8.

A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke

. Márton Gizella előadó bíró

. Rothermel Erika bíró

A felperes: Felperes neve

(címe)

A felperes képviselője:. K. Kovács Dóra Ügyvédi Iroda

(Dr. K. Kovács Dóra ügyvéd, cím)

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala

(1056 Budapest, Váci utca 62-64.)

Az alperes képviselője:. ... jogtanácsos

A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:ővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.32.912/2015/7. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.32.912/2015/7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja;

- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint elsőfokú és 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget;

- kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A B.-i .../38 helyrajzi számú lakásingatlan és a .../41 helyrajzi számú teremgarázs 390/12750 tulajdoni hányadának megfelelő garázsbeálló a perben nem álló D. Kft. (a továbbiakban: Kft.) tulajdonában állt. Dr. ... önálló bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) a 0100.V.4133/2011. számon megkereste a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatalt (a továbbiakban: földhivatal), hogy a perben nem álló D. Társasház (a továbbiakban: Társasház) javára 2012. március 2-i ranghelyen a lakóingatlanra társasházi közös költség követelés jogcímén 367.513 forint főkövetelés és járulékai erejéig a végrehajtási jogot jegyezze be. A lakóingatlanra a végrehajtási jog bejegyzésre került.

[2] A felperes 2011. március 3-án adásvételi szerződést kötött a lakás és a garázsbeálló megvásárlására. A felperes a tulajdonjoga megállapítása iránt pert indított a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A bíróság 17.P.54.845/2011/7. számú végzésével elrendelte a tulajdonjog megállapítása iránti perben a perindítás tényének feljegyzését. A földhivatal 2012. március 19-i ranghelyen a 66733/2/2012. számú döntéssel a perindítás tényét feljegyezte.

[3] A Társasház követelésének végrehajtására árverés került kitűzésre, a végrehajtó a 0100.V.4133/2011/58. számú megkeresésével az árverés kitűzése bejegyzés iránt megkereste a földhivatalt, aki ennek a 49425/2/2013/12.11.16. számú határozattal eleget tett. Az árverési vevő tulajdonjoga az 55104/3/2013/13.03.21. számú határozattal került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

[4] A teremgarázs-beálló vonatkozásában 2012. március 2-án a Társasház javára végrehajtási jog, 2012. március 19-i ranghelyen a perindítás ténye került feljegyzésre. 2013. március 21-én a bejegyzett végrehajtási jogot törölték. 2013. április 15-i ranghelyen az adóhatóság javára végrehajtási jog került bejegyzésre.

[5] A tulajdonjog megállapítása iránti perben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.P.54.845/2011/42. számú ítéletét a fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság, a Fővárosi Törvényszék a 2014. április 9-én kelt 43.Pf.641.828/2013/4. számú ítéletével megváltoztatta, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot pótolta, és annak tűrésére kötelezte az alperest (a Kft.-t), hogy a felperes tulajdonjoga a .../38 számú lakóingatlanra és a .../41 helyrajzi szám alatti teremgarázs 390/12750 tulajdoni hányada tekintetében bejegyzésre kerüljön. A másodfokú bíróság ítéletében megkereste az elsőfokú földhivatalt, hogy a Kft. tulajdonjogát törölje és a felperes tulajdonjogát jegyezze be a két ingatlan vonatkozásában.

[6] A földhivatal az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 39.§ (2) bekezdése alapján 2015. január 28-án megkereste az elsőfokú bíróságot és a felperest is, hogy a megkeresést a teljesíthető rész vonatkozásában fenntartja-e, mert a .../38 számú ingatlan tekintetében az árverési vevő tulajdonjoga bejegyzésre került. Mind a felperes, mind a bíróság a megkeresésben foglaltak teljesítését kérte.

[7] Az elsőfokú földhivatal a 2015. március 9-én kelt 50225/2/2015. számú határozatával a lakóingatlanra kért tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasította arra való hivatkozással, hogy az ingatlan már nem a perben alperesként szereplő Kft. tulajdona, ezért az Inytv. 49.§ (1) bekezdése értelmében a felperes tulajdonjoga nem jegyezhető be.

[8] Az elsőfokú hatóság egyúttal a teremgarázs-beálló tekintetében a felperes tulajdonjogát vétel jogcímén bejegyezte.

[9] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2015. május 20-án kelt 30415/1/2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy a teremgarázs-beálló tekintetében a perindítás ténye feljegyzését követően került sor az adóhatóság javára végrehajtási jog bejegyzésre, ez a tulajdonjog bejegyzését nem akadályozta az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv.vhr.) 29.§ (2) bekezdésére tekintettel. Megállapította továbbá, hogy az elsőfokú hatóság az Inytv. 39.§ (2) bekezdése szerinti megkeresést tévesen adta ki, mert végrehajtói megkeresések esetében a nyilatkozattételre való felhívás nem alkalmazható.

[10] A lakóingatlan vonatkozásában megállapította, hogy a perindítás tényének feljegyzését megelőzően került sor a Társasház javára végrehajtási jog bejegyzésre, ezért az Inytv.vhr. 29.§ (2) bekezdése nem alkalmazható. A végrehajtási jog bejegyzésének ranghelyén - amely megelőzte a perindítás tényének feljegyzését -, került sor az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésére.

A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem

[11] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben vitatta, hogy az árverési vevő a perindítás tényének feljegyzése ellenére tulajdonjogot szerezhetett a lakóingatlanon.

[12] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján.

Az elsőfokú ítélet

[13] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, mert álláspontja szerint az Inytv.vhr. 29.§ (2) bekezdése értelmében a perfeljegyzést követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a per eredményétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. Mivel a perindítás ténye 2012. március 19-én a lakóingatlanra feljegyzésre került, és az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzése árverési vétel címén csak 2013. május 24-én történt meg, erre tekintettel az árverési vevő tulajdonjogát csak a per kimenetelétől függő hatállyal jegyezhette volna be a földhivatal.

[14] A bíróság ezért az alperes határozatát - teljes egészében és nem csak a keresettel támadott kérelmet elutasító részében - hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárása kötelezte. A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperes a bírósági megkeresés szerint járjon el.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[15] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak elsődlegesen a hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását.

[16] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Inytv. 7.§ (1) bekezdését, 49.§ (1) bekezdését, 58.§ (1) bekezdését, az Inytv.vhr. 29.§ (1) és (2) bekezdéseit. Kifejtette, hogy a rangsor elvére figyelemmel, mivel a végrehajtási jog korábbi ranghelyen került bejegyzésre, mint a perindítás ténye, ezért az árverési vétel jogcímén szerzett tulajdonjogot a rangsor elvének betartásával kellett bejegyeznie. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Inytv.vhr. 29.§ (2) bekezdését, mert a végrehajtási jog bejegyzése csak akkor vezetett volna a per kimenetelétől függő hatállyal történő jogszerzésre, ha a perindítás tényének feljegyzése után érkezett volna a végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem a földhivatalhoz. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor az árverési vevő tulajdonjogát bejegyző határozatot is felülvizsgálta a meghozott döntésében.

[17] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésével sérült a rangsor elve és a tulajdonjog védelmét biztosító alkotmányos joga. A tulajdonjog bejegyzésére csak a per kimenetelétől függő hatállyal került volna sor. A felperes a pert jogerősen megnyerte, ezért a függő hatályú tulajdonosváltozás hatálytalan. Állította, hogy az alperes is elismerte, hogy az elsőfokú földhivatal az eljárását téves eljárás rend mentén folytatta le.

A Kúria döntése és jogi indokai

[18] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.

[19] A Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272.§ (2) bekezdése és 275.§ (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül.

[20] Megjegyzi a Kúria, hogy a felperesnek az a hivatkozása, hogy az alperes elismerte, hogy téves eljárási rendben lett lefolytatva a földhivatal eljárás, nem releváns, mert az alperes csak az Inytv. 39.§ (2) bekezdésének téves alkalmazását rótta az elsőfokú hatóság terhére, mert ez a rendelkezés csak a kérelemre indult eljárásokban alkalmazható, végrehajtói megkeresések esetében nem. Ez a tévesen kibocsátott felhívás az ügy érdemét nem érintette, arra nem hatott ki.

[21] A Kúria az alperessel egyezően állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az Inytv.vhr. 29.§ (2) bekezdését tévesen értelmezte. Az Inytv.vhr. 29.§ (1) bekezdése az Inytv. 64.§-ában meghatározott perek feljegyzését követően további jogokat csak a per eredményétől függő hatállyal rendeli el bejegyezni. A (2) bekezdés szerint a perfeljegyzést követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a per eredményétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. Ebben a rendelkezésben a „perfeljegyzést követően bejegyzett" kitétel a végrehajtási jogra vonatkozik, nem pedig az árverésre. A perfeljegyzés ugyanis csak az azt követően bejegyzett jogok tekintetében jár együtt a per befejezésének eredményétől függő hatállyal történő jogszerzéssel. Amennyiben a perfeljegyzést megelőzően kerül sor az ingatlan-nyilvántartásba a végrehajtási jog bejegyzésre, és e végrehajtási jog kapcsán, az Inytv. 7.§ (1) bekezdése szerinti ranghely elve alapján, kerül sor tulajdonszerzésre, az nem per eredményétől függő hatállyal történik.

[22] Ilyen, helyes értelmezés mellett volt különbség a lakóingatlanra és a teremgarázs-beállóra vonatkozó tulajdonjog szerzése között. Míg a teremgarázs-beálló tekintetében nem került olyan végrehajtási jog a perfeljegyzés ténye bejegyzése előtt feljegyzésre, amely akadálya lett volna a későbbi tulajdonjogszerzésnek, mert ez a végrehajtási jog időközben törlésre került, az adótartozásra vonatkozó végrehajtási jog pedig a perindítás ténye feljegyzését követően került bejegyzésre, ezért a függő hatály miatt nem érintette a felperes tulajdonjogszerzését, addig a lakóingatlan tekintetében a perindítás tényének feljegyzése előtt volt olyan végrehajtási jog bejegyezve, amelyre alapulóan árverési vételre került sor. Mindebből következően az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja miatt törvénysértően foglalt állást arról, hogy az alperes határozata sérti az Inytv.vhr. 29.§ (1) és (2) bekezdéseit, és ezért tévesen rendelkezett a másodfokú határozat hatályon kívül helyezéséről és az alperes új eljárásra kötelezéséről.

[23] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339.§ (1) bekezdése alapján elutasította.

Záró rész

[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

[25] A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§ (1) bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére.

[26] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illetéket a felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése értelmében köteles az államnak - külön felhívásra - megfizetni. A kereseti és felülvizsgálati illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (3) bekezdése, 39.§ (3) bekezdés d) pontja és 50.§ (1) bekezdése határozza meg.

Budapest, 2017. április 19.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró