Court holds that assignment of labor claim does not change case nature, keeping jurisdiction with labor court.

A per alapjául szolgáló jogviszony tartalmát, a jogvitának a munkajogi szabályok szerinti elbírálását és a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörét nem érinti a fél személyének engedményezés miatti változása. [1952. évi III. törvény (Pp.) 349. § (1) bekezdés, 2012. évi I. törvény 31. §.]

Tényállás

[1] A fizetési meghagyás folytán perré alakult eljárásban a felperes társaság 1.000.000.- Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a G. S. Kft. munkavállalója volt, a munkaszerződése szerinti kötelezettségének nem tett eleget, 2015. június, július és augusztus hónapban egyszer sem jelent meg munkavégzésre, amellyel 1.000.000.- Ft kárt okozott a munkáltatónak. A munkaszerződésből eredő kártérítés követelését az alperes munkáltatója a felperesre engedményezte.

[2] A járásbíróság végzésével a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 129.§ (1) bekezdése alapján hatáskörének hiányát állapította meg és elrendelte az iratok áttételét a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. Végzése indokolása szerint az engedményezés a felek közötti jogviszony lényegét nem változtatja meg, a jogviszony alanyaiban bekövetkezett változás a jogviszony munkajogi jellegét nem érinti. Indokolásában hivatkozott az Ítélőtábla határozatában foglaltakra, mely szerint a munkáltató követelését megszerző engedményes az igényét a munkavállalóval szemben csak munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. Hivatkozott továbbá a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Munkaügyi Kollégiumának 160. állásfoglalására, mely szerint a munkaügyi jogvitában a munkaügyi bíróság jár el abban az esetben is, ha jogutódlás folytán valamelyik szerződést kötő fél helyett annak jogutóda lép fel.

[3] A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Pp. 45. § (1)-(2) bekezdése alapján rendelkezett az iratoknak a Kúriához történő felterjesztéséről. Indokolásában kifejtette, hogy ellentmondásos a bírói gyakorlat a munkajogi igények engedményezés útján való átruházása tekintetében. Indokolása szerint a Pp. 349. §-a visszautal a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 258. § (1) bekezdésére, mely rögzíti a munkaügyi jogvita alanyait (munkáltató, munkavállaló), illetve annak tárgyát (munkaviszonyból származó igény). Végzése indokolásban hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla döntésére, mely szerint a munkaügyi bíróság előtt, munkaügyi perben a munkaviszony alanyai állhatnak egymással szemben, engedményezés folytán a felperes követelése nem munkaviszonyból, hanem engedményezési szerződésből származik, amely nem tartozik a Pp. 349. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi perek közé, annak elbírálása az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik.

A Kúria döntése és indokai

[4] A Kúria eljáró bíróságnak a közigazgatási és munkaügyi bíróságot jelölte ki.

[5] A munkaügyi per alapjául szolgáló jogviszony tartalmát, a jogvitának a vonatkozó munkajogi szabályok szerinti elbírálását a fél személyének engedményezés miatti változása nem érinti. Az Mt. fenntartja azt a megoldást, hogy a polgári jogi szabályok egyes jogintézmények tekintetében az Mt. mögöttes jogát képviselik, így az Mt. egyes rendelkezései (31. §) tételesen felsorolják a Ptk. alkalmazandó szabályait, ezek körét 2014. III. 15-től kezdődő hatállyal az Mt. az új Ptk-hoz igazította. A tételesen felsorolt szabályokat a munkaviszony tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

[6] Az Mt. 31. §-a alapján e körbe tartozik az új Ptk-nak az engedményezésre vonatkozó 6:193-201. §-ai. Az Mt. azonban az engedményezéssel kapcsolatban kifejezetten megszorítást alkalmaz. Az Mt. 163. § (2) bekezdése értelmében – amely kogens szabálynak minősül és attól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el – engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye, a levonásmentes munkabérrész egyáltalán nem engedményezhető.

[7] Mindezen munkajogi szabályozásból következően a munkajogi igény érvényesítésére vonatkozó szabályok alkalmazását nem érinti az, ha az adott pénzkövetelés tekintetében a munkaviszonyban valamely fél helyébe engedményes lép az arra vonatkozó polgári jogi szabályok betartásával.

[8] A fentiekből következően nem annak van jelentősége, hogy az engedményezésre vonatkozó szabályokat a Ptk. rendezi, hanem annak, hogy ezek alkalmazása kifejezetten megengedett a munkaviszonyban, a munkajogi anyagi jogi szabályok által előírt körben. A kifejtett értelmezés következik mind a munkajogi anyagi jogi szabályokból, mind a Pp. munkaügyi perekre vonatkozó XXIII. fejezete rendelkezéseiből.

[9] Az engedményezés polgári jogi jogintézménynek minősülése nem változtat az alapul szolgáló jogviszony munkajogi jellegén, ezért önmagában ez a körülmény nem indokolja a munkaügyi perekre vonatkozó különleges eljárási szabályok mellőzését, általános hatáskörű bíróság által az általános eljárási szabályok szerinti elbírálását.

[10] Ezt az érvelést erősíti a 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) 508.§ (3) bekezdése, amely kifejezett rendelkezést tartalmaz arra nézve, ha a peres felek bármelyikének személye engedményezés, tartozásátvállalás, munkáltatói jogutódlás, illetve a munkáltató személyében bekövetkező változás alapján módosul, a per változatlanul munkaügyi pernek minősül.

Záró rész

[11] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eljárásra a közigazgatási és munkaügyi bíróságot jelölte ki és elrendelte az ügy iratainak megküldését ehhez a bírósághoz.

(Kúria, Mpkk.II.10.873/2016.)