Court dismissed appeal; disability benefits require meeting all statutory eligibility conditions regardless of protected age status.
Legislator summary
AI generatedThe Administrative Court of Hungary dismissed the applicant's appeal against the rejection of disability benefits due to insufficient insurance history. The applicant argued that a specific clause allowing disability benefits for those nearing retirement age should bypass standard insurance requirements, but the lower court incorrectly applied this rule. The Supreme Court clarified that the special clause only applies to those who would otherwise qualify for rehabilitation benefits, meaning all general eligibility conditions must still be met.
Legislator headnote
AI generated2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdése; 5. § (2) bekezdése b) alpontja: A kedvezményes rokkantsági ellátás megállapításához a jogosultsági feltételek teljesülése elengedhetetlen, a védett korosztályra vonatkozó szabály nem mentesít a biztosítási idő követelményétől.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedCited Case Law
AI generatedRelated Decisions
AI generatedFull text
Amennyiben rehabilitációs ellátást lehetne megállapítani az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül lévő személy részére, a törvény alapján a kedvezőbb feltételű rokkantsági ellátást kell megállapítani, azonban ez esetben sem lehet eltekinteni a törvényben meghatározott jogosultsági feltételek meglététől.
[2011. évi CXCI. tv. (Mmtv.) 5. § (2) bek., 2. § (1) bek.]
Tényállás
[1] A Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve a 2015. február 2. napján kelt határozatával a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására irányuló felperesi kérelmet elutasította, mivel a felperes nem rendelkezett elegendő biztosítási idővel.
[2] A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, mint másodfokú hatóság a 2015. április 14. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke 48%, C2 minősítési kategóriába tartozik, tartós foglalkozási rehabilitációt nem igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, azonban a szükséges mértékű biztosítotti idővel nem rendelkezik. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) 2. §-a, 15. § (1) bekezdése és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. §-a rendelkezéseire alapították.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[3] A felperes kereseti kérelmében kérte társadalombiztosítási szervek határozatainak megváltoztatását az Mmtv. 5. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásával.
[4] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az Mmtv. 5. § (2) bekezdése rendelkezése csak az Mmtv. 2. §-ban rögzített valamennyi ellátására jogosító feltétel megvalósulása esetében alkalmazható.
Az elsőfokú ítélet
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a társadalombiztosítási szervek határozatát hatályon kívül helyezte és alperest új eljárásra „és új határozat hozatalára” kötelezte az Mmtv. 2. § (1) bekezdése és 5. § (2) bekezdése rendelkezéseire figyelemmel.
[6] A bíróság osztotta a felperes álláspontját, mely szerint az Mmtv. 2. §-a általános szabályokat tartalmaz a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosultság körében, amelyeket az életkortól függetlenül vizsgálni kell. Ezzel szemben az 5. § (2) bekezdése speciális szabály, amely csak abban az esetben alkalmazható, ha az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri, azaz „védett korban” van. Ez esetben az Mmtv. 2. §-ában rögzített feltételek közül a biztosítotti idő meglétét nem kell vizsgálni. A bíróság álláspontja szerint ha nem a védett korban lévő személyekre vonatkozna az Mmtv. 5. § (2) bekezdése rendelkezése és nem vonná maga után „a kvázi védettséget”, akkor a jogalkotó nem biztosította volna ezen korosztály számára az Mmtv. 5. § (2) bekezdés b) pontját, azaz, hogy rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is, aki tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának vagy felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartama az 5 évet nem haladja meg. Az Mmtv. 5. § (2) bekezdéséből levezethetően a felperes vonatkozásában rokkantsági ellátást kell megállapítani, mivel a felperes az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül van.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes az Mmtv. 5. § (2) bekezdésének megsértése miatt az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének az elutasítását kérte. Az alperes érvelése szerint a bíróság az Mmtv. 5. § (2) bekezdése rendelkezéséből tévesen vonta le azt a következtetést, hogy minden olyan személy részére, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 éven belül kérelmezi a rokkantsági ellátást és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a jogosultsági feltételek további megléte nélkül a rokkantsági ellátást meg kell állapítani. Nem vitatottan a felperes 48%-os mértékű egészségi állapota mellett C2 besorolású, tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. Ez a minősítési csoport az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontjának felel meg. Az alperes álláspontja szerint az Mmtv. 5. § csak abban az esetben alkalmazható, ha a 2. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi jogosultsági feltétel együttesen teljesül és a komplex minősítési bizottsági vélemény szerint a kérelmező az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint rehabilitálható. A jogalkotó célja az volt, hogyha rehabilitációs ellátást lehetne megállapítani az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül lévő személy részére, akkor függetlenül a bizottság véleményétől, a kedvezőbb feltételű rokkantsági ellátás kerüljön megállapításra, azonban ez esetben sem lehet eltekinteni az Mmtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek meglététől.
[8] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.
[10] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perben eljárt munkaügyi bíróság az eljárása és érdemi határozata meghozatala során követett-e el törvénysértést.
[11] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának két fő típusa a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás. Megváltozott munkaképességű személynek az tekinthető, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű. Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs vagy rokkantsági ellátására az jogosult, aki az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban írt valamennyi feltételnek megfelel.
[12] Az Mmtv. 5. § (2) bekezdés b) pontja egy kedvezmény szabályt tartalmaz azon megváltozott munkaképességű személynek tekinthető igénylők vonatkozásában, akik az Mmtv. 2. § (1) bekezdésében írt jogosultsági feltételeknek megfelelve megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosultak lennének, azonban az ellátások típusa a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslat alapján csupán rehabilitációs ellátásban részesülhetnének. Az 5. § (2) bekezdés b) pontja a rehabilitációs ellátásra egyébként jogosult megváltozott munkaképességű személyek javára teszi lehetővé a rokkantsági ellátás megállapítását abban az esetben, ha a foglalkoztatásuk rehabilitációval helyreállítható vagy egyébként tartós rehabilitációs foglalkoztatást igényelnének, de a kérelem benyújtásakor vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam esetükben az 5 évet nem haladja meg.
[13] A fentebb kifejtettekkel ellentétes, a felperesi állásponttal egyező jogszabály értelmezés azt eredményezné, hogy azon személyek is jogosultak lennének rokkantsági ellátásra, akik az Mmtv. 2. §-ban rögzített jogosultsági feltételek egyikével sem rendelkeznek, azonban a kérelmük benyújtásakor vagy a felülvizsgálatuk időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartamuk az 5 évet nem haladja meg.
[14] A munkaügyi bíróság az Mmtv. 5. § (2) bekezdés b) pontja téves értelmezése eredményeképp hozta meg döntését. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Kúria, Mfv.III.10.309/2016.)