Court dismisses appeal for changing legal grounds after first hearing, citing strict claim limitation rules.
Legislator summary
AI generatedThe Administrative Court of Hungary dismissed the plaintiff's appeal, upholding the lower court's rejection of their request to review social security decisions. Although the plaintiff argued the first hearing was merely a procedural step, they fundamentally altered their legal basis from challenging the termination of rehabilitation benefits to claiming a violation of retirement age rules. The court ruled that such a shift constitutes an impermissible change of claim under administrative law principles, preventing the court from considering new legal grounds raised after the initial hearing.
Legislator headnote
AI generatedPp. 335/A. § (1); KK 34. számú állásfoglalás: A közigazgatási perben a keresetváltoztatás tilalma azt jelenti, hogy a bíróság nem vizsgálhatja meg olyan jogszabálysértést, amelyre a felperes a keresetlevélben nem hivatkozott, különösen ha az első tárgyalás után kerül előadásra.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedCited Case Law
AI generatedRelated Decisions
AI generatedFull text
Tiltott keresetváltoztatásnak minősül, ha a felperes az első tárgyalást követően olyan jogosultsági feltétel és jogszabály megsértése miatt kéri a társadalombiztosítási szervek határozatainak a felülvizsgálatát, amelyre korábban nem alapította a keresetét.
[Pp. 335/A. §]
Tényállás
[1] A felperes 2011. december 31. napjáig rendszeres szociális járadékéban részesült, ami a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) 33. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától rehabilitációs ellátásként került tovább folyósításra, aminek a 2015. május havi összege 155.920 forint volt.
[2] Az alperes a 2015. szeptember 8. napján kelt határozatával felperes rehabilitációs ellátását 2015. november 30. napjával megszüntette és ezzel egyidejűleg a komplex minősítés alapján 2015. december 1. napjától rokkantsági ellátást állapított meg havi 42.605 forint összegben. Alperes megállapította, hogy a felperes egészségi állapotának a mértéke 52%-os, állapota alapján B2 minősítési kategóriába tartozik.
[3] A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, mint másodfokú hatóság a 2016. január 11. napján kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta a felperes egészségi állapotát 55%-osnak értékelve azzal, hogy állapota alapján B2 minősítési csoportba tartozik.
[4] A társadalombiztosítási szervek határozataikat az Mmtv. 2. § (1) bekezdése, 3. § (1) bekezdése, 33/A. § (1) bekezdés a) pontja, 33. § (7) bekezdése és 13. § (2) bekezdése rendelkezéseire alapították.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[5] Felperes a keresetében a társadalombiztosítási szervek határozatainak felülvizsgálatát azzal az indokolással kérte, hogy a határozatok „a vonatkozó hatályos anyagi és eljárásjogi jogszabályok megsértésével” jöttek létre, sértik az Mmtv. 38/C. § b) pontjában foglaltakat, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig öt éve volt hátra a kérelem elbírálásának időpontjában, így a rehabilitációs ellátás összegét kellett volna továbbra is folyósítani a részére.
[6] Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte a határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartva.
Az elsőfokú ítélet
[7] A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság ítéletében idézte az Mmtv. 33. § (1), (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit, megállapítva, hogy a felperesnek kellett kérnie a komplex minősítése elvégzését, melynek hiányában rehabilitációs ellátása megszüntetésre került volna. Az alperes felperesi kérelemnek megfelelően a felülvizsgálati eljárást 2015. március 25. napjával indította el. A bíróság rögzítette, hogy az alperes a komplex minősítések sorrendjének megfelelően 2012. január 31-ét követően a rehabilitációs ellátásban részesülő személyeket, így a felperest is felülvizsgálta.
[8] A bíróság idézte az Mmtv. 38/C. § (1) bekezdése rendelkezését. Az ítéleti érvelés szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezés 2015. augusztus 1. napján lépett hatályba. A hatályba léptető Mmtv. 38/D. §-a szerint a 2015. augusztus 1-jén folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásokban az Mmtv. 38/C. § rendelkezését nem kellett alkalmazni. Figyelemmel arra, hogy a felperes vonatkozásában a felülvizsgálati eljárás már 2015. március 25. napjától folyamatban volt, az alperesnek az Mmtv. 38/C. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezését nem kellett alkalmaznia, ezért a társadalombiztosítási szervek jogszabálysértést nem valósítottak meg. E körben hivatkozott a bíróság a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 15. § (1) bekezdése rendelkezésére.
[9] A bíróság hivatkozott a Pp. 335/A. § (1) bekezdése, továbbá a Pp. 330. § (2) bekezdése rendelkezéseire azzal, hogy felperes az első tárgyaláson a jogszabálysértést konkrétan megjelölte, ezt követően újabb jogsértésre már nem hivatkozhatott. A bíróság az egészségkárosodás mértékének vitatására tekintettel előterjesztett bizonyítási kérelmet elutasította, mivel az meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül, ezért azt érdemben nem is vizsgálta.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és keresetének helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az első fokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérve. A felperes álláspontja szerint az eljárási szabályok lényeges megsértése, az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazása és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. § (1) és (8) bekezdése megsértése miatt jogsértő a bíróság ítélete.
[11] A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes az ügyintézési határidőből kicsúszott, mert a márciusban elindított felülvizsgálati eljárást 2015. augusztus 1-ig le kellett volna zárni, amikor is már hatályban volt a 38/C. §, amit alkalmaznia kellett volna. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett alperes nem hivatkozhat.
[12] A felperes érvelése szerint a soros felülvizsgálatára 2013. januárjában kellett volna, hogy sor kerüljön, arra azonban csak 2015. márciusában került sor, így az alperes az Mmtv. 33. § (6) bekezdése rendelkezését is megsértette.
[13] A felperes hivatkozott arra, hogy a Ket. rendelkezései alapján az ügyfélre kedvezőbb jogszabályt kellett volna alkalmazni, azaz amennyiben nem határidőn túli az alperesi ügyintézés, úgy az Mmtv. 38/C. § b) pontja alkalmazásra kellett volna hogy kerüljön. Alperes a Ket. 33. § (1) bekezdésében rögzített 30 napos ügyintézési határidőt is jóval túllépte, ezért nem kerülhetett sor a rá nézve kedvezőbb szabály alkalmazására.
[14] A felperes álláspontja szerint a bíróság tévesen állapította meg, hogy módosította a kereseti kérelmét, mivel mindvégig a közigazgatási határozat felülvizsgálatát kérte, csak a keresetének az indokolását szerette volna módosítani, amelyet az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyott.
[15] A felperesi érvelés szerint az alperes figyelmen kívül hagyta az Mmtv. 33. § (6) bekezdése rendelkezését, amely sorrendet állapít meg, első helyen az életkort és csak a harmadik helyen szerepeltetve az egészségkárosodás mértékét. Az alperesi törvénysértések miatt a felperesnek 48.000 forint nyugdíjból kell megélnie a jogszerűen neki járó 160.000 forintos nyugdíjjal szemben.
[16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint.
[18] Peradat, hogy a felperes felülvizsgálati eljárását az alperes 2015. március 25. napjával indította el. A társadalombiztosítási szervek a komplex minősítést követően meghozták 2015. szeptember 8-án az elsőfokú, majd 2016. január 11-én a másodfokú határozataikat.
[19] A felperes által alkalmazni kért Mmtv. 38/C. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezése, amely szerint, ha a megváltozott munkaképességű személy az Mmtv. 33. § (6) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartama az öt évet nem haladja meg, a rehabilitációs hatóság komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegű rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításáról dönt. Az Mmtv. 38/C. §-a 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba, az Mmtv. 38/D. §-a pedig meghatározta, hogy a 2015. augusztus 1. napján folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásokban a 38/C. § rendelkezését még nem kell alkalmazni.
[20] Nem vitatottan a felperes kérte a komplex minősítés elvégzését, ezért az alperesnek azt az Mmtv. 33. § (6) bekezdése rendelkezésére figyelemmel el kellett végeznie.
[21] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy az alperes az ügyintézési határidőből kicsúszott, 30 napon belül nem hozott határozatot, illetőleg, hogy a felperes soros felülvizsgálatát 2013. januárjáig nem ejtette meg. Ezen előadásaiban felperes az alperes jogsértését állította, bíróság általi jogsértésre ebben a körben nem hivatkozott. A Kúria azonban rámutat, hogy amennyiben 2013. januárjában lett volna a felülvizsgálat időpontja, illetőleg amennyiben a 2015. augusztusig a felülvizsgálati eljárás lezárult volna és a határozatát az alperes meghozta volna, abban az esetben sem lehetett volna esetében az Mmtv. 38/C. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezését alkalmazni figyelemmel arra, hogy ezen rendelkezés csak 2015. augusztus 1. napján lépett hatályba és csak a 2015. augusztus 1. napját követően indult felülvizsgálati eljárásokban lehetett alkalmazni.
[22] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy keresetét az eljárás során nem változtatta meg, csupán annak indokolását módosította, ezért a bíróság ezzel kapcsolatos megállapításai jogsértőek.
[23] A Kúria rámutat, hogy a keresetlevél tekintetében figyelembe veendő a 2/2011. (V.9.) KK vélemény, amely a kereseti kérelemhez kötöttséghez és a keresetváltoztatásról szól a közigazgatási perben. A Pp. 335/A. §-a és a KK vélemény szerint ha a 30 napos perindítási határidő már eltelt, úgy az alperesi határozatnak a keresetben nem támadott részére már nem lehet kiterjeszteni a keresetet.
[24] A peradatok alapján megállapítható, hogy a felperes a per első tárgyalásán is csak az Mmtv. 38/C. §-a alkalmazhatóságának kizárását vitatta. Keresete jogalapját változtatta meg az első tárgyalást követően, akkor is más, az egészségkárosodása mértéke alapján vitatta a társadalombiztosítási szervek határozatait.
[25] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a Pp. 335/A. § (1) bekezdése rendelkezése alkalmazásától – ez irányú jogszabályi rendelkezés hiányában – nem tekinthetett el, ellenkező esetben a társadalombiztosítási határozatot olyan jogosultsági feltétel és jogszabály megszegése körében vizsgálta volna felül, amelyre a felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a kereseti kérelmében nem hivatkozott.
[26] A Legfelsőbb Bíróság/Kúria Mfv.III.10.510/2010/3. számú és az Mfv.III.10.584/2012/4. számú végzéseiben rámutatott arra, hogy a közigazgatási per tárgya – a következetes bírói gyakorlat szerint – a közigazgatási szerv döntésének nem általában történő, hanem a kereseti kérelemben meghatározott irányú felülvizsgálata (KK 34. számú állásfoglalás, BH 2003.440.). A Kúria a Kfv.I.35.228/2008/6. számú határozatában foglaltak alapján rámutatott arra is, hogy a Pp. 335/A. § (1) bekezdése által tiltott keresetváltoztatásnak minősül az, ha a felperes a keresetlevélben az alperesi határozat jogsértő voltára vonatkozó általa előadott tényektől, bizonyítékoktól eltérő, teljesen más körülményekre, tényekre, bizonyítékokra hivatkozva eltérő jogalapon tartja jogszabálysértőnek az alperesi határozatot a per első tárgyalása után. Amennyiben a bíróság, a per tárgyalása után előadott, meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősülő kérelemre alapítja érdemi döntését, a kereseti kérelemhez kötöttség elve sérül. Ebből következik, hogy a meg nem engedett keresetváltoztatással kapcsolatos eljárás adatai a perben nem értékelhetőek a felperes javára, a bíróságnak az érdemi döntését az eredeti kereseti kérelem által behatárolt körben a Pp. 212. § (1) bekezdése és 2013. §-a alapján kell meghoznia.
[27] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta (Pp. 275. § (3) bekezdés). (Kúria, Mfv.III.10.811/2016.)