Legislator Case Law & Legislation
EBH.2017.M.10. AI generated

Court quashes lower court ruling for retrial on teacher salary classification based on prior work experience.

Case Number EBH.2017.M.10.
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Dismissed

Legislator summary

AI generated

The Supreme Administrative Court quashed the lower court's decision and ordered a retrial regarding the plaintiff's salary classification. The plaintiff argued that six years of prior work experience in non-teaching roles entitled them to skip the probationary period and enter the first teacher grade. The court found the lower court erred by restricting 'professional practice' to teaching-related positions, holding instead that any work experience counts if the new role is teaching. Consequently, the plaintiff should have been classified into the first grade immediately upon hiring, but the lower court failed to apply this correctly.

Legislator headnote

AI generated

14. § (3) bekezdése a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet; A pedagógusok előmenetelében a szakmai gyakorlatra vonatkozó mentesítés akkor áll fenn, ha a jogviszonyt pedagógus munkakörre létesítő személy legalább hat év nem pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, amely nem feltétlenül pedagógus szakterületen kell megszerzett legyen.

Keywords

AI generated
teacher salary classification professional practice requirement probationary period exemption administrative law review retrial order non-teaching work experience educational regulations

Cited Legislation

AI generated
326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése
1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 87/A. §
[ 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 87/A. §, 2011.
2011. évi CXC tv. (Nkt.) 64. § (4) bekezdés
2011. évi CXC tv. (Nkt.) 64. § (5) bekezdés
2011. évi CXC tv. (Nkt.) 97. § (20) bekezdés
2011. évi CXC tv. (Nkt.) 66. § (4) bekezdés
2011. évi CXC tv. (Nkt.) 3. melléklet 26. pontja

Cited Case Law

AI generated
(Kúria, Mfv.I.10.316/2016.)
(Kúria, Mfv.I.10.316/2016.)
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2013. szeptember 1-jétől 2014. március 25-éig hatályos 14. § (3) bekezdése szerint a legalább 6 év nem pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező, és pedagógus munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

E rendelkezés alapján a gyakornoki szakasz követelményeinek teljesítése alóli mentesítéshez szükséges 6 év szakmai gyakorlatot bármilyen, akár a köznevelési ágazathoz nem kapcsolódó szakterületen is meg lehet szerezni. Ekkor nemcsak olyan munkakörben munkajogviszonyban teljesített munkavégzés vehető figyelembe, amely valamely végzettséghez, szakképzettséghez kötött.

[ 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 87/A. §, 2011. évi CXC tv. (Nkt.) 64. §, 66. § ]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 1984. augusztus 4-étől 2010. március 27-éig terjedően különféle munkakörökben (lakatos, tanszéki mechanikus, tanár, ügyvezető, pedagógus-asszisztens) összesen 16 év 8 hónap 29 napot dolgozott munkaviszony keretében. A M. és J. Kisszövetkezetnél 3 hónap 27 nap, a V.-nál 8 hónap 11 nap, a J. Gy. Főiskolán 4 év, a K. F. Szakképző Iskolánál 1 év 3 hónap 6 nap, az Sz.-i Kistérségi Célú Társulásnál 6 hónap 19 nap volt az eltöltött idő.

[2] 1994. június 16-án főiskolai szintű testnevelés-sportszervezés szakos tanári végzettséget, 2011. január 18-án mesterfokozatot és okleveles testnevelő tanár szakképzettséget szerzett.

[3] 2013. szeptember 18-án létesített munkaviszonyt az alperesnél testnevelő tanár munkakörben. Az alperes a felperes munkaviszonyának időtartamát 3 évben 9 hónapban és 3 napban vette figyelembe.

[4] A felperest a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. § (4) bekezdés alapján gyakornok/01 fizetési kategóriába sorolták, személyi alapbérét 169.442 forintban, a munkabérét összesen 186.400 forintban állapították meg.

[5] A felperes illetménye 2014. január 1-jétől változott, garantált személyi alapbére 175.494 forintra, a munkabére mindösszesen 193.000 forintra emelkedett. 2014. szeptember 1-jétől a garantált személyi alapbére 182.294 forint, a munkabére 200.500 forint lett.

[6] Az alperesnél a munkaviszonya 2014. szeptember 12-ével közös megegyezéssel szűnt meg.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes pontosított keresetében az alperest 1.005.191 forint munkabér-különbözet és perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az alperesnél létesített munkaviszonyát megelőzően mindösszesen 16 év 8 hónap és 29 nap figyelembe vehető munkajogviszonyban töltött idővel rendelkezett. Az alperesi munkaviszony létesítéskor hatályos közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet (Ép.r.) 14. § (3) bekezdése szerint az ott meghatározott legalább 6 év nem pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezett, melyre tekintettel mentesült az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és a Pedagógus I. fokozatba és 7. fizetési kategóriába kellett volna besorolni.

[8] Az alperes a felperes keresetét 2014. március 26-ától 2014. szeptember 12-éig terjedő időszakra 196.872 forint összegben elismerte, ezt meghaladóan kérte elutasítani az Ép. r. 2. § (1) bekezdésére, 13. § (1) és (3) bekezdésére, 14. § (3) bekezdésére hivatkozással. Álláspontja szerint az Ép. r. 14. § (3) bekezdése 2014. március 26-ai módosításáig a besorolás szempontjából a mérlegszerelő, a lakatos, a tanszéki mechanikus és az ügyvezető munkakörben eltöltött időszak nem volt szakmai gyakorlati időként beszámítható. A felperes 2014. március 26-ától volt átsorolható a Pedagógus I. fokozatba azzal, hogy a fizetési fokozat megállapításánál az Ép.r. 13. §-a értelmében megszerzett szakmai gyakorlat számít, így a helyes besorolása Pedagógus I. fokozat mesterfokozata 2. fizetési kategória.

Az első- és másodfokú ítélet

[9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest tizenöt napos határidővel a felperes javára 196.872 forint elmaradt munkabér megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[10] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a 2013. szeptember 18-ától 2014. március 25-éig terjedő időszakra az ez idő alatt hatályos Nkt. 97. § (20) bekezdése és az Ép.r. 13. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 14. § (3) bekezdése alapján alaptalannak találta. Megállapította, hogy a jogszabály akként értelmezendő, hogy kizárólag az adott szakmai végzettséghez – jelen esetben a testnevelő-tanári munkakörhöz – kötött tevékenység végzésével eltöltött idő vehető szakmai gyakorlati időként figyelembe. Ezért a mérlegszerelő, a lakatos, a tanszéki mechanikus, az ügyvezető és a pedagógus-asszisztensi munkakörben szerzett nem.

[11] A 2014. március 26-ától 2014. szeptember 12-éig terjedő időszakban a felperes a Pedagógus I. mesterfokozat 2. fizetési kategóriába volt sorolható, a K. F. Szakközépiskolában tanár munkakörben eltöltött 1 év 2 hónap 6 nap, és az átsorolás időpontjában az alperesnél eltöltött 6 hónap 8 nap, mindösszesen 1 év 8 hónap 14 nap figyelembe vehető megszerzett szakmai gyakorlati idő alapján. Ezért az alperest az általa elismert összegű munkabér-különbözet megfizetésére kötelezte.

[12] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú ítéletet részben és akként változtatta meg, hogy az alperes marasztalásának összegét bruttó 439.330 forintra és ezen összegnek 2015. augusztus 13-ától járó törvényes késedelmi kamatára felemelte.

[13] A törvényszék az Ép.r. 14. § (3) bekezdése 2014. március 25-éig és azt követően hatályos rendelkezései értelmezésével megállapította, hogy ezen előírások nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az előmeneteli rendszer gyakornoki szakaszának követelményei alóli mentesüléshez szükséges 6 év szakmai gyakorlatot a pedagógus olyan más munkakörben szerezze meg, amely kívül esik a szükséges szakmai gyakorlatként elfogadható munkakörökön. A más munkakörben megszerezhető szakmai gyakorlatnál nem feltétel az sem, hogy azt a köznevelés, a korábbi közoktatás rendszerében szerezzék meg.

A „szakmai gyakorlatot szerzett” fordulatból azonban arra lehet következtetni, hogy olyan munkakörben teljesített munkavégzés vehető figyelembe, amely valamely végzettséghez, szakképzettséghez kötött.

A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál pedig figyelembe kell venni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezett.

[14] Az alperes a felperest 2013. szeptember 18-ai kinevezésekor helytállóan sorolta be a gyakornok/01. fizetési kategóriába. A felperes által mérlegszerelő, lakatos, tanszéki mechanikus, ügyvezető és pedagógus-asszisztens munkakörben végzett munka ugyanis nem volt valamely végzettséghez, szakképzettséghez kötöttnek minősülő, ilyen végzettség, szakképzettség megszerzését a felperes nem igazolta.

[15] A törvényszék az Nkt. 64. § (4) - (5) bekezdése, 65. § (1) bekezdése, 66. § (4) bekezdés 3. számú melléklete és annak 26. pontja, 7. számú melléklete, az Ép.r. 14. § (3) bekezdése, valamint az Nkt. 97. § (20) bekezdése, a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján megállapította, hogy a felperest 2014. március 26-ától a Pedagógus I. fizetési fokozat 6. fizetési kategóriájába (15-17 év) kellett volna besorolni a munkaviszonyban töltött időtartamra tekintettel. Ez alapján 2014. március 26-ától 2014. szeptember 12-éig részére az alperes 439.330 forint bérkülönbözettel tartozik.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[16] A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet „megváltoztatásával” az alperes marasztalását 1.005.191 forintra és ennek 2015. augusztus 13-ától járó késedelmi kamataira felemelni és perköltség fizetésére kötelezni..

[17] Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Ép.r. 14. § (3) bekezdésébe ütközik. E rendelkezés ugyanis csak arról szól, hogy „nem pedagógus munkakörben” lehet más szakmai gyakorlatot szerezni, melyből a „munkakörben” fordulat azt jelenti, hogy csak munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban szerezhető meg. Nincs előírás arra, hogy e más munkakörben szerzett szakmai gyakorlathoz milyen képesítés szükséges. Ennek igazolását sem követeli meg a jogszabály.

[18] A Pp. 221. § (1) bekezdésébe ütközően kirívóan okszerűtlen, és a jogalkotó akaratával ellentétes jogértelmezésen és okfejtésen alapul a jogerős ítélet. Az eljárás során az alperes által sem volt vitatott, hogy a bizonyítékként becsatolt munkakönyvvel és munkáltatói igazolásokon szereplő adatokkal a felperes bizonyította az általa betöltött munkaköröket. A munkáltatók is ismerik a 7/2010. (IV.23.) KSH közlemény előírásait a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről (FEOR), amely mellékletének 3. pontja tartalmazza mind a felső-, mind a középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat, melyek között megtalálhatóak az általa betöltött munkakörök is. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokat a 9. pont sorolja fel. Az alperes ismerte a felperes valamennyi szakképesítését, így tudta azt is, hogy 1984. június 20-ától a szakmunkás-bizonyítvány szerint mechanikai műszerész, műszerészgyártó és karbantartó szakmában szakmunkásvizsgával, 1988. június 24-étől szakközépiskolai érettségivel rendelkezik.

[19] A felek között nem volt vita abban, hogy a megelőző munkajogviszonyaiban nem pedagógus munkakörben szakmai gyakorlatot szerzett. A kinevezéskor nem azért nem mentesítette az alperes a gyakornoki követelmények teljesítése alól, mert más munkakörben nem szerzett szakmai gyakorlatot, hanem azért, mert e szakmai gyakorlatok nem voltak a pedagógus munkakörhöz kapcsolhatók. A szakmai gyakorlattal kapcsolatos további bizonyítás szükségessége az eljárás során fel sem merült, de ilyenre a másodfokú bíróság a Pp. 3. §-a alapján nem szólította fel a felperest.

[20] Az Nkt. 97. § (20) bekezdése, az Ép.r. 13. § (1) bekezdése és 14. § (3) bekezdése értelmében már a kinevezésekor – az alperes által sem vitatottan – rendelkezett több mint 6 év nem pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal. A jogerős ítélet e jogszabályok megsértésével állapította meg, hogy a kinevezésekor az alperes helyesen sorolta be a gyakornok/01 fizetési kategóriába a Pedagógus I. mesterfokozat 6. fizetési kategória helyett, és 2014. január 1-jétől 2014. március 26-áig gyakornok/01 fokozatba a Pedagógus I. mesterfokozat 17. (helyesen 7) fizetési kategória helyett.

[21] A jogerős ítélet az Nkt. 64. § (7) bekezdésének megsértésével és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok ellenére állapította meg, hogy 2014. március 26-ától a 6. fizetési kategóriába tartozik, ugyanis a pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni. 2014. december 18-án rendelkezett 18 év, a fizetési kategóriába beszámítható jogviszonnyal, ezért 2014. január 1-jétől kezdődően a 7. fizetési kategóriába kellett volna sorolni.

[22] 2013. szeptember 1-jétől 2013. december 31-éig 76.248 forinttal, 2014. január 1-jétől 2014. augusztus 31-éig 87.747 forinttal, 2014. szeptember 1-jétől 91.147 forinttal kevesebb munkabért kapott havonta. Mindösszesen 2013. szeptember 18-ától 2014. szeptember 12-éig az alperes 1.005.191 forinttal tartozik munkabér-különbözet címén.

[23] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[24] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.

[25] A Pp. 275. § (2) bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. Ezért a felülvizsgálati eljárásnak csak az volt a tárgya, hogy az felperest 2013. szeptember 1-jétől 2014. március 25-éig helyesen sorolta-e a gyakornok/01 fizetési kategóriába, továbbá hogy 2014. január 1-jétől jogosult volt-e a felperes a Pedagógus I. fokozat 7. fizetési kategóriába történő besorolásra.

[26] Az Ép.r. 2013. szeptember 1-jétől 2014. március 25-éig hatályos 14. § (3) bekezdése szerint a legalább 6 év nem pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező, és pedagógus munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

[27] A törvényszék ezen rendelkezés értelmezésekor helytálló következtetésre jutott annak megállapításával, hogy a gyakornoki szakasz követelményeinek teljesítése alóli mentesítéshez szükséges 6 év szakmai gyakorlatot bármilyen, akár a köznevelési ágazathoz nem kapcsolódó szakterületen is meg lehet szerezni. Tévedett azonban akkor, amikor a „szakmai gyakorlatot szerzett” fordulatból arra következtetett, hogy olyan munkakörben teljesített munkavégzés vehető csak figyelembe, amely valamely végzettséghez, szakképzettséghez kötött. Ez a szűkítő értelmezés nem következik a 14. § (3) bekezdés szövegéből, de a 13. § (1) bekezdéssel történő összevetésből sem. A 13. § (1) bekezdés a szakmai gyakorlatot a magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges feltételként kívánja meg pedagógus vagy ahhoz kapcsolódó közoktatási területen megszerzett gyakorlatként, míg a 14. § (3) bekezdés alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az Ép.r. 13. § (1) bekezdése szerinti munkakörökben és jogviszonyokban összesen nincs 2 év szakmai gyakorlata a pedagógusnak. A hangsúly nem a „szakmai gyakorlat”, hanem a „nem pedagógus munkakör” kifejezésen van. A pedagógus pályát ugyanis nem pályakezdőként választó személytől indokolatlan lenne megkövetelni, hogy olyan gyakorlattal rendelkezzen nem pedagógus munkakörben, amelyet e munkakörhöz szükséges szakképesítéssel látott el, pedagógus munkakörhöz viszont nem köthető. A felperes érvelése helyes, hogy a munkakör megjelölés azt jelenti, hogy munkajogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, stb.) keretében szerzett gyakorlata legyen a pedagógus munkakörben elhelyezkedő személynek.

A felperest ezért az alperesnél történő kinevezésekor a 16 év 8 hónap 29 nap munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejére tekintettel a Pedagógus I. fokozatba, annak 6. fizetési kategóriájába kellett volna besorolni az Nkt. 97. § (20) bekezdése, az Ép.r. 13. § (1) bekezdése és 14. § (3) bekezdése, valamint az Nkt. 64. § (4) bekezdése, 66. § (4) bekezdése 3. melléklet 26. pontja alapján a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel.

[28] A felperes alappal hivatkozott az Nkt. 64. § (5) bekezdésére, miszerint a tárgyév első napján kell a pedagógust a magasabb fizetési kategóriába besorolni. Mivel a felperes 2014. december 19-én szerezte meg a magasabb fizetési kategóriába besorolásra jogosító 18 év jogviszonyt, ezért 2014. január 1-jétől kellett volna őt a Pedagógus I. fizetési fokozat 7. fizetési kategóriájába besorolni.

[29] Az eljáró bíróságok eltérő jogi álláspontjuk folytán a felperest nem ekként tartották besorolhatónak, ezért az összegszerű kereseti követeléséről nem ezen besorolás figyelembe vételével döntöttek. Ezért szükséges az eljárás megismétlése.

[30] Erre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte a felperes keresetének összegszerű elbírálása érdekében az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítva.

(Kúria, Mfv.I.10.316/2016.)