Court dismisses request for non-litigation review of municipal regulation due to lack of standing for omission claims.
Legislator summary
AI generatedThe court dismissed the request to review a municipal planning regulation for legislative omission. The applicant argued that the regulation lacked definitions for key terms, violating the Act on Legislation, while the municipality claimed these terms were common knowledge. The court held that the presiding judge lacks standing to initiate a non-litigation review for legislative omission when the primary issue is the interpretation of an existing regulation.
Legislator headnote
AI generatedBszi. 48. § (3) bek.; Bszi. 137. § (1) bek.: A bíróság nem rendelkezik indítványozási joggal a törvényből eredő jogalkotói kötelezettség elmulasztásának vizsgálatára az előtte lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedFull text
A bíró, az előtte lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítására nem rendelkezik indítványozási joggal.
[2011. évi CLXI. törvény 48. § (3) bek., 2011. évi CLXXXIX. törvény 137. § (1) bek.]
[1] Magánszemély felperesnek a Megyei Kormányhivatal alperessel szemben indított építésügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti 1.K.27.102/2016. számú perében – többek között – Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Siófok város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 23/2005. (IV.29.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: HÉSZ) kell alkalmazni. Az eljárás során – a perben kirendelt építésügyi szakértő szakvéleményét is figyelembe véve – értelmezési probléma merült fel a HÉSZ 38. § (4) bekezdés c) pontja által használt „tömb” és „utcasor” fogalmak tartalmát illetően.
Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása
[2] A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.K.27.102/2016/15. számú alatt a per tárgyalást felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult a HÉSZ 38. § (4) bekezdés c) pontja törvényellenességének vizsgálatát kezdeményezve. A HÉSZ vizsgálni kért 38. § (4) bekezdés c) pontja szerint: „A hátsókert mértéke: a tömbben (eltérés esetén az utcasorban) kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában (új beépítésű tömbnél) pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság, de legalább 6,0 m.”
[3] Az indítvány szerint a felperesi építési engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában a HÉSZ a „tömb” és az „utcasor” fogalmakat anélkül használta, hogy ezeket értelmező rendelkezés keretében definiálta volna. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdése értelmében a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
[4] Az indítványozó szerint mivel az önkormányzat a HÉSZ-ben értelmező rendelkezést nem alkotott, és utaló szabállyal sem határozta meg az alapul fekvő ügy elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró „tömb” és „utcasor” fogalmakat, ezért sérti a Jat. 2. § (1) bekezdését.
[5] A fentiek alapján a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) bekezdése alapján kezdeményezte a HÉSZ felülvizsgálatát.
[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 52. §-a alapján megküldte az indítványt az önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat előadta, hogy a HÉSZ az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-ában foglaltaknak megfelelően készült. A HÉSZ-t a képviselő-testület rendszeresen felülvizsgálta és többször módosította. Az állásfoglalás szerint a „tömb” illetve az „utcasor” jelentése olyan mértékben általános és szokványos – a szakmai és a köznyelvben egyaránt – hogy fel sem merült annak definiálása. A „tömb” a telektömb rövidített változata, gyakorlatilag azonos az Étv.-ben szereplő értelmezéssel, az „utcasor” fogalmát pedig az önkormányzati rendeletek egyöntetűen használják, mint alapfogalmat.
[7] Az önkormányzat szerint mivel a „tömb” és az „utcasor” fogalmak városépítési szempontból egyértelműen értelmezhetőek, ezért a HÉSZ támadott szabálya nem sérti a Jat. 2. § (1) bekezdését, kérte ezért az indítvány elutasítását.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
[8] A Bszi. a Kúria Önkormányzati Tanácsa részére az önkormányzati rendeletek vizsgálata kapcsán rögzíti az utólagos normakontroll hatáskört (az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást), illetve a mulasztásban megnyilvánuló törvényellenesség vizsgálatát (a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárást). Törvénysértés esetén az utólagos normakontroll eljárás során a Kúria az önkormányzati rendeletet, vagy valamely rendelkezését megsemmisíti, amíg a mulasztás megállapítása esetén felhívja az érintett önkormányzatot jogalkotói feladatának teljesítésére. Utólagos normakontrollt a kormányhivatal, az alapvető jogok biztosa és az ügyben eljáró bíró kezdeményezhet, míg törvényen alapuló jogalkotói feladat elmulasztását csak a kormányhivatal.
[9] Jelen ügyben az eljáró bíró a vizsgálni kért jogszabályhelyként a HÉSZ 38. § (4) bekezdés c) pontját jelölte meg, azonban az indítvány – tartalmában – a jogi szabályozás hiányát kifogásolja, azt, hogy a HÉSZ nem tartalmaz értelmező rendelkezést a „tömb” és az „utcasor” fogalmak tekintetében. Az indítvány a HÉSZ valamely rendelkezésének megsemmisítésére irányuló kérelmet – amely az utólagos normakontroll eljárás lényege – nem fogalmaz meg, tartalmában a jogalkotói mulasztás problémáját veti fel amikor az önkormányzati rendeleti definíciót hiányolja.
[10] A Bszi. 48. § (3) bekezdése alapján törvényből eredő jogalkotói kötelezettség elmulasztásának vizsgálatára indítványozási joggal – az adott ügy tárgyalásának felfüggesztése mellett – a bíró nem rendelkezik. Mulasztásos törvénysértés vizsgálatának indítványozására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 137. § (1) bekezdése alapján a kormányhivatal jogosult.
[11] A Bszi. 48. § (3) bekezdése alapján a bírói kezdeményezés konkrét normakontroll, amelyben az önkormányzati rendeletnek azt a szövegét kell figyelembe venni, amelyet a bírónak alkalmazni kell az alapul fekvő ügyben. Törvénysértés megállapítása esetén a Kúria a megsemmisítés mellett alkalmazási tilalmat rendel el a Bszi. 56. § (5) bekezdése alapján. Jogi szabályozás hiányára alkalmazási tilalom értelemszerűen nem mondható ki. Tehát a bíró, az előtte lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítására nem rendelkezik indítványozási joggal.
[12] A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Bszi. 55. § (3) bekezdése alapján elutasította.
(Kúria, Köf.5041/2016)