Legislator Case Law & Legislation
EBH.2017.K.15 AI generated

Court dismisses appeal as traffic authority must consider expiration of points before revoking license.

Case Number EBH.2017.K.15
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Dismissed

Legislator summary

AI generated

The Supreme Administrative Court dismissed the applicant's appeal against the suspension of driving privileges based on reaching 18 points. The applicant argued that nine points had expired due to the statute of limitations, yet the lower court upheld the penalty based on the official registry. The court ruled that while the registry is authoritative, the traffic authority must independently verify if the expiration period for point calculation has passed before applying the penalty.

Legislator headnote

AI generated

2000. évi CXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése; 2004. évi CXL. törvény 105. § (2) bekezdése: The traffic authority must consider the expiration of the three-year period for point calculation before revoking a license, as the registry is merely registrational and lacks the power to determine the applicability of the expiration rule.

Keywords

AI generated
traffic license revocation points system expiration administrative registry statute of limitations administrative procedure law

Cited Legislation

AI generated
2000. évi CXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése
2000. évi CXXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése
2004. évi CXL. törvény 105. § (2) bekezdése
Pp. 275. § (3) bekezdése
[15] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mert az elsőfokú bíróság a Pp.
Pp. 339/A. §
§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mert az elsőfokú bíróság a Pp. 339/A. §-ára figyelemmel a Kpt.

Cited Case Law

AI generated
Kfv.II.37.061/2016.
(Kúria, Kfv.II.37.061/2016.)
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

Az előéleti pontok összesítésénél csak a nyilvántartásba vételt megalapozó határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évnél nem régebbi pontok vehetők figyelembe.

[2000. évi CXXVIII. tv. 7. § (1) bek., 6. § (1) bek.,]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2015. február 4-én arról értesítette az elsőfokú közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a felperes pontjainak száma 2015. február 3-án elérte a 18 pontot.

[2] A 18 előéleti pont 2012. február 13-án jogerőre emelkedett határozat alapján megállapított 6 pontból, 2012. április 17-én jogerős határozattal kiszabott 3 pontból, a 2014. november 22-én jogerőre emelkedett határozattal megállapított 4 pontból és a 2015. január 30-án jogerőre emelkedett határozattal előírt 5 pontból állt.

[3] Az értesítés alapján az elsőfokú közlekedési igazgatási hatóság, a Megyei Kormányhivatal E.-i Járási Hivatala a 2015. február 5-én meghozott határozatával a felperes vezetői engedélyét ideiglenesen, a vezetési jogosultságát igazoló okmánya leadásától számított időponttól kezdődően hat hónapi időtartamra visszavonta, egyben a vezetési jogosultságának szünetelését rendelte el a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 7. §-a alapján.

[4] A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyben személyi körülményeire, továbbá arra hivatkozott, hogy 2015. február 13-án és 2015. február 17-én elévülés folytán összesen 9 pontja elévült.

[5] Az alperes a 2015. március 17-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában arra hivatkozott, hogy a vezetői engedély visszavonásáról a 18 pont elérése esetén mérlegelés nélkül kellett döntenie, csak arra van kizárólag hatásköre, hogy a vezetési jogosultság szüneteléséről döntsön a nyilvántartó értesítése alapján. A személyi körülményekre utalva kifejtette, hogy a jogszabály mérlegelésre, méltányosság alkalmazására nem biztosít lehetőséget.

A kereset és ellenkérelem

[6] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Módosított keresetében arra hivatkozott, hogy 2012. február 13-tól 2015. április 17-ig 9 pontja elévült, ezért a jogkövetkezményt vele szemben alkalmazni nem lehetett volna.

[7] Az alperes a határozatában foglaltakat fenntartva a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság – idézve a Kpt. 2. §, 5-7. § rendelkezéseit – megállapította, hogy a 18 pont elérése esetén a Kpt. 7. § (1) bekezdés értelmében a nyilvántartó értesítése alapján a közlekedési igazgatási hatóság mérlegelés nélkül dönt a vezetői engedély visszavonásáról, a vezetési jogosultság szünetelésének elrendeléséről. A nyilvántartó által nyilvántartott pontok közhiteles hatósági nyilvántartás adatai. A nyilvántartásban szereplő adatokat a Kpt. 7. § (1) bekezdése értelmében a közlekedési igazgatási hatóság nem bírálhatja felül és nem is vizsgálhatja.

[9] A felperes elévülési kifogása kapcsán az elsőfokú bíróság arra mutatott rá, hogy a Kpt. elévülésről nem rendelkezik, azonban a 6. § (1) bekezdésében azt kimondja, hogy a nyilvántartásba vett pontot az annak alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bíráság tudomásul vételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni, ezért a felperes elévülésként megjelölt kereseti kifogását a pontszámítás kizártsága iránti kifogásként értékelte. Kifejtette a bíróság, hogy 2012. február 13. napjától az alperes másodfokú határozatának meghozataláig, 2015. március 17-ig 6 pont már nem volt figyelembe vehető, a pontszámítás kizártságát megalapozó feltétel bekövetkezett, ezért figyelembe vehető 18 pont hiányában nem volt jogszerű a felperes vezetői engedélyének visszavonása. Hangsúlyozta a bíróság, hogy az elsőfokú határozat meghozatalakor a pontszámítás kizártságának feltétele nem állt fenn, azonban az alperes másodfokú eljárása során már igen, amely tényt az alperesnek a határozata meghozatala időpontjában figyelembe kellett volna vennie. Ezt a jogsértést a bíróság olyan súlyos eljárási jogsértésnek ítélte a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 339/A. §-ára utalva, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható, ezért a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

Az új eljárásra előírta, hogy az alperes a határozata meghozatalakor fennálló tények alapján bírálja el a felperes fellebbezését és vegye figyelembe, hogy az előéleti pontok közül a Kpt. 6. § (1) bekezdése alapján, mely pontokat nem lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetet elutasító határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Kpt. 6. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért jogsértő ítéletet hozott. Felülvizsgálati kérelmében utalt a törvény indokolására, amely szerint, amennyiben a kapott pontok száma meghatározott időn belül a felső ponthatárt nem éri el, a joghátrány nem következik be. A Kpt. 6. § (1) bekezdésében foglalt előírás a nyilvántartóra vonatkozik, ennek a szervnek az eljárást kezdeményező intézkedésének az alapját képezi. A Kpt. 7. § (1) bekezdése a közlekedési igazgatási hatóságra kötelező szabály, a nyilvántartó értesítése alapján nem hozhat más döntést, mint a vezetői engedély visszavonásának elrendelését. Ez a szabály kógens, attól nem térhet el és a nyilvántartásban szereplő adatokat sem bírálhatja felül, azokat nem vizsgálhatja. A Kpt. 11. § (4) bekezdése alapján méltányosságnak sincs helye. Utalt arra, hogy amennyiben az elsőfokú ítéletben kifejtett érvelést fogadná el a Kúria, azzal automatikusan a közhiteles nyilvántartás vonatkozásában egyfajta felülbírálati jogot biztosítana a közlekedési igazgatási hatóság részére azzal, hogy ennek a hatóságnak az eljárása időtartamát hozzászámítaná a nyilvántartó által figyelembe vett, három éves időtartamhoz. Álláspontja szerint ez jogbizonytalanságot idézne elő és veszélyeztetné a Kpt. célját, a közlekedés biztonságát erősíteni kívánó jogalkotói célt.

[11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] Az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[13] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Kpt. 6. § (1) bekezdésében rögzített, pontszámításra előírt elévülési jellegű határidő miként értelmezendő, ezt a határidőt a közlekedési igazgatási hatóság eljárása során, akár a másodfokú eljárás során is figyelembe kell-e venni. A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett jogi érveléssel abban a tekintetben, hogy a Kpt. 6. § (1) bekezdésében foglalt, a pontok összesítésére előírt, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éves határidő mint a pontok összesítésének kizártságára vonatkozó előírás a közlekedési igazgatási hatósági eljárásában figyelembe veendő szabály, az – az alperes álláspontjától eltérően – nem a nyilvántartóra vonatkozik. Ugyanis a 18 pont elérése vagy meghaladása esetén a nyilvántartó értesítése alapján előálló jogkövetkezményt a közlekedési igazgatási hatóságnak kell levonnia, és döntenie határozattal a vezetői engedély visszavonásáról, a vezetői jogosultság szüneteléséről. Ez a jogkövetkezmény a Kpt. 7. § (2) bekezdése értelmében a közlekedési igazgatási hatóság jogerős határozatával kiváltott joghatás eredményeként következik be. A közlekedési igazgatási hatóság eljárására irányadó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 105. § (2) bekezdése előírja a másodfokú hatóság számára az elsőfokú döntés meghozatalát követően felmerült új tény figyelembe vételét. Mindebből következően, amíg a közlekedési igazgatási hatóság jogerős határozatot nem hoz, a határozathozatala idejéig bekövetkező, a pontszámítást kizáró három év elteltét, mint tényt, a Kpt. 6. § (1) bekezdése alapján a közlekedési igazgatási hatóságnak figyelembe kell vennie.

[14] A Kúria hangsúlyozza, hogy a nyilvántartó csak regisztratív hatóság, a hozzá bejelentett, jogerős határozatokon alapuló előéleti pontokat tartja nyilván a Kpt. 5. § (1) bekezdése szerint és a pontok összesítésével a 18 pontot elérő vagy meghaladó pontszám esetén erről a tényről értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot. A nyilvántartónak a nyilvántartás vezetésén és az abba történő adatrögzítésen és az értesítés megküldésén túlmenően hatósági jogköre nincs. Hatósági jogkörrel a közlekedési igazgatási hatóság rendelkezik, neki kell vizsgálnia, hogy a közhiteles nyilvántartásba vett adatok tekintetében bekövetkezik-e a pontszámítást kizáró, elévülés jellegű határidő elteltével bizonyos pontok beszámításának kizártsága vagy sem. Ez nem jelenti azt, hogy a hatóság a nyilvántartásba vett adatokat felülvizsgálná vagy felülbírálná, csupán azt, hogy az elsőfokú, de a másodfokú közlekedési igazgatási hatóságnak is figyelemmel kell lennie arra, ha a határozata meghozataláig a 18 pont valamely részpontja tekintetében eltelik a pontszámítást kizáró három éves időszak, mert ez esetben nem állapíthatja meg a 18 vagy azt meghaladó pontszám fennállását és nem vonhatja le ennek jogkövetkezményét, nem vonhatja vissza a járművezetői engedélyt és nem rendelheti el a vezetői jogosultság szünetelését.

[15] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mert az elsőfokú bíróság a Pp. 339/A. §-ára figyelemmel a Kpt. 6. § (1) bekezdését helyesen értelmezve járt el.

(Kúria, Kfv.II.37.061/2016.)