Legislator Case Law & Legislation
Bfv.756/2017/7 AI generated

Hungarian Supreme Court upheld second-instance prison sentence for neglecting support duty, rejecting appeal on aggravation ban grounds.

Case Number Bfv.756/2017/7
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Allowed / Granted

Legislator summary

AI generated

The Hungarian Supreme Court upheld the second-instance court's decision to impose a prison sentence instead of suspended probation for neglecting support duties. The defense argued this violated the aggravation ban by replacing a suspended sentence with immediate imprisonment, but the court found suspended probation legally heavier. Consequently, the court rejected the appeal and maintained the original judgments.

Legislator headnote

AI generated

Be. 354-355. §; Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja; The second-instance court may not impose a prison sentence instead of suspended probation when the defendant appeals for leniency, as suspended probation is considered a heavier penalty.

Keywords

AI generated
aggravation ban suspended probation prison sentence support duty second instance Hungarian Criminal Code penalty hierarchy

Cited Legislation

AI generated
Be. 354-355. §
[15] A súlyosítási tilalom jogi tartalmát - az első- és a másodfokú ügydöntő határozat viszonylatában - a Be. 354-355. §-a határozza meg.
Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja
Be. 423. § (5) bekezdés
[20] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be.
Be. 426. §
§ (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta.
Be. 3. § (4) bekezdés
[21] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416.
Be. 418. § (3) bekezdés
A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416.
Be. 421. § (3) bekezdés
A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.

Cited Case Law

AI generated
EBH 2011.2387.
Miután az elbírált cselekmények minősítése törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta (EBH 2011.2387.).
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.756/2017/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke

. Krecsik Eldoróda előadó bíró

. Feleky István bíró

Az eljárás helye:

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. december 4.

Az ügy tárgya: tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége

Terhelt(ek): ... terhelt

Elsőfok: őri Járásbíróság, 2016. december 9., tárgyalás,

B.901/2016/9. számú ítélet,

Másodfok: őri Törvényszék, 2017. április 20., tanácsülés, 4.Bf.22/2017/5. számú ítélet

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: ... terhelt védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt ... ellen indított büntetőügyben a Győri Járásbíróság B.901/2016/9. számú ítéletét, illetőleg a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.22/2017/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I. [1] A Győri Járásbíróság a 2016. december 9-én meghozott és kihirdetett B.901/2016/9. számú ítéletében ... terheltet bűnösnek mondta ki tartási kötelezettség elmulasztásának vétségében [Btk. 212. § (1) bekezdés].

[2] Ezért őt 10 hónap - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés büntetésre ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén annak végrehajtási fokozata fogház.

Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap.

[3] Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette. Ellene a védő jelentett be fellebbezést enyhítésért.

[4] A Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. április 20-án tartott tanácsülésen meghozott 4.Bf.22/2017/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terheltet - felfüggesztett szabadságvesztés büntetés helyett - 50 nap elzárásra ítélte. Kimondta, hogy az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

II. [5] A jogerős ítélet ellen ... terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a jogalap megjelölése nélkül, tartalmát tekintve azonban a Be. 416. § (1) bekezdés d) pontja alapján. Azt kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével szabadságelvonással nem járó - végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés - büntetés helyett szabadságelvonással járó büntetést - elzárást - szabott ki. Álláspontja szerint az elzárás, mint személyi szabadság elvonásával járó büntetés, a jogalkotó szándéka szerint a rövid tartamú végrehajtandó szabadságvesztés alternatívája, s nem pedig a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésé.

[6] A védő ezért elsődlegesen a jogerős határozat megváltoztatását, s ennek keretében a jogerős ítéletben kiszabott büntetés helyett annál enyhébb, „jogszabályszerű” büntetés kiszabását, másodlagosan a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

[7] A Legfőbb Ügyészség a BF.816/2017. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, mert álláspontja szerint a felfüggesztett szabadságvesztés helyett elzárás kiszabása nem ütközik a súlyosítási tilalomba. Erre tekintettel a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

III. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[9] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt, illetve tartalmában hivatkozott - a Be. 416. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bekezdés] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.

[10] A Be. 416. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor.

[11] Arra helyesen utalt felülvizsgálati indítványában a védő, hogy a súlyosítási tilalom a jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódik. A Be. 416. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok ennek megfelelően főszabályként a másodfokú (esetleg a harmadfokú) ügydöntő határozathoz kapcsolódhat, mivel szabályainak megsértésére is (itt most nem vizsgálva a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban érvényesülő súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezéseket) csak a másodfokú vagy a harmadfokú eljárás szakaszában kerülhet sor. Ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárásban mindenek előtt azt vizsgálta, hogy volt-e az ügyben olyan, a terhelt terhére bejelentett fellebbezés, amely a súlyosítási tilalmat feloldotta.

[12] Az iratok tartalma alapján azt állapította meg, hogy ebben az ügyben az ügyész az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vette, tehát a terhelt terhére nem jelentett be fellebbezés. Az ítélet ellen kizárólag a védő jelentett be fellebbezést a terhelt javára, a büntetés enyhítése érdekében.

[13] A Be. 354. § (1) bekezdése értelmében a másodfokú bírósági eljárásban a terhelt büntetését csak akkor lehet súlyosítani, ha a terhére fellebbezést jelentettek be.

[14] Mivel tehát az ügyész ... terhelt terhére nem jelentett be fellebbezést, helyesen hivatkozott a védő arra, hogy a súlyosítási tilalom beállt és a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést már nem szabhatott ki.

[15] A súlyosítási tilalom jogi tartalmát - az első- és a másodfokú ügydöntő határozat viszonylatában - a Be. 354-355. §-a határozza meg.

[16] A Be. 354. § (4) bekezdése az a)-g) pontban tételes jogi rendelkezéssel határozza meg azokat a a büntetéseket, amelyeket a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki. Ez a felsorolás kimerítő (taxatív) jellegű, azaz a törvény a további bővítést nem engedi meg. Eszerint a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,

b) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem,

c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést,

d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem,

g) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem.

[17] E felsorolás b) pontja alapján kétségtelenül megállapítható - és ebben az ítélkezési gyakorlat is következetes -, hogy a törvény a felfüggesztett szabadságvesztést az elzáráshoz képest súlyosabb büntetésnek tekinti.

[18] A Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság tehát akkor, amikor az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és a terheltet felfüggesztett szabadságvesztés büntetés helyett elzárásra ítélte, a súlyosítási tilalmat nem sértette meg.

[19] A Kúria a büntetés enyhítésére irányuló felülvizsgálati indítványra tekintettel megállapította továbbá, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a büntetés revíziójára a felülvizsgálat eredményeként csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután az elbírált cselekmények minősítése törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta (EBH 2011.2387.).

[20] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta.

[21] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki.

A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.

, 2017. december 4.

Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Lévai Viktória

tisztviselő