Legislator Case Law & Legislation
Bfv.509/2017/7 AI generated

Hungarian Supreme Court upheld criminal convictions for embezzlement, rejecting appeals on procedural and substantive grounds.

Case Number Bfv.509/2017/7
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Allowed / Granted

Legislator summary

AI generated

The Hungarian Supreme Court upheld the lower courts' convictions for embezzlement against two defendants, rejecting their review petitions. The court found that the defendants illegally disposed of entrusted goods and failed to pay the proceeds, satisfying the legal definition of embezzlement. Consequently, the court dismissed procedural objections regarding evidence gathering and affirmed the substantive legal characterization of the acts.

Legislator headnote

AI generated

Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontja; Be. 373. § I. a), b) pontja; Be. 426. §: The Supreme Court may reject review petitions if no procedural violations occurred and the lower courts correctly applied the law to the facts, thereby upholding the conviction.

Keywords

AI generated
Hungarian Criminal Procedure Review Petition Rejection Embezzlement Conviction Procedural Violations Substantive Law Application

Cited Legislation

AI generated
Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontja
Be. 373. § I. a), b) pontja
A Kúria nem észlelt a Be. 373. § I. a), b) pontja szerinti és a II-IV.
Be. 426. §
pontjában írt eljárási szabálysértést, ekként a felülvizsgálati indítvány részbeni kizártsága és alaptalansága okán a Be. 426. §-a alapján - a Be.
Be. 424. § (1) bekezdés
§-a alapján - a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen - a Debreceni Járásbíróság és a Debreceni Törvényszék megtámadott határozatait I.
Be. 418. § (3) bekezdés
Be. 421. § (3) bekezdés
Be. 3. § (4) bekezdés
A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be.
Btk. 372. § (1) bekezdés II. fordulat
rendű terhelteket bűnösnek mondta ki 10 rendbeli, társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk. 372. § (1) bekezdés II. fordulat, (2) bekezdés b), c) pont, (5) bekezdés b) pont], 14 rendbeli társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk.
Btk. 373. § (1) bekezdés
fordulat, (2) bekezdés b), c) pont, (3) bekezdés b) pont], valamint 1 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b), c) pont, (5) bekezdés b) pont].

Cited Case Law

AI generated
Debreceni Járásbíróság 59.B.1768/2013/119. számú ítélet
rendű terheltek által - védőjük útján - előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 59.B.1768/2013/119. számú ítéletét és a Debreceni Törvényszék 2.Bf.482/2016/4.
Debreceni Törvényszék 2.Bf.482/2016/4. számú ítélet
számú ítéletét és a Debreceni Törvényszék 2.Bf.482/2016/4. számú ítéletét I.
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

KÚRIA

Bfv.I.509/2017/7. szám

A Kúria Budapesten, a 2017. év november hó 7. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű és a II. rendű terheltek által - védőjük útján - előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 59.B.1768/2013/119. számú ítéletét és a Debreceni Törvényszék 2.Bf.482/2016/4. számú ítéletét I. rendű és II. rendű terheltek tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítványozó, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Debreceni Járásbíróság a 2016. június 16. napján kihirdetett 59.B.1768/2013/119. számú ítéletében I. rendű és II. rendű terhelteket bűnösnek mondta ki 10 rendbeli, társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk. 372. § (1) bekezdés II. fordulat, (2) bekezdés b), c) pont, (5) bekezdés b) pont], 14 rendbeli társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk. 372. § (1) bekezdés II. fordulat, (2) bekezdés b), c) pont, (4) bekezdés b) pont], 1 rendbeli társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk. 372. § (1) bekezdés II. fordulat, (2) bekezdés b), c) pont, (3) bekezdés b) pont], valamint 1 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b), c) pont, (5) bekezdés b) pont]. Ezért az I. rendű és a II. rendű terhelteket halmazati büntetésül egyaránt három év hat hónap szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön; a terheltek legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. Rendelkezett a polgári jogi igényről, valamint a zár alá vett ingatlanokról és a bűnügyi költség viseléséről.

A kétirányú fellebbezés folytán eljáró Debreceni Törvényszék 2016. november 21. napján meghozott 2.Bf.482/2016/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terheltek cselekményeit 8 rendbeli, a Btk. 372. § (1) bekezdés II. fordulat, (2) bekezdés b), c) pontja, (5) bekezdés b) pontja, 16 rendbeli, a Btk. 372. § (1) bekezdés II. fordulat, (2) bekezdés b), c) pontja, (4) bekezdés b) pontja és 1 rendbeli, a Btk. 372. § (1) bekezdés II. fordulat, (2) bekezdés b), c) pontja, (3) bekezdés b) pontja szerinti sikkasztás bűntettének minősítette, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát mindkét terhelt tekintetében fogházra enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. rendű és a II. rendű terheltek - meghatalmazott védőjük útján - felülvizsgálati indítványt terjesztettek elő a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjában írt okból.

Az indítványozók arra hivatkoztak, hogy a járásbíróság nem tett eleget tényállás-felderítési kötelezettségének, mivel több bizonyítási indítványt, így a mezőgazdasági szakértői vélemény kiegészítésére irányulót ok nélkül elutasította, másrészt a beszerzett és megállapított bizonyítékokat helytelenül értékelte. Utaltak arra is, hogy az elsőfokú bíróság szűkszavúan és fontos részleteket figyelmen kívül hagyva tett eleget indokolási kötelezettségének, mellyel elkövették a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontjában írt eljárási szabálysértést.

Emellett álláspontjuk szerint az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítették cselekményüket sikkasztásként, ugyanis nem valósult meg a Btk. 372. §-a szerinti bűncselekmény azzal a magatartással, hogy a termény tulajdonosait nem tájékoztatták az áru értékesítéséről, mert a sértettek beleegyeztek abba, hogy a terményt - amikor arra a legjobb áron van lehetőség - értékesítsék; ezért azzal nem rendelkeztek sajátjukként. Hivatkoztak a BH 2012/146. szám alatt közzétett bírósági határozatra, mely szerint a sikkasztás bűncselekménye esetén a sajátjaként rendelkezés a tulajdonost megillető jogosultságok időleges jogellenes elvonása, azonban a terheltek tényállásban írt magatartása a sikkasztás törvényi tényállása hivatkozott fordulatának nem felel meg.

Ezért azt indítványozták, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat változtassa meg, a terhelteket mentse fel a Be. 427. § (1) bekezdése alapján, másodlagosan pedig a Be. 428. § (2) bekezdésére hivatkozással kérték az első- és másodfokú határozatok hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását.

A Legfőbb Ügyészség I. rendű és II. rendű terheltek felülvizsgálati indítványát részben kizártnak, részben alaptalannak találta.

Álláspontja szerint az indítványozók túlnyomó részében a tényállás megalapozottságát vitatták, ami a Be. 423. § (1) bekezdése alapján kizárt, másrészt pedig az indokolási kötelezettség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése nem állapítható meg, emellett az eljárt bíróságok az irányadó ítéleti tényállás alapján törvényesen minősítették a terheltek cselekményét, az csupán annyiban téves, hogy az I-VI. és a VII.-XII. tényállási pontokban rögzített cselekmények nem sajátjaként rendelkezéssel, hanem eltulajdonítással valósultak meg (BF.524/2017/I. szám).

A Be. 416. § (1) bekezdés - indítványozók által felhívott - a) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.

A Be. 423. § (1) bekezdésére figyelemmel azonban a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az a felülvizsgálati indítványban nem is támadható, így a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség a bizonyítékokat értékelő tevékenység és ezen keresztül a bűnösség kérdésének vitatására, a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapul vételével vizsgálható.

A felülvizsgálati indítványban a terheltek - a mezőgazdasági szakértő kompetenciáját, a bizonyítási indítványok elutasítását, a tanúvallomások értékelését érintően - valójában az irányadó tényállást támadták, a bíróságok bizonyíték-értékelő tevékenységét vitatták arra hivatkozással, hogy nem állt módjukban teljesíteni a I.Kft. részére beszállított termény kiadását, illetve a termény ellenértékének kifizetését a beszállítók részére.

Másrészt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti indokolási kötelezettség megsértését rótták az elsőfokú bíróság terhére, azonban ezen keresztül a bizonyítékok értékelése körében levont következtetéseket, a bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységét támadták. Az első fokú ítélet emellett indokolása tartalmazza a Be. 258. § (3) bekezdés a)-f) pontjában írtak szerint mindazokat a szerkezeti elemeket, melyek alapján kétségkívül megállapítható volt, hogy a bíróság az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel és/vagy intézkedéssel kapcsolatban - mire alapozta.

A terheltek a felülvizsgálati indítványban nem jelöltek meg a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felhívott 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjában írt, egyéb feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem.

Nem foghatott helyt az indítványozók azon hivatkozása sem, hogy az eljárt bíróságok törvénysértően minősítették cselekményüket sikkasztásként.

Az irányadó tényállás I-VI., továbbá VIII-XII. pontjai rögzítették a sikkasztásként értékelt cselekményeket, és valamennyi tényállási pont tartalmazza azt a tényt, hogy a terheltek átvették a I.Kft.. telephelyére a sértettek által beszállított terményt, a terményt a raktárakban tárolták, azt a sértettek további rendelkezésig a terheltekre rábízták. A felek között létrejött szóbeli szerződés alapján a sértettek egy része szárítás céljából szállította be a terményt és a gabonát, majd a szárítást követően kívánta azt elszállítani, a sértettek másik csoportja pedig valóban értékesítéssel bízta meg a terhelteket; a tárolás és az értékesítés folyamata, a be- és kiszállítás, a vételár ellenértékének kifizetése egyébiránt éveken át - mégpedig a raktározott mennyiséget igazoló okiratok nélkül, szóbeli megállapodás alapján - zökkenőmentesen zajlott.

A Btk. 372. § (1) bekezdésébe ütköző sikkasztást az követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.

A tényállás valamennyi esetben rögzítette, hogy a terheltek a sértettek által rájuk bízott - számukra kétségkívül idegen dolognak minősülő - terményt ismeretlen módon és időben, ismeretlen személyek részére értékesítették, és 2011. évben a sértettek által beszállított terménnyel, illetve annak ellenértékével a felszámolás kezdő időpontjáig, azaz 2012. június 8. napjáig nem tudtak elszámolni.

Azaz a terményt értékesítették, és a vételárat eltulajdonították. Így kétség sem fér ahhoz, hogy a sikkasztás valamennyi tényállási eleme megvalósult, a cselekmény jogi értékelését a másodfokú határozat indokolása egyébiránt helyesen tartalmazza: a terheltekre bízott dolog sértettek hozzájárulása nélkül történő eladása és a vételár sértettek részére történő ki nem fizetése nem sajátjaként rendelkezés, hanem a rá bízott idegen dolog eltulajdonítása. (Debreceni Törvényszék Bf.482/2016/4.számú ítélet 9. oldal. 3. bekezdés)

A fentiekre tekintettel a törvénysértő minősítést kifogásoló indítvány alaptalan.

A Kúria nem észlelt a Be. 373. § I. a), b) pontja szerinti és a II-IV. pontjában írt eljárási szabálysértést, ekként a felülvizsgálati indítvány részbeni kizártsága és alaptalansága okán a Be. 426. §-a alapján - a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen - a Debreceni Járásbíróság és a Debreceni Törvényszék megtámadott határozatait I. rendű és II. rendű terheltek tekintetében hatályában fenntartotta.

Mindezekre figyelemmel a megtámadott határozatban kiszabott büntetés végrehajtásának félbeszakítására sem volt indok.

A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418.§ (3) bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421.§ (3) bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti.

Budapest, 2017. november 7.

Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s. k. előadó bíró, Dr. Soós László s. k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Mátyás Gyöngyi

bíróság ügyintéző