Legislator Case Law & Legislation
Bfv.312/2017/7 AI generated

Hungarian Supreme Court dismisses appeal against aggravated assault conviction and sentence.

Case Number Bfv.312/2017/7
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Dismissed

Legislator summary

AI generated

The Hungarian Supreme Court rejected the defense's review application regarding a defendant convicted of aggravated assault. The lower courts found the defendant guilty as an accomplice and increased the sentence due to prosecutorial appeal. The court ruled that the conviction and sentencing were legally sound, with no procedural errors warranting reversal.

Legislator headnote

AI generated

Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja; A Kúria nem vizsgálhatja a büntetés mértékét, ha a bűncselekmény törvényszerűen minősült és más anyagi jogszabály nem sérült.

Keywords

AI generated
Hungarian Criminal Procedure Supreme Court Review Aggravated Assault Sentencing Review Prosecutorial Appeal Accomplice Liability Procedural Error

Cited Legislation

AI generated
Be. 354. § (2) bekezdése
A Be. 354. § (2) bekezdése értelmében a másodfokú bírósági eljárásban a terhelt bűnössége megállapításának, illetve büntetése súlyosításának feltétele a terhelt terhére szóló fellebbezés.
Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja
[39] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására.
Be. 426. §
rendű terhelt tekintetében - a Be. 426. §-a alapján - hatályában tartsa fenn.
Be. 3. § (4) bekezdése
[41] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416.
Be. 418. § (3) bekezdése
A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416.
Be. 421. § (3) bekezdése
A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.
1978. évi IV. törvény - korábbi Btk. - 170. § (1) bekezdés, (2) bekezdés

Cited Case Law

AI generated
21.B.23.094/2014/130. számú ítélet
június 1., nyilvános tárgyalás, 21.B.23.094/2014/130. számú ítélete
26.Bf.10166/2016/6. számú ítélet
január 20., nyilvános ülés, 26.Bf.10166/2016/6. számú ítélete
15.Bk.35.460/2012/9. számú ítélet
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.Bk.35.460/2012/9. számú ítéletének végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette.
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.312/2017/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke

. Krecsik Eldoróda előadó bíró

. Polgár András bíró

Az eljárás helye:

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. november 20.

Az ügy tárgya: testi sértés bűntette

Terhelt(ek): ... és társa

Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. június 1., nyilvános tárgyalás, 21.B.23.094/2014/130. számú ítélete

Másodfok: ővárosi Törvényszék 2017. január 20., nyilvános ülés, 26.Bf.10166/2016/6. számú ítélete

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntető ügyben ... I. rendű terhelt védője által bejelentett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.B.23.094/2014/130. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Törvényszék 26.Bf.10166/2016/6. számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntető ügyben a 2016. június 1-jén meghozott és kihirdetett 21.B.23.094/2014/130. számú ítéletével ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntettében [1978. évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk. - 170. § (1) bekezdés, (2) bekezdés]. Ezért őt - mint visszaesőt - 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.Bk.35.460/2012/9. számú ítéletének végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. A terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetéséről.

[3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2017. január 20-án tartott nyilvános ülésen meghozott 26.Bf.10166/2016/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a ... I. rendű terhelt terhére megállapított társtettesként, folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntettét a korábbi Btk. 170. § (1) és (2) bekezdés, illetve a (4) bekezdés III. fordulata szerint minősítette. E terhelt büntetését 3 év 6 hónap - helyesen - börtönbüntetésre, és 4 év közügyektől eltiltásra súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének további rendelkezéseit ... I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

[4] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint ... I. rendű és ... II. rendű terheltek fogvatartottként a 2012. március 23. napjától 2012. április 2. napjáig terjedő időszakban a ... szám alatti ... „..." Objektum ... számú zárkájában voltak elhelyezve ... sértettel. Ebben az időszakban a terheltek a sértettet naponta bántalmazták oly módon, hogy közepes vagy annál nagyobb erővel sípcsonttal és lábfejjel combon rúgták, valamint amíg ... II. rendű terhelt a sértettet lefogta, addig ... I. rendű terhelt ... sértettet ököllel többször kis, közepes erővel arcon, mellkason és vállon ütötte, közepes vagy annál nagyobb erővel ököllel vesetájékon ütötte, továbbá egy törölközővel a fogínysorvadásban szenvedő sértett legalább négy fogát kirángatta.

[5] ... sértett 2012. április 2. napján - abból a célból, hogy a további bántalmazások elkerülése érdekében a zárkából elkerüljön - a bal csuklóját borotvával megvágta, majd a büntetés-végrehajtási intézet dolgozóinak jelezte a bántalmazást.

[6] A bántalmazás során a sértett az alábbi sérüléseket szenvedte el: jobb vállon kb. 2 cm-es felületes sebzés, jobb vállon kb. 2 cm-es zúzott sebzés, jobb emlőbimbón kisebb vérömleny, jobb mellkasfélen kb. 5 cm-es zúzott sebzés, a bal emlő alatt kb. 5 cm-es felületes felmaródás és zúzódás, a háton a háti gerincszakaszon kb. 3 cm-es felületes sebzés, a bal vesetájékon tenyérnyi vérömleny, mindkét combon kb. tenyérnyi zúzott sebzés. Ezek a sérülések egyenként és összességükben is nyolc napon belül gyógyultak, azonban a sértett legalább négy fogának elvesztése büntetőjogi értelemben nyolc napon túl gyógyuló sérülésnek minősül.

[7] ... sértett fogazata a büntetés-végrehajtási intézetbe történt befogadásakor sem volt képes rágófunkció elvégzésére, figyelemmel arra, hogy felső fogazata csaknem teljes mértékben hiányzott (csak a bal felső hetes foga volt meg, alul pedig mindössze kilenc foga volt), erről a terheltek is tudtak. A bántalmazás során a sértettnél további fogai elvesztésének következében maradandó fogyatékosság nem alakult ki, és ennek kialakítására a bántalmazás nem is volt alkalmas.

[8] ... sértett jelentős fogínysorvadása nagy fokban megkönnyítette a fogak elvesztését.

[9] II. A jogerős ügydöntő határozat ellen ... I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelynek a jogalapját a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában jelölte meg.

[10] A védő felülvizsgálati indítványában azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság úgy minősítette a terhelt cselekményét különös kegyetlenséggel elkövetettnek, hogy ez a minősítés az eljárásban először az ügyészi fellebbezés indokolásában jelent meg. Pertörténeti áttekintése szerint a vádhatóság a terhelte(ke)t folytatólagosan elkövetett maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettének kísérletével vádolta meg, majd az elsőfokú bíróság a vádtól eltérően, a bizonyítás eredményeként, a megállapított tényállás alapján a terhelte(ke)t a vádhoz képest enyhébben minősülő, de befejezett testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezt követően az ügyészség a fellebbezésének indokolásában ugyan módosítani indítványozta a cselekmény minősítését, de nem kérte azt, hogy a tényállás is módosításra kerüljön a másodfokú eljárásban. Ezek után a másodfokú bíróság a tényállást nem egészítette ki, nem vett fel bizonyítást, hanem az eset körülményeiből vonta le azt a következtetést, hogy a terhelt(ek) - így az I. rendű terhelt is - a súlyosabban minősülő testi sértés bűntettét követték el.

[11] A védő ezzel kapcsolatban megállapította, hogy ez így nem lehetséges. Ha a tényállás nem változik az elsőfokú eljárásban megállapított tényálláshoz képest, akkor nem lehet abból ugyanazon cselekmény súlyosabban minősülő alakzatának az elkövetésére okszerű következtetést levonni, módosítani csak a cselekmény jogi minősítését, és súlyosítani a büntetést.

[12] Érvelése szerint a büntetőeljárásban nincs analógia. A bíróság eljárásában a vádhoz kötöttség érvényesül. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláshoz a másodfokú bíróság alapvetően kötött. Hivatkozott arra is, hogy abban az esetben, amikor az ügyészi hivatkozás csak a másodfokú eljárásban a fellebbezés indokolásában jelenik meg újként, és súlyosabbként, módot kell adni arra, hogy a terhelt a vele szemben felhozott vádat megismerje, védekezését előterjeszthesse, bizonyítási indítvánnyal élhessen.

[13] Minderre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú bíróság határozatát helyezze hatályon kívül azzal, hogy a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra, miután az a törvényes vádon túlterjeszkedett, a különös kegyetlen elkövetés megállapíthatósága tekintetében bizonyítást nem vett fel, csak minősítést változtatott, amely nem következik az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból, és amely által így a másodfokú bíróság - álláspontja szerint - anyagi jogi sérelmet valósított meg.

[14] A Legfőbb Ügyészség BF.307/2017. számú írásbeli átirata szerint a felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben alaptalan.

[15] A felülvizsgálati indítvány azon része, amelyben a védő további bizonyítás felvételét kérte, a tényállás támadhatatlanságára figyelemmel a törvényben kizárt indítvány.

[16] A felülvizsgálati indítványt - a Legfőbb Ügyészség szerint - az egyéb részeiben alaptalan. Az irányadó tényállásból ugyanis az eljárt bíróságok törvényesen következtettek az I. rendű terhelt bűnösségére, és a másodfokú bíróság a cselekményt törvényesen is minősítette. A felülvizsgálati indítványban írtaktól eltérően nincs törvényi akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján a cselekményt eltérően minősítse. Ez a vádon történő túlterjeszkedésként nem értelmezhető.

[17] A Legfőbb Ügyészség ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.B.23.094/2014/130. számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék 26.Bf.10166/2016/6. számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében - a Be. 426. §-a alapján - hatályában tartsa fenn.

[18] III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[19] 1. Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány jogalapjaként megjelölt - a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bekezdések] bírálta felül.

[20] Ennek során a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.

[21] A felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Kúria abból indult ki, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okok alapján van helye.

[22] A felülvizsgálat szabályrendszere alapján a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. § (1) bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Annak vizsgálatánál tehát, hogy a bűnösség megállapítása, vagy a cselekmény jogi minősítése törvényes-e, csak a jogerős határozatban megállapított tényállás vehető figyelembe. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak helye nincs [Be. 419. § (1) bekezdés, 388. § (2) bekezdés].

[23] 2. A Kúria a fent kifejtettekre figyelemmel megállapította, hogy ... I. rendű terhelt érdekében előterjesztett felülvizsgálati indítványnak az az indoka, amely további bizonyítás felvételét hiányolta, a törvényben kizárt. A bizonyítás módjával kapcsolatos észrevételek a felülvizsgálat kötött szabályrendszerében a tényállás megállapításának a körébe esnek, ezért felülvizsgálati alapjaként nem vehetők figyelembe.

[24] A felülvizsgálati indítványt előterjesztő védő a felülvizsgálat indokaként a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve érdemi vizsgálatot igénylő kérdésként arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a vádon túlterjeszkedett akkor, amikor úgy minősítette a terheltek - s közöttük az I. rendű terhelt - terhére megállapított testi sértés bűncselekményét súlyosabban, hogy nem vett fel bizonyítást, a tényállást nem egészítette ki, hanem az eset összes körülményeiből vonta le azt a következtetést.

[25] A Kúria a felülvizsgálati indítvány védői okfejtését a büntető anyagi jogszabálysértésre hivatkozó részében (lásd 3/2006. BJE jogegységi határozat) az alábbi indokok alapján találta alaptalannak.

[26] A vád tárgyát a benne megjelölt tények alkotják, függetlenül attól, hogy a vádló miként minősítette azokat. Az ügyészi vádmódosításnak a vád törvényességére nincs kihatása, mivel a bíróság nem az ügyész jogi minősítéséhez, hanem a vádirat tényállásához van kötve. Azt köteles kimeríteni, de azon túl nem terjeszkedhet. Ez a szabály mind az első-, mind a másodfokú bíróságra, annak eljárására kötelező.

[27] A másodfokú bíróság a vád kereteit „személyi" vonatkozásban nem lépte túl, kizárólag a megvádolt terhelt büntetőjogi felelősségéről határozott. Nem sértette a vádelvet „tárgyi" vonatkozásban sem, mert a cselekmény más minősített esetének megállapításával a terhelt cselekménye „olyan" cselekmény maradt, és nem vált attól alapvetően eltérő „más" cselekménnyé, mint amely miatt vele szemben az ügyész vádat emelt, hiszen a megállapított tényállás a lényeges tényeit tekintve a vádnak megfelelt.

[28] Jelen ügyben a másodfokú bíróság tehát törvényesen járt el. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásban rögzített tények alapján jutott - egyébként helyesen - arra a felismerésre, hogy az I. rendű terhelt által a sértett sérelmére elkövetett cselekmény a korábbi Btk. 170. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, valamint a (4) bekezdés III. fordulata szerint minősül. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a két terhelt a sértettet egy bezárt ajtajú zárkában, tíz napon át, napi rendszerességgel, nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozva bántalmazta. Amint azt a másodfokú bíróság megállapította, a terheltek a sértettnek a testi fájdalmon, a tényállás történeti részében leírt kilenc különböző sérülésen, és a legalább négy őrlőfog elvesztésén túl egyéb, jelentős mértékű lelki gyötrelmet is okoztak. A sértettet az átlagosnál lényegesen nagyobb embertelenséggel, brutalitással, gátlástalansággal, megalázó módon bántalmazták, őt a fájdalomérzeten felül emberi méltóságában is megszégyenítették.

[29] Helyesen hivatkozott a másodfokú bíróság a Kúria 3/2013. számú BJE jogegységi határozatának IV. pontjában foglaltakra, amely rámutat, hogy a különös kegyetlenség megállapításánál elsődlegesen az emberiességi és az erkölcsi szempontoknak van meghatározó jelentőségük.

[30] A Kúria ugyanakkor fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy a súlyosabb minősítés megállapításának nem feltétele még a súlyosítási tilalmat feloldó ügyészi fellebbezés sem, de az elsőfokú ítélet ellen az I. rendű terhelt terhére az ügyész súlyosításért - a minősítés megváltoztatása és a büntetés súlyosítása végett - fellebbezést jelentett be.

[31] A Fővárosi Főügyészség írásbeli átiratában az ügyészi fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn. Nem vitatta, hogy az elsőfokú bíróság a kiegészítő egészségügyi orvosszakértői véleményre alapozva helyesen foglalt állást akként, hogy a sértett fogainak eltávolítása az adott esetben nem eredményezett maradandó fogyatékosságot, tekintettel arra, hogy a sértett fogazata már a büntetés-végrehajtási intézetbe történt befogadás idején is extrém módon hiányos volt. Arra hivatkozva azonban, hogy a két terhelt a velük közös zárkában elhelyezett, ezért kiszolgáltatott helyzetben lévő sértettet kitartó módon, kíméletlen következetességgel bántalmazta, akinek ezzel jelentős mértékű testi és lelki szenvedést okoztak, úgy találta, hogy ez a körülmény megalapozza a különös kegyetlenség, mint minősítő körülmény megállapítását. Ennek megfelelően a terheltek cselekményének társtettesként, folytatólagosan, különös kegyetlenséggel elkövetett testi sértés bűntetteként való minősítését, és a velük szemben kiszabott szabadságvesztés büntetések tartamának a felemelését indítványozta.

[32] Mindebből megállapítható, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés d) pontja szerinti - abszolút hatályon kívül helyezést maga után vonó - súlyosítási tilalom megsértése sem áll fenn.

[33] A súlyosítási tilalom a jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódik. A Be. 416. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ok csak másodfokú (vagy harmadfokú) döntéshez kapcsolódhat, mivel e szabály megsértésére is csak ebben a tárgyalási szakaszban kerülhet sor. Ezért e körben a Kúria a felülvizsgálati eljárásban azt vizsgálta, hogy volt-e az ügyben az I. rendű terhelt terhére bejelentett fellebbezés. Ez a fellebbezés irányának elbírálásával dönthető el.

[34] A Be. 324. § (2) bekezdése értelmében az ügyész a terhelt terhére és javára is fellebbezhet. A jelen ügyben az ügyész a terheltek - így az I. rendű terhelt - terhére, súlyosabb minősítésért és súlyosabb büntetés kiszabás végett jelentett be fellebbezést. A Be. 354. § (2) bekezdése értelmében a másodfokú bírósági eljárásban a terhelt bűnössége megállapításának, illetve büntetése súlyosításának feltétele a terhelt terhére szóló fellebbezés. Jelen esetben ilyen tartalmú nyilatkozattétel az ügyész részéről megtörtént.

[35] A Be. 354. § (2) bekezdése szerint a terhelt terhére bejelentettnek tekintendő a fellebbezés, ha az a bűnösség megállapítását, a cselekmény súlyosabb minősítését, avagy a büntetés súlyosítását célozza. A súlyosítási tilalom szempontjából súlyosításra irányuló fellebbezésen nem bármilyen, hanem csakis a megjelölt kérdésekben hátrányosabb rendelkezés meghozatalára irányuló fellebbezést kell érteni. Eszerint a büntetés súlyosításának a lehetősége a megfelelő tartalmú fellebbezés bejelentéséhez kötött.

[36] Jelen ügyben a Kúria tehát megállapította, hogy az I. rendű terhelt tekintetében sem vádon történő túlterjeszkedés, sem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (abszolút) eljárási szabálysértés nem történt.

[37] 3. A védő felülvizsgálati indítványában azt is kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nem adott módot a terheltnek a vádmódosítás okainak megismerésére.

[38] Kétségtelen, hogy a másodfokú bíróság - amennyiben az ügyészi vádmódosítást a terheltnek nem kézbesítette - mulasztott, ez azonban nem olyan eljárási szabálysértés, amely abszolút hatályon kívül helyezést eredményezne.

[39] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. ... I. rendű terhelt bűnösségének megállapítása és a cselekménye jogi minősítése során az eljárt bíróságok nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait.

[40] A kifejtettek alapján a Kúria a ... I. rendű terhelt érdekében benyújtott védői felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, ezért annak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot - a Be. 426. §-a alapján - az I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartotta.

[41] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés a b) pontja zárja ki.

A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.

Budapest, 2017. november 20.

Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Polgár András s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Schulz Oszkárné

tisztviselő