Hungarian Supreme Court dismisses appeal on private property infringement, upholding conviction for lock tampering.

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.259/2017/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke

Dr. Bartkó Levente, előadó bíró

Dr. Márki Zoltán, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. szeptember 25.

Az ügy tárgya: magánlaksértés vétsége

Terhelt(ek): Sz. Gy. D.

Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 23.B.31.667/2015/25., ítélet, tárgyalás,

2016. június 24.

Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 21.Bf.10.146/2016/8., ítélet, nyilvános ülés,

2016. november 24.

Az indítvány előterjesztője: a terhelt és védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a magánlaksértés vétsége miatt terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.B.31.667/2015/25. számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 21.Bf.10.146/2016/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2016. június 24. napján meghozott 23.B.31.667/2015/25. számú ítéletével a terheltet 1 rendbeli magánlaksértés vétsége [Btk. 221. § (3) és (1) bekezdés] és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánlaksértés vétsége [Btk. 221. § (3) és (1) bekezdés] miatt halmazati büntetésül 120 napi tétel - a pénzbüntetés napi tételének összegét 1.000 forintban megállapítva -, összesen 120.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[2] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2016. november 24. napján kelt 21.Bf.10.146/2016/8. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta akként, hogy a terhelt terhére megállapított 2 rendbeli, egy esetben folytatólagosan elkövetett magánlaksértés vétsége a Btk. 221. § (1) bekezdésére figyelemmel, a (3) bekezdés a) pontja szerint minősül. Emellett helyesbítette a bűnügyi költség megfizetésére kötelező rendelkezést, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és védője együttesen terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve.

[4] Az indítványban foglaltak szerint az eljárt bíróságok a bizonyítékokból nem megfelelő következtetést vontak le, megalapozatlan a terhelt elítélése. A bűncselekmény tényállási elemei nem valósultak meg, mindkét esetben bérleti jogvitáról volt szó, melynek tisztázása a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Sérelmezték továbbá, hogy az 1. számú tanú vallomását indokolatlanul vetették el a bizonyítékok értékelése során, továbbá, hogy a bérleti szerződéseket nem a tartalmuk szerint értelmezték; végül részletezték, hogy mely események történtek másként.

[5] Mindezek alapján indítványozták, hogy a Kúria a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot változtassa meg, a terheltet mentse fel a vádak alól.

[6] A Legfőbb Ügyészség BF.397/2017/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, érdemben pedig alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint az irányadó tényállás alapján a terhelt terhére megállapított bűncselekmény valamennyi törvényi tényállási eleme megvalósult, így a bűnösségre vont következtetés okszerű, a cselekmények jogi minősítése, illetve az alkalmazott joghátrány pedig törvényes.

[7] Ekként indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában tartsa fenn.

[8] A terhelt és védője a Legfőbb Ügyészség indítványára közölt észrevételében változatlan formában fenntartotta a felülvizsgálati indítványt. Kiemelték, hogy nem a bizonyítékok újraértékelését indítványozták, hanem a terhelt felmentését; mivel a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

III. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés I. fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[12] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására az anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[13] Az indítvány indokai szerint a terhelt cselekménye nem valósított meg bűncselekményt, mindkét esetben hiányoznak a tényállási elemek, a történtek polgári jogi vitaként értelmezendők.

[14] Ezzel szemben azonban az eljárt bíróságok nem sértettek törvényt, amikor a terhelt bűnösségét a 2 rendbeli magánlaksértés vétségében megállapították.

[15] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzítette, hogy a terhelt a tulajdonában álló lakását egymást követően bérbe adta a két sértettnek, mint bérlőknek; majd mindkét esetben lecserélte a zárakat, jogellenesen megakadályozva ezáltal a sértettek lakásba való bejutását.

[16] A terhelt ezen cselekményeit törvényesen minősítette a bíróság 2 rendbeli, a Btk. 221. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő magánlaksértés vétségének. Megvalósítja ugyanis a magánlaksértés vétségét, aki a tulajdonában lévő lakás bejárati ajtaján a zárat lecseréli, erről azonban a bérlőt nem értesíti, nem biztosít az új zárhoz kulcsot a részére, s ezzel megakadályozza a sértett lakásba jutását (BH 2008.5.). A 2) pont alatti tényállás esetében a folytatólagos elkövetés törvényi feltételei is megvalósultak.

[17] Ekként ezen részében az indítvány alaptalan.

[18] A Be. 423. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. Emellett a felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bekezdés, Be. 388. § (2) bekezdés].

[19] Ekként az irányadó tényállásnak a megalapozatlanságával, vagy a bizonyítékok értékelésének téves voltával érvelve, eltérő ténybeliségre hivatkozva nincs lehetőség a bűnösség megállapításának vitatására sem.

[20] Ehhez képest a felülvizsgálati indítvány részben a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét, mérlegelését, az irányadó tényállás megalapozottságát támadta, a terhelt felmentése eltérő tényállás megállapítását igényelte volna. Ellenben a jogkövetkeztetések - így a bűnösség megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[21] E részében a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt.

[22] Mindezekre tekintettel a Kúria a terhelt és védője által együttesen előterjesztett - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, aminek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján ezen túlmenően hivatalból köteles - felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

IV. [23] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki.

[24] A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.

Budapest, 2017. szeptember 25.

Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró

Kiadmány hiteléül:

bírósági ügyintéző