Hungarian Supreme Court upholds robbery conviction and bars further appeal for repeat offender.

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.I.18/2017/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke

Dr. Vaskuti András, előadó bíró

Dr. Soós László, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. április 11.

Az ügy tárgya: rablás bűntette

Terhelt: terhelt neve

Elsőfok: Pécsi Járásbíróság, 11.B.1065/2015/11., ítélet, tárgyalás, 2016. január 20.

Másodfok: Pécsi Törvényszék, 2.Bf.54/2016/8., végzés, nyilvános ülés, 2016. szeptember 22.,

Az indítvány előterjesztője: terhelt

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a Pécsi Járásbíróság 11.B.1065/2015/11. számú ítéletét és a Pécsi Törvényszék 2.Bf.54/2016/8. számú végzését hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I. [1] A Pécsi Járásbíróság a 2016. január 20-án meghozott 11.B.1065/2015/11. számú ítéletével - amely a Pécsi Törvényszék 2.Bf.54/2016/8. számú végzésével 2016. szeptember 22-én jogerőre emelkedett - a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.) 365. § (1) bekezdés a) pont]. Ezért őt, mint különös visszaesőt hat év - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre és hét évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

Egyben megszüntette a Pécsi Járásbíróság Fk.1765/2007/32. számú ügyében engedélyezett feltételes szabadságot, és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

A bíróság rendelkezett az előzetes fogvatartásban eltöltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, a polgári jogi igényről, az állam javára fizetendő illetékről és a bűnügyi költség viseléséről.

II. [2] A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 423. § (1) bekezdés első mondata alapján a felülvizsgálati eljárásban irányadó jogerős ítéleti tényállás lényege szerint:

[3] 2015. március 10-én a délelőtti órákban a terhelt a ... Üzletházban tartózkodott. A Media Markt előtti bankjegykiadó automata környékén azt figyelte, hogy ott ki vesz fel pénzt, mert elhatározta, hogy pénzt fog szerezni.

[4] Fk. sértett fiatalkorú barátjával együtt érkezett a helyszínre, és mivel aznap érkezett meg a számlájára az ösztöndíja, az ... Bank Zrt. bankjegykiadó automatájából 11 óra 34 perckor 18.000 forint készpénzt vett fel. Ezt látta a terhelt, aki követni kezdte a mozgólépcsőn, majd később a kapun át távozó, nála fiatalabb sértettet és barátját. A terhelt az áruház előtti mozgólépcsőnél a rajta lévő kabátjának cipzárját lehúzta, jobb kezét a kabátján belülre a mellkasához tette.

[5] A sértett és barátja a ... útjánál a távolsági buszpályaudvar felé indultak, az őket követő terhelt az üzletház déli oldalán húzódó járdán megszólította őket úgy, hogy a jobb kezét a félig lehúzott cipzárú kabátján belülre a mellkasához tette, azt a látszatot keltve, mintha a kabátjában valamilyen tárgyat fogna.

[6] A terhelt előbb a sértettől 500 forintot kért azzal az ürüggyel, hogy gyermekének kell gyógyszert vennie. Amikor a sértett közölte, hogy nincs pénze a terhelt elmondta, hogy látta őket, amikor korábban készpénzt vettek fel, és nyomatékossá tette, hogy a gyermekének szüksége van gyógyszerre.

[7] Fk. sértett megismételte, hogy nincs pénze, ekkor a terhelt fenyegetően lépett fel velük szemben és kijelentette, hogy nem akar balhét, de a kabátjának zsebében fegyver van, azt nem fél használni, hiába vannak a város közepén.

[8] Mivel a sértett és barátja csak messzebb, az út másik oldalán láttak embereket, a terhelt fenyegetésétől nagyon megijedtek, mert azt hitték, hogy tényleg fegyver van nála és használni fogja akkor, ha nem adnak pénzt. Miközben a sértett körülnézett, a terhelt közölte, hogy hiába nézelődnek, nagyon tud futni és utoléri őket.

[9] A fenyegetés miatt az fk. sértett fk. barátja szólt a sértettnek, hogy adjanak 500 forintot. A sértett a nadrágzsebéből elővette az irattartóját, amelyben korábban elhelyezte az automatából felvett 18.000 forintot. Mivel nem volt 500 forintos címlet köztük, ezért a sértett elindult pénzt váltani. Ekkor a terhelt rászólt, hogy „nem mész sehova" és a kabátját megfogva visszahúzta őt. A sértett mondta, hogy csak 1.000 forintos van nála, mire a terhelt közölte, hogy az is jó lesz. A bal kezével odanyúlt a sértett irattartójához és abból kihúzta a benne lévő papírpénzeket, így az összesen 18.000 forintot jogtalanul elvette a fenyegetés hatása alatt álló fk. sértettől. Miután távozott még visszaszólt, hogy „be vagy húzva öcsike", majd a helyszínt elhagyta.

[10] Ezután a sértett és barátja a buszpályaudvar felé indult és rögtön telefonált a szüleinek, akik ...-ról bejöttek gépjárművel ...-re, majd a feljelentésüket nyomban megtették.

[11] A terhelt által okozott 18.000 forint kár nem térült meg.

III. [12] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy a sértettel szemben sem erőszakot, sem élet- illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést nem alkalmazott, csupán a sértett fiatal kora és pszichés állapota tette lehetővé az általa felajánlotthoz képest nagyobb összegű pénz elvételét. Ezért a terhére rótt cselekményt törvénysértően minősítették rablás bűntettének, az helyesen a kifosztás bűntettének minősül, ami lényegesen enyhébb büntetés kiszabását indokolja.

[13] A Legfőbb Ügyészség BF.71/2017. számú írásbeli nyilatkozatában a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. Álláspontja szerint nem helytálló a felülvizsgálati indítvány indokolása, amikor arra hivatkozik, hogy nem történt erőszak, illetőleg fenyegetés, hanem a sértett az általa kért összeget önként adta át. Az irányadó tényállás alapján a bíróság helytállóan vont következtetést arra, hogy a sértett nem önként, hanem testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatására teljesítette a terhelt kérését, aki ekkor a sértettnél lévő összes pénzt elvette.

[14] A cselekmény anyagi jogi minősítése törvényes, ezért más anyagi jogszabálysértés hiányában nincs lehetőség a jogerős ítélet megváltoztatására és a kiszabott büntetés enyhítésére.

IV. [15] A terhelt az ügyészi átiratra tett észrevételében a bizonyítékokat, így a kamerafelvételeket és a sértetti vallomást elemezve utalt arra, hogy a bíróság a tényállást helytelenül állapította meg, mert ő csupán kéregetett, ez nem tekinthető bűncselekménynek, a sértett az 500 forintot részére szánalomból, önként kívánta átadni, míg a nagyobb pénzösszeg véletlenül került hozzá, amit ő már csak később vett észre.

[16] Mindezek miatt változatlanul sérelmezte cselekménye rablás bűntettének történt minősítését.

V. [17] A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el.

[18] A Kúria a Be. 423. § (4) bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az (5) bekezdésre figyelemmel a 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges más eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta; ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt.

[19] A Be. 423. § (1) bekezdés második mondata szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható.

[20] A Kúria ezért érdemben nem foglalkozhatott az indítvány és a terhelt írásbeli észrevételének azon részeivel, amelyben a fenti rendelkezést figyelmen kívül hagyva a jogerős ítéletében megállapított tényektől eltérő körülményekre hivatkozott, illetve a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadta.

[21] Ezzel szemben az irányadó tényállás szerint azt kellett vizsgálni, hogy a terhelt magatartása, így az, hogy a sértett pénzét követelte, kijelentette és azt a látszatot keltette, hogy nála fegyver van, amit szükség esetén használni fog, majd a sértett pénzének elvétele együttesen valóban kimeríti-e a rablás bűncselekményének törvényi tényállását, avagy ez a magatartás kifosztás bűntettének minősül-e.

[22] A Btk. 366. § (1) bekezdésében szabályozott kifosztás bűntettét az követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett

a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,

b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy

c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz.

[23] A kifosztásnak a b) pontja szerinti változata esetén a magatartásfolyamatban a dologelvétel és az ezt lehetővé tevő előzetes cselekmény - az elkövető által más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés - között nincs meg az a cél- és eszközviszony, amely a magatartásnak rablásként értékelését lehetővé tenné. Jól elkülöníthető azonban, hogy a véghezviteli magatartás kifejtése során az elkövető a dolog birtokosát olyan állapotba hozza, mely kizárttá teszi, hogy a bűncselekmény passzív alanya a vagyoni jogait érő támadással szemben eredményesen védekezhessék, és a sértettnek ez az állapota teremti meg az alapját az elkövető számára idegen dologelvételnek. A törvényi tényállás szerinti kétmozzanatos bűncselekménynek a megvalósítása keretében a részcselekmények időbeli sorrendisége meghatározott: az első elkövetési magatartásával az elkövető más ellen olyan bűncselekményt valósít meg, amely a sértettel szemben alkalmazott erőszak kifejtésében vagy annak élete vagy testi épsége elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásában áll; a második elkövetési magatartás pedig a jogtalan eltulajdonítás végett történő dologelvétel. Ha viszont az elkövető által alkalmazott erőszak, avagy a sértett élete vagy testi épsége ellen intézett közvetlen fenyegetés kifejtésének időpontjában is fennállott a dolog elvételére irányuló célzat, vagyis az erőszakos magatartás tanúsításának célja a dologelvétel lehetővé tétele vagy ennek megkönnyítése volt: az elkövető nem kifosztást, hanem a rablást valósítja meg.

[24] Az irányadó tényállás szerint a terhelt a cselekmény során azt a látszatot keltette, hogy a kabátja belső zsebében fegyver van, a kéztartása erre utalt, illetőleg ilyen tartalmú kijelentést tett a sértett irányába. Azt is elmondta, hogy ezt a fegyvert nem fél használni.

[25] Ez egyben azt jelenti, ha a sértett ellenáll és nem ad pénzt akkor azt használni fogja, és ebben az esetben a sértett sérülést is szenvedhet. A sértett pénze tehát nem kéregetés hatására, hanem a sértett akaratának élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel megtörésével és jogtalan elvétel következtében került a terhelthez, mégpedig az általa „kértnél" jóval magasabb összegben.

[26] Mindezekre figyelemmel az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül, törvényesen minősítették a terhelt terhére rótt bűncselekményt a Btk. 365. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rablás bűntettének.

[27] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor. A Kúria a minősítést támadó anyagi jogi érveléssel nem értett egyet, értelemszerűen a kiszabott büntetés megváltoztatására - az együttes feltételek hiányában - sincs lehetőség.

[28] Ezért a Kúria a Pécsi Járásbíróság 11.B.1065/2015/11. számú ítéletét és a Pécsi Törvényszék 2.Bf.54/2016/8. számú végzését a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta.

VI. [29] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. § (4) bekezdése, felülvizsgálatot pedig a Be. 416. § (4) bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. § (3) bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria a Be. 421. § (3) bekezdésére figyelemmel az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti.

Budapest, 2017. április 11.

Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

TóthLné

bírósági tisztviselő