Hungarian Supreme Court dismisses appeal on human trafficking conviction, upholding lower court rulings.

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.151/2017/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke

. Krecsik Eldoróda előadó bíró

. Boros Tibor bíró

Az eljárás helye:

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. június 7.

Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette

Terhelt(ek): I. rendű és társai

Elsőfok: Járásbíróság 2015. október 16-án kihirdetett 53.B.393/2015/97. számú ítélete

Másodfok: Törvényszék 2016. február 17-én kihirdetett 18.Bf.621/2015/24. számú ítélete

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: ... III. rendű terhelt meghatalmazott védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a bűnszervezetben, társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntette miatt I. rendű és társai ellen folyamatban volt büntető ügyben ... III. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 53.B.393/2015/97. számú ítéletét, illetőleg a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 18.Bf.621/2015/24. számú ítéletét ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] I. A Debreceni Járásbíróság a bűnszervezetben, társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntette miatt I. rendű és társai ellen indult büntetőügyben a 2015. október 16-án meghozott és kihirdetett 53.B.393/2015/97. számú ítéletében ... III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnszervezetben, társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés a) és b) pont, (3) bekezdés d) pont].

[2] Ezért őt 3 év 4 hónap fegyházbüntetésre, és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

Rendelkezett a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetéséről.

[3] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész annak kihirdetését követően a III. rendű terhelt terhére a büntetés súlyosítása végett, a III. rendű terhelt felmentés, védője téves minősítés miatt, ezzel együtt a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

[4] A Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2016. február 11-én tartott nyilvános ülésen meghozott, és 2016. február 17-én kihirdetett 18.Bf.621/2015/24. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta:

... III. rendű terhelt terhére megállapított bűnszervezetben, társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettét a Btk. 353. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és b) pont, (3) bekezdés d) pont szerint minősítette. A kiszabott szabadságvesztést 4 évre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

[5] II. A jogerős ügydöntő határozat ellen ... III. rendű terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a bűnszervezetben elkövetés megállapítása miatt, annak mellőzése érdekében.

[6] Az indítványozó szerint a nyelvismeret hiánya tette szükségessé a III. rendű terhelt közreműködését a vádbeli cselekményben. A szállítandó személyek, a migránsok - akik város 1-ben legálisan tartózkodtak, ott megfelelő ellátásuk a menekülttáborban megoldott volt - ugyanis nem tudtak magyarul, így az illegális államhatár átlépéséhez olyan személyeket kellett találniuk, akik a magyar nyelvet ismerve tudnak olyan sofőröket beszervezni, akik a megfelelő okmányok nélkül is hajlandóak voltak elszállítani őket. Ha ugyanis a nyelvismeret birtokában lettek volna a migránsok, akkor saját maguk is adhattak volna fel hirdetést a személyszállításra történő felhívás tárgyában. A migránsok szállítása mindig ...országba történt, ekként kettő - nem őrzött - államhatárt kellett átlépni velük a sofőröknek. A bűnszervezettel foglalkozó jogirodalomra és számos bírósági határozatra hivatkozva a védő azt az álláspontját fogalmazta meg, hogy a szervezet magasabb fokának hiánya a bűnszervezetben történő elkövetést kizárja, de lehetővé teszi a bűnszövetségben történő elkövetés megállapítását.

[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy a III. rendű terhelt tekintetében a bűnszervezet valamennyi feltétele megvalósult. Ezért a támadott ítéletek hatályában fenntartását indítványozta (BF.187/2017.).

[8] II/1. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[9] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalma szerinti - a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bekezdés] bírálta felül.

[10] Ennek során a felülvizsgálati indítványt érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.

[11] A Kúria mindenek előtt a felülvizsgálati eljárás szabályait rögzíti.

[12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre külön eljárási szabályok vonatkoznak. A felülvizsgálat csak a Be. 416. § (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapul vételével vehető igénybe.

[13] A Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az (1) bekezdés c) pontja - figyelemmel a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjában pontosan meghatározott - abszolút eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[14] Emellett a Be. 423. § (1) bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye.

[15] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy felülvizsgálatban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.

[16] A Kúria előrebocsátja azt is, hogy a Be. 423. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. § (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott esetek kivételével - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

[17] Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során ugyanazt a Btk.-t kell alkalmaznia, mint amit a megtámadott határozatában a bíróság alkalmazott.

[18] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 90. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

[19] II/2. A Kúria a felülvizsgálat általános szabályainak előrebocsátása után megállapítja, hogy a felülvizsgálati indítványnak a bűnszervezet törvénysértő megállapítását kifogásoló védői érvelése nem alapos.

[20] A Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a „bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.”

[21] Az anyagi jogi meghatározásból kitűnik, hogy a bűnszervezet egy jogi terminus technikus, pontosan körülírt, meghatározott ismérvekkel.

[22] A Kúria a 4/2005. Büntető jogegységi határozatában megállapította, a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatóak, ha az elkövető tudata a bűnszervezet fogalmi meghatározásának tárgyi ismérveit átfogja. Ezek a tárgyi ismérvek pedig a hosszabb időtartam, a szervezettség, és az összehangoltság. A hivatkozott 4/2005. BJE jogegységi határozat ugyanakkor egyértelmű értelmezést ad az alanyi bűnösség és a bűnszervezet tárgyi ismérvei közötti viszonyra.

Ennek lényege, hogy elsődlegesen mindig az adott, konkrét bűncselekmény elkövetését kell vizsgálni, bizonyítani, mivel ebben áll a vád tárgyi és alanyi meghatározottsága. Ezt követően pedig a bűncselekmény megvalósulását, mint tárgyi körülményt kell elhelyezni egy másik tárgyi körülmény, a bűnszervezet körébe. Ezután vizsgálandó alanyi oldalon, hogy ha az elkövetési magatartás a bűnszervezet keretén belüli, akkor ezt az elkövető felismerte e. Ami lehetséges úgy, hogy az elkövetés még a bűnszervezeten kívül kezdődik, és az elkövetőben csak később (közben) tudatosul, hogy bűnszervezeten belül van, ám bent marad (folytatja, vagy megismétli az elkövetést). De történhet úgy is, hogy bűnszervezeten belül kezdődik az elkövetés, tehát az elkövető eleve tudja, hogy honnan indul, milyen bűnöző szervezetről van szó. Ezeknek az általános tudati helyzeteknek feleltethető meg minden konkrét eset.

[23] ... III. rendű terhelt jelen ügyben tisztában volt azzal, hogy magatartása nem elszigetelt, hanem egy kiépített elosztó mechanizmushoz kapcsolódik.

[24] Bűnszervezet esetében jelentősége annak van, hogy maga a bűnszervezet milyen hosszan tevékenykedik, nem pedig annak, hogy ki mennyi ideig vesz abban részt. Jelen ügyben ugyanakkor megállapítható, hogy a terheltek kapcsolódása nem csupán alkalmi volt. Ahogy azt a másodfokú bíróság ítélete indokolásában helyesen megfogalmazta, kétséget kizáróan bizonyítást nyert, hogy mintegy öt terhelt (köztük a III. rendű terhelt) tudattartama kiterjedt a többes elkövetésre. A III. rendű terhelt napi kapcsolatban állt az I. rendű és a II. rendű terhelt társával, ekként az ő esetében különösebb magyarázatot nem igényel, hogy tisztában volt a három, vagy azt meghaladó létszámú szervezetben való részvétellel. Az embercsempészés megszervezése az ő szintjükön a határt illegálisan átlépni szándékozó migránsok összegyűjtésében, az úti cél tisztázásában, az ellenérték átvételében, a II. rendű terhelt társával a sofőrök beszervezésében, illetve - néhány kivételtől eltekintve - a migránsoknak az indulási helyhez kísérésében merült ki. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy ezek a terheltek - köztük a III. rendű terhelt is - tisztában volt azzal, hogy az ő szervező tevékenységüket további szervezést igénylő feladatok végrehajtása, megvalósulása követi.

[25] Megjegyzi a Kúria, hogy a bűnszervezet jellemzőinek - ideértve a hosszabb időre szervezettséget is - nem a bűnszervezethez csatlakozó elkövető, hanem a bűnszervezet oldalán kell fennállnia, következésképpen egy már működő bűnszervezethez eseti jelleggel, egyetlen cselekményben való részvétellel is lehetséges kapcsolódni (EBH 2005.1288.).

[26] Ugyanakkor nem feltétel a bűnszervezetben cselekvők közvetlen kapcsolata, a más cselekvések, illetve a más cselekvők kilétének konkrét ismerete. Ebből következik, hogy a bűnszervezet olyan minősége a bűnözésnek, ahol az abban résztvevők felelőssége nem korlátozódik a saját elkövetői magatartására.

[27] A hivatkozott 4/2005. Büntető jogegységi határozat I. pontja a bűnszervezetben elkövetés megállapíthatóságát nem csak a tettesként, hanem a szervezetben részesként szereplő személy tekintetében is megállapíthatónak tartja.

[28] Jelen ügyben tehát ... III. rendű terhelt esetében a bűnszervezetnek valamennyi a törvényben megkívánt fogalmi eleme kétséget kizáró módon megállapítható.

[29] A végrehajtás körülményeiből tudta, hogy magatartásuk feltételezi mások szükségszerű közreműködését. Ugyanakkor az elkövetés hosszabb időre volt szervezve, hosszú időn át is végezték, emellett összehangoltan működött (ami nem más, mint a benne cselekvő személyek egymást erősítő hatása). A résztvevők azonban nemcsak a végrehajtás körülményeiből tudtak a bűnszervezetről, hanem az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű, a VI. rendű és a IX. rendű terheltek ismerték is egymást, tudtak egymás tevékenységéről. Ahogy a Kúria fentiekben rögzítette, nem feltétel a bűnszervezetben cselekvők közvetlen kapcsolata, a más cselekvők és cselekvések konkrét ismerete, de jelen esetben ez is megállapítható.

[30] A Kúria ekként megállapítja, hogy az ügyben eljáró első- és másodfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül, törvényesen állapította meg, hogy ... III. rendű terhelt a terhére rótt bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

[31] III. A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután az elbírált cselekmények minősítése törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta (EBH 2011.2387.).

[32] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján -... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

[33] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki.

A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.

Budapest, 2017. június 7.

Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Lévai Viktória

tisztviselő