Legislator Case Law & Legislation
Bfv.1204/2016/7 AI generated

Hungarian Supreme Court dismisses appeal on false testimony, upholding aggravated prison sentence due to violation of aggravation prohibition.

Case Number Bfv.1204/2016/7
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Dismissed

Legislator summary

AI generated

The Hungarian Supreme Court rejected the defendant's appeal regarding a false testimony conviction, maintaining the second-instance court's decision to upgrade the sentence to a prison term. The defendant argued that the second-instance court violated the aggravation prohibition by increasing the penalty without a new appeal on his behalf. The court ruled that since the defendant did not appeal the first-instance acquittal, the statutory aggravation prohibition applied, making the upgrade legally permissible.

Legislator headnote

AI generated

Be. 354. § (1) bekezdése; Be. 354. § (4) bekezdése: The second-instance court may impose a heavier prison term without a new appeal if the first-instance court failed to apply the aggravation prohibition due to the defendant's lack of appeal.

Keywords

AI generated
aggravation prohibition false testimony second instance appeal prison term upgrade Hungarian Criminal Procedure statutory aggravation prohibition violation

Cited Legislation

AI generated
Be. 354. § (1) bekezdése
[28] A Be. 354. § (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be.
Be. 354. § (4) bekezdése
[29] A Be. 354. § (4) bekezdése taxatíve meghatározza, hogy a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában milyen büntetést nem szabhat ki.
Be. 416. § (1) bekezdés d) pont
[25] A terhelt a Be. 416. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra hivatkozott, amikor azt állította, hogy a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével változtatta meg börtönről fegyházra a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát.
Be. 423. § (5) bekezdése
[31] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt egyéb olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be.
Be. 426. §
§ (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta.
Be. 3. § (4) bekezdése
[32] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416.
Be. 418. § (3) bekezdése
A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416.
Be. 421. § (3) bekezdése
A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.
1978. évi IV. törvény - korábbi Btk. - 238. § (2) bekezdés c) pont, (4) bekezdés I. fordulat
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.1204/2016/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke

. Krecsik Eldoróda előadó bíró

Szalai Csabáné Dr. Horváth Katalin bíró

Az eljárás helye:

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. február 1.

Az ügy tárgya: hamis tanúzás bűntette

Terhelt(ek): ... terhelt

Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 2015. szeptember 16., tárgyalás, 14.B.20.445/2014/53. számú ítélet

Másodfok: ővárosi Törvényszék 2016. június 22., nyilvános ülés, 27.Bf.12.516/2015/3. számú ítélete

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: ... terhelt

Az indítvány iránya: ... terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a hamis tanúzás bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.B.20.445/2014/53. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Törvényszék 27.Bf.12.516/2015/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I. [1] A hamis tanúzás bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2015. szeptember 16-án meghozott és kihirdetett 14.B.20.445/2014/53. számú ítéletében ... terheltet bűnösnek mondta ki hamis tanúzás bűntettében [1978. évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk. - 238. § (2) bekezdés c) pont, (4) bekezdés I. fordulat].

[2] Ezért őt - mint többszörös visszaesőt - 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről.

[3] Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette; az ítélet ellen a terhelt a fellebbezés irányának megjelölése nélkül, míg védője felmentés érdekében fellebbezett.

[4] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2016. június 22-én tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 27.Bf.12.516/2015/3. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta akként, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést fegyház fokozatban rendelte végrehajtani. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[5] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint ... terhelt a ... Ügyészséghez 2011. december 13-án eljuttatott beadványában feljelentést tett tanú 1 közös képviselő ellen sikkasztás bűntettének gyanúja miatt, mert a terhelt állítása szerint 2011. január elején 350.000 forintot adott át tanú 1nek a cím 1 alatti társasház közös képviselőjének abból a célból, hogy korábban felhalmozódott közös költség elmaradását kiegyenlítse. tanú 1 közös képviselő a terhelt állítása szerint az átvett 350.000 forintot nem a közös költség kiegyenlítésére fordította. Nem könyvelte le az elmaradásba, hanem azzal ismeretlen módon rendelkezett.

[6] ... terhelt feljelentése folytán a ... Ügyészség 2012. január 16-án nyomozást rendelt el, amelynek lefolytatásával a ... Rendőrkapitányságot bízta meg. A ... Rendőrkapitányság 01080-590/2012.bü. számon sikkasztás bűntette miatt folytatott nyomozást. ... terhelt a ... Ügyészséghez 2012. október 10-én postai úton eljuttatott beadványához bizonyítékként mellékelte tanú 2 (született: ...) 2012. október 1-jén kelt, kézzel írt nyilatkozatát, amelyet tanú 2 a terhelt felkérésére írt meg.

[7] A ... terhelt által bizonyítékként felhasznált írásbeli nyilatkozat valótlan tartalma szerint 2011. január elején - pontosan meg nem határozott napon - 17 óra körüli időben tanú 2 tanúja volt annak, hogy ... terhelt a ... téren, a korábban felhalmozott közös költség elmaradás kiegyenlítése érdekében egy pénzzel teli borítékot adott át tanú 1 közös képviselőnek, amely összeget korábban a terhelttel együtt vettek fel egy OTP bankfiókban. A valóságban azonban tanú 2 nem volt szemtanúja a nyilatkozatban állított eseménynek, így a nyilatkozatban foglaltak nem fedik a valóságot.

Mivel tanú 2 írásos nyilatkozata a tanú 1 feljelentett személy elleni 01080-590/2012.bü. számú büntetőügyben bizonyítékul szolgált, így ... terhelt a fenti cselekményével büntetőügyben hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltatott.

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolása körében rögzítette, hogy vád tárgyává nem az lett téve, hogy a terhelt valótlanul állította-e tanú 1ról, hogy sikkasztott, hanem az, hogy ennek bizonyítására valótlan tartalmú nyilatkozatot csatolt-e be. A vád kereteit ekként tanú 2 2012. október 1. napjára keltezett levele határozta meg, és határolta be.

[9] Az elsőfokú bíróság ehhez kapcsolódóan rögzítette ítéletének indokolásában, hogy a ... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Gazdaságvédelmi Alosztálya a 2013. január 31-én kelt 01080-590/2012.bü. számú határozatában a sikkasztás bűntette miatt ismeretlen tettessel szemben folytatott nyomozást megszüntette. E határozat megfogalmazása szerint „az eljárás során nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy a szóban forgó összeg átadására sor került-e, ennélfogva nem lehetett megállapítani, hogy tanú 1 azt eltulajdonította, vagy azzal a sajátjaként rendelkezett volna.” (nyomozati iratok 181-182. lapszáma).

[10] Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy ... terhelt az általa tett feljelentéssel tanú 1 ellen sikkasztás bűntette miatt elindított büntetőeljárásban tanú 2 nyilatkozatának az illetékes hatósághoz történő eljuttatásával büntetőügyben hamis okiratot szolgáltatott - s ezzel elkövette a hamis tanúzás bűntettét.

[11] A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által széleskörű bizonyítás után mérlegeléssel megállapított tényállás megalapozott, hiánytalan és teljes. Az elsőfokú bíróság e tényállásból okszerűen következtetett a terhelt bűnösségére, cselekményét törvényesen minősítette.

II. [12] A jogerős ítélet ellen ... terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a jogalap megjelölése nélkül, amely azonban tartalmát tekintve a Be. 416. § (1) bekezdés a) és d) pontján alapul.

[13] A terhelt az indítványában egyrészt azt kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész elfogadta, ellene fellebbezést nem jelentett be. A Fővárosi Főügyészség átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság ennek ellenére súlyosította az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönről fegyházra.

[14] A terhelt sérelmezte másrészt azt, hogy törvénysértő módon került sor az elítélésére. Az eljárás során előterjesztett, és mindvégig fenntartott érdemi védekezését megismételve indítványában továbbra is azt állította, hogy a terhére megállapított bűncselekményt nem követte el. Ennek alátámasztására hivatkozott arra, hogy több tanú is az ő vallomását erősítette kihallgatása során. Többek között az a tanú 2, aki az elsőfokú eljárás során korábbi vallomását visszavonva úgy nyilatkozott, hogy korábban hamisan tanúskodott és hamis dolgokat állított.

[15] A terhelt mindezek alapján a felülvizsgálati indítványában foglaltak megvizsgálását kérte.

[16] A Legfőbb Ügyészség a BF.1216/2016. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállást a támadó részében törvényben kizártnak, a súlyosítási tilalom megsértésére hivatkozása tekintetében pedig alaptalannak találta. Az eljárási szabálysértés támadása körében álláspontját azzal indokolta, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának a terhelt terhére történő megváltoztatása nem esik súlyosítási tilalom alá.

Ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott első- és másodfokú határozat hatályában fenntartását indítványozta.

[17] ... terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta. Továbbra is hangsúlyozva ártatlanságát, a nyomozás során elkövetett alaki-formai hibára is hivatkozott a védő kirendelése, idézése körében. Másrészt úgy nyilatkozott, hogy jogerős elítélésének oka kizárólag a többszörösen büntetett előélete.

III. [18] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[19] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalma szerinti - a Be. 416. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bekezdés] bírálta felül.

[20] Ennek során a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.

1. [21] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással kerülhet sor. Emellett a Kúria vizsgálata a Be. 423. § (4) bekezdésére tekintettel csak az indítványban megjelölt felülvizsgálati okra, valamint - a hivatkozott rendelkezés (5) bekezdése alapján hivatalból folytatandó vizsgálat keretében - a 416. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti eljárási szabálysértésekre terjedhet ki.

[22] A felülvizsgálat szabályrendszere értelmében a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. § (1) bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Annak vizsgálatánál tehát, hogy a bűnösség megállapítása, vagy a cselekmény jogi minősítése törvényes-e, csak a jogerős határozatban megállapított irányadó tényállás vehető figyelembe. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak helye nincs [Be. 419. § (1) bekezdés, 388. § (2) bekezdés].

[23] A Kúria erre figyelemmel megállapította, hogy ... terhelt felülvizsgálati indítványának a tényállás megalapozatlanságával kapcsolatos megállapításai és észrevételei a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható kérdések körén kívül esnek. A felülvizsgálati eljárás szigorú szabályrendszerében az irányadó tényállás támadhatatlanságát előíró szabályt sérti a bizonyítékok értékelésének vitatása, mérlegelésük támadása, ugyanakkor a tényállástól eltérő, abban nem rögzített körülményre hivatkozás. Ebből következően a Kúria nem vizsgálhatta a terheltnek azt a tényállásban foglaltakkal ellentétes állítását, hogy a terhére megállapított bűncselekményt nem követte el. A tényállás érinthetetlen, beleértve a bizonyítékok értékelését, mérlegelését.

2. [24] A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványának érdemi megvizsgálása során abból indult ki, hogy a törvény szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és csak akkor, ha a bíróság határozatának meghozatalára az eljárási törvényben tételesen meghatározott eljárási szabálysértéssel kerül sor. Ebből következően a nyomozás során megvalósult eljárási szabálysértések vizsgálata felülvizsgálat tárgyát nem képezi, erre a folyamatban lévő (rendes) eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések biztosítottak lehetőséget.

[25] A terhelt a Be. 416. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra hivatkozott, amikor azt állította, hogy a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével változtatta meg börtönről fegyházra a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát.

[26] A Kúria e körben a terhelt felülvizsgálati indítványát - egyetértve a Legfőbb Ügyészség érvelésével - alaptalannak találta.

[27] Az eljárás iratai alapján az volt megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, ellene fellebbezést nem jelentett be. A másodfokú eljárás a terhelt és a védő fellebbezése alapján indult a Fővárosi Törvényszék előtt. Miután ekként a súlyosítási tilalmat feloldó fellebbezés bejelentésére az ügyész által nem került sor, beállt a súlyosítási tilalom.

[28] A Be. 354. § (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. Ilyen, a súlyosítási tilalmat feloldó fellebbezés bejelentésére ... terhelt ügyében az ügyész által tehát nem került sor.

[29] A Be. 354. § (4) bekezdése taxatíve meghatározza, hogy a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában milyen büntetést nem szabhat ki. E felsorolásban a súlyosabb szabadságvesztés végrehajtási fokozat megállapítása nem szerepel. Erre figyelemmel következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a súlyosabb szabadságvesztés végrehajtási fokozat megállapításának nem akadálya, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.

[30] Miután a többszörös visszaeső ... terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát az elsőfokú bíróság nem a Btk. rendelkezéseinek megfelelően állapította meg, nem volt eljárásjogi akadálya annak, hogy a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztassa, és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a törvény kötelező rendelkezéséhez igazítsa.

[31] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt egyéb olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta.

[32] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki.

A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.

, 2017. február 1.

Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró, Szalai Csabáné Dr. Horváth Katalin s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Lévai Viktória

tisztviselő