Court dismissed tenant's claim of property disturbance regarding heating system modifications.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.I.20.153/2016/4. szám

A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke

Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes

előadó bíró

Salamonné dr. Piltz Judit bíró

A felperes

A felperes képviselője: Dr. Varga László ügyvéd

Az alperes

Az alperes képviselője: Gaálné Dr. Mátyás Marietta ügyvéd

A per tárgya: Birtokháborítás

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes

A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2.Gf.20.219/2015/10.

Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Mosonmagyaróvári Járásbíróság 6.G.20.628/2012/91/II.

Rendelkező rész

A Kúria a Győri Törvényszék 2.Gf.20.219/2015/10. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000. (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az 1999-ben létesült felperes társasháznak az alperes az egyik tulajdonosa, aki az épületben gyógyfürdőt és szállodát üzemeltet. Az alperes a társasház kivitelezése során beruházóként járt el és a fűtési rendszert 2011. január 3-ig üzemeltette. A társasház fűtési rendszere három önálló fűtési körből állt eredetileg, külön fűtési körre volt kötve minden lakás céljára szolgáló helyiség, a második kör a gyógyászati funkciót ellátó helyiségeknek a fűtési rendszere, illetőleg egy külön kör vezetett a társasházban található üzletekhez. Ily módon lehetett megoldani az eltérő használati célt szolgáló részek különböző igényeit. A közgyűlés határozata alapján 2011. január 3-tól a C. E. Kft.-vel kötött üzemeltetési szerződés alapján a fűtéskorszerűsítés során átalakított új fűtési rendszert, amit ez a cég üzemeltet jelenleg is.

[2] Az alperes 2009-2010. évek folyamán a saját tulajdonában álló épületrészek fűtése érdekében a termálvíz hulladékhőjének hasznosításán alapuló fűtési rendszer próbaüzeméhez a korábbi fűtési rendszeren átalakítást végzett. Ennek során az eredeti fűtési rendszerben meglévő három körből az egyiknél - amelyik az alagsorban a gyógyászati funkció ellátásához lemenő ág volt - a kazánházban lévő csapokat elzárta, ezzel az erre a körre kapcsolt részeket teljes egészében leválasztva a korábbi fűtési rendszertől. Az alperes ezt követően beépített egy hőcserélőt a termálvízbekötéséhez, majd arról a hőcserélőről az alagsorban található osztógyűjtőhöz kiépített egy vezetékszakaszt, és ott bekötötte az alagsor fűtési rendszerébe. Egy további átalakítás során kiépített egy csővezetéket, amely az alagsorban található osztógyűjtőtől vezetett a földszinti üzletekhez és ezáltal váltak fűthetővé a termálvíz hőenergiájával a földszinti részek is. Az átalakítás nyomán jelenleg a korábbi fűtési rendszerről leválasztott rész teljes egészében önálló rendszerként üzemel, amely a hőenergiát a termálvíz fűtés céljából beépített hőcserélőből nyeri. Az alperes a saját tulajdonú és egyes más épületrészek fűtését ilyen módon oldja meg. A társasházban jelenleg is üzemelő fűtési rendszerre az alperes tulajdonában álló épületrészek fűtéséhez szükséges lehetőség műszakilag ki van alakítva, ugyanakkor a két rendszer egymástól el van választva.

[3] A felperes a 2009. február 17-én tartott közgyűlésén meghozott 2009. évi 3. számú közgyűlési határozata szerint a társasház - egyszerű, de jelentős többséggel - nem járult hozzá a fűtési rendszerről való leváláshoz. A társasház alapító okiratának XXXI. pontja szerint a tulajdonostársak közös tulajdona a kazánház, valamint a XXXIX. pontja szerint ugyancsak közös tulajdonban állnak a központi fűtés vezetékei a kazánháztól a külön tulajdonú illetőségek leágazásáig.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a fűtési- és melegvíz-rendszerén a közgyűlés tiltása ellenére elvégzett átalakítások megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására. Hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 99.§-ában, 100.§-ában és 188.§ (1) bekezdéseiben foglaltak alapján arra, hogy az alperes birtokháborítást követett el azzal, hogy jogellenesen leválasztotta a fűtési rendszer egy részét, és a leválasztott fűtési rendszer igénybevételével saját maga és más társasházi tulajdonostársak számára fűtésszolgáltatást nyújt, annak ellenére, hogy a felperes közgyűlési határozatában ehhez nem járult hozzá.

[5] Az alperes ellenkéremében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint birtokháborítást nem követett el. Állítása szerint a termálvíz hulladékhőjével működő fűtési rendszert próbajelleggel már a közgyűlési határozat meghozatala előtt kialakította, a teljes társasház érdekét szolgálta azzal, hogy a fűtés leggazdaságosabb módját kereste. Arra hivatkozott, hogy a társasház a fűtés módját a fűtés üzemeltetőjének nem írhatja elő, az átalakítással a társasházi törvényről szóló 2003. évi CXXXIII törvény (a továbbiakban: Tht.) 23.§ (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem sértette. Állította, hogy a közös tulajdonban álló részeket az átalakítás nem érintette, az eredeti állapot helyreállítása gyakorlatilag kivitelezhetetlen műszakilag, mivel az új üzemeltető által átalakított fűtési rendszer teljesítménye - az utóbb létesített kisebb kazánra tekintettel - nem elegendő az egész társasház fűtési igényeinek kielégítésére. Ez a helyzet megítélése szerint az érdekeit súlyosan sértené.

[6] Hivatkozott a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI.23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 8.§-ában foglaltakra, amely szerint mint a fűtési rendszer üzembentartóját megillette az a jog, hogy a központi hőellátó rendszert az érdekelt fogyasztó jóváhagyása nélkül kicserélhette, mivel az átalakítás révén azt egy, a levegő tisztaságát hatékonyabban védő gazdaságosabb, korszerűbb hőellátó rendszerrel váltotta fel.

Az első- és másodfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes birtokháborítást valósított meg azzal, hogy a felperes társasház eredeti fűtési rendszerében meglévő három fűtési körből az egyiknél - amelyik az alagsorban a gyógyászati funkció ellátásához lemenő ág volt - a kazánházban található csapokat elzárta, ezzel az erre a körre kapcsolt részeket teljes egészében leválasztotta a korábbi fűtési rendszerről. Szintén birtokháborítást követett el azzal, hogy a további átalakítás során kiépített egy csővezetéket, amely az alagsorban található osztó-gyűjtőtől vezet a földszinten található üzletekhez.

[8] Kötelezte az alperest, hogy alagsori részhez vezető fűtési ágat - az ítélet mellékletét képező ábrán 1-2. ponttal jelölt részeken - tegye véglegesen átjárhatóvá, valamint az alagsorban található osztó-gyűjtőtől felmenő, a földszinti fűtési alapvezetékekhez csatlakozó - az ítélet mellékletét képező ábrán 4. ponttal jelölt - vezetékszakasz végpontját véglegesen zárja le.

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletében a Tht. rendelkezéseire, valamint a Korm.r. szerinti szabályozásra utalással kifejtette, hogy mind az alperes, mind a későbbi üzemeltető C. E. Kft. is több átalakítást végzett a társasház fűtési és melegvíz-rendszerén. Az elsőfokú bíróság elfogadta a kirendelt igazságügyi szakértői véleményt ítélkezése alapjául és vizsgálta, hogy az alperes átalakításai érintették-e a társasház fűtési rendszerrel közös tulajdonban álló részeit és vizsgálta, hogy mi tekinthető a rendszerben a „külön tulajdonú illetőségek leágazásának". Úgy foglalt állást, hogy a szakvélemény alapján műszakilag egyértelműen ez a kérdés nem dönthető el, az elágazások egyike kizárólag az alperes külön tulajdoni illetőségét jelentő gyógyászati részhez vezet, tehát a külön tulajdoni illetőséghez vezető elágazásnak az e szakaszon található, az alperes által elzárt szelepeket kell tekinteni. Értékelte, hogy a vezetékszakasz, valamint a hőcserélő kizárólag a gyógyászati részhez kapcsolódik, a fűtési rendszer közös tulajdonban álló részeit nem érinti, ugyanakkor a földszinti helyiségekhez vezető csővezeték a végpontján a közös tulajdonban álló vezetékbe torkollik. Mindezekre figyelemmel megállapította, hogy az alperes által végzett átalakítások közül a gyógyászati részhez lemenő fűtési ág elzárása, valamint a szabályozó blokkból a földszinti épületekhez vezető új vezetékszakasz bekötése érintette a közös tulajdonban álló vezetékrészt.

[10] Hangsúlyozta: A társasház fűtési rendszere mint a dolog alkotórésze, a társasház tulajdona. A felperes az alperes részére a fűtési rendszer átalakítására nem adott engedélyt, következésképpen az átalakítás nem jogszerűen történt.

[11] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a hivatkozott Korm.r. 1.§-ában szabályozott, a felek közötti - fűtés és melegvíz-szolgáltatásra irányuló - jogviszony nem ad alapot arra, hogy az üzembentartó a központi hőellátó rendszert átalakítsa oly módon, hogy a fűtési rendszernek csak egy részét korszerűsítette. Ezzel birtokháborítást valósított meg, ezért az eredeti állapot helyreállítását rendelte el, amely szerinte műszakilag kivitelezhető és a teljes épület kiszolgálására alkalmas. Tényként állapította meg, hogy ez az alperes érdeksérelmével jár, tekintettel arra, hogy egy nagyobb teljesítmény kialakítására volna szükség, azonban az érdeksérelem vizsgálata a birtokháborítás kereteit meghaladja.

[12] A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.

[13] A másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes mint üzemeltető jogosult volt a Korm.r. 8.§-a alapján a fűtési rendszer átalakítására, és ez az átalakítás már a 2009. február 17-ei közgyűlést megelőzően megtörtént. Ezt támasztja alá - megítélése szerint - a felperes képviselőjének az 5. sorszámú jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata, valamint N. S. és dr. P. B. tanúvallomása is.

[14] Megállapította: A hőcserélő csatlakoztatására 2009-2010 fordulóján került sor. A C. E. Kft. általi üzemeltetéssel kapcsolatos pályázat 2009-ben történő kiírását megelőzően az alperes már leválasztotta a fűtési rendszer egy részét, ennek ellenére a C. E. Kft. csupán 2011. évben vette át a fűtési rendszer üzemeltetését.

[15] Az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi állásponttól eltérően rámutatott, hogy a Korm.r. 8.§-a szerint a korszerűsítés nem csupán a teljes rendszerre vonatkoztatható, a korszerűsítés lényegi eleme, hogy hatékonyabb, gazdaságosabb rendszer jöjjön létre. Ez az értelmezés szerinte nem tekinthető kiterjesztőnek, főként arra is figyelemmel, hogy az alperes átalakításának célja a teljes társasház fűtési korszerűsítése volt; a kialakított, levált rendszert próbaüzemnek szánta, azonban a teljes korszerűsítés vélhetően azért maradt el, mert a pályázat eredményeképpen új üzemeltető kapott megbízást. Kiemelte, hogy a beszerzett szakértői vélemény (17. sorszám) szerint az alperes által kiépített rendszer a termálenergia-hasznosítás megújuló energiahasznosításnak minősül. Megszüntetése csak azért, hogy a kazán a földgáz-tüzelőanyagú új fűtési rendszerről működjön, nem célszerű, és az EU irányelvekkel is ellentétes, valamint a visszaállítás szakmailag sem indokolt (34. sorszámú szakértői vélemény).

[16] A jogerős ítéletben kifejtettek szerint az alperes létrehozott egy korszerű, gazdaságosabb rendszert, amelynek létrehozásához nem volt szükség a fogyasztónak minősülő társasház hozzájárulására, ezt mint üzemeltető megtehette. Az átalakítással ezért megítélése szerint az alperes - akár érintette a közös tulajdonú részeket, akár nem - birtokháborítást nem követett el. Figyelemmel a Korm.r. 12.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra is, azt állapította meg, hogy a kiválás nem sértette más fogyasztó érdekét. Önmagában azt, hogy a felperes birtokháborításra hivatkozik, nem tekintette érdeksérelemnek. Amennyiben pedig a kétféle fűtési rendszer akár a költségek viselése kapcsán problémát vet fel a tulajdonostársak között, ennek a megoldására - megítélése szerint - nem ez a megfelelő eszköz.

[17] Rámutatott arra, hogy az eredeti állapot helyreállítása is akadályba ütközik, a beszerzett szakértői vélemény (70. sorszám alatt) szerint a jelenlegi állapotában a rendszer a teljes épület biztonságos ellátására nem képes, azaz az eredeti állapot helyreállítása nem elegendő a fűtési rendszer megfelelő működéséhez.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[18] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

[19] Hivatkozása szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 99.§-át, 100.§-át, 188.§ (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a Pp. 221.§ (1) bekezdésében és a Pp. 163.§ (3) bekezdésében foglaltakat. Részletesen kifejtett érvelése szerint iratellenesen jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a 2009. februári közgyűlés időpontjáig a tényleges átalakítás már megtörtént, ezzel szemben az alperes a tiltás ellenére hajtotta végre az átalakítást. Szerinte tévesen állapította meg, hogy a felek jogviszonyára irányadó a Korm.r.. A társasház szerinte nem felel meg a Korm.r. 2.§ c) pontjában meghatározott fogyasztónak, így ha a társasház nem fogyasztó, nem eshet a társasház és az alperes közötti jogviszony a Korm.r. hatálya alá. Ennek hiányában a Korm.r. - mutatott rá a felperes - nem biztosíthatott felhatalmazást az alperesnek a fűtési rendszer sem teljes, sem részleges átalakítására.

[20] Kiemelte, hogy a tulajdonostársak azért nem járultak hozzá a gyógyfürdő és kiszolgáló egységeinek a fűtési rendszerről való leválásához, mert a fűtési költségek, illetve az üzemeltetési költségek a nagyobb tulajdoni hányadot képviselő tulajdonosok költségeinek emelkedéséhez vezetnének.

[21] Álláspontja szerint az eredeti állapot helyreállításának nincs akadálya, ennek során mind a kazánok által fűtött fűtési körök, mind pedig a termálvízzel fűtött fűtési kör birtokosa a felperes lesz, aki egyrészt a kazánok, másrészt a termálvizes fűtési kör üzemeltetésével biztosítani tudja az egész ingatlan fűtését.

[22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A Kúria döntése és jogi indokai

[23] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[24] A Tht. perbeli jogvitára irányadó 3.§ (1) bekezdése szerint a társasház tulajdonostársainak közössége az általa képviselt közös név alatt az épület fenntartása, felújítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogait, viseli a közös tulajdon terheit. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

[25] A társasház tulajdonosainak közössége tehát közös név alatt a jogszabályban meghatározott közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése körében jogképes, e perekben nem kell valamennyi tulajdonostársnak perben állnia. A társasházközösség relatív jogképessége fennáll azon kereseti kérelmek tekintetében, amelyek arra irányulnak, hogy a társasházközösséget alkotó tulajdonostársak jogvédelmet kapjanak a társasháztulajdonú ingatlan háborítatlan használata és birtoklása végett. Helyes jogértelmezéssel ezek a közös tulajdonnal kapcsolatos ügynek minősülnek. A társasház közösség ilyen értelemben fogyasztónak minősül a Korm.r. 2.§ c) pontja értelmében.

[26] A Ptk. 188.§ (1) bekezdése értelmében birtokvédelem illeti meg azt, akit a birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom). Ehhez képest a bíróságoknak azt a jogkérdést kellett megítélniük, hogy az alperes részéről tilos önhatalomnak minősül-e az a magatartás, hogy az eredeti fűtési rendszerről - a külön tulajdonában lévő épületrészek fűtése és melegvíz ellátása céljából - leválasztott egy fűtési kört és ezzel a fűtési rendszert átalakította.

[27] A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a Korm.r. 8.§-a értelmében az üzembentartó az üzemképes központi hőellátó rendszert - az érdekelt fogyasztó jóváhagyása nélkül - kicserélheti, ha a levegő tisztaságát hatékonyabban védő, gazdaságosabb, korszerűbb hőellátó rendszerrel váltja fel. A peradatok alapján nem vitásan a perbeli társasház fűtési rendszerét az alperes üzemeltette 2011. január 3-ig. Szándéka a teljes fűtési rendszere átalakítására irányult, az átalakítás célja a teljes társasház fűtésének korszerűsítése volt. A kialakított, levált rendszert az alperes próbaüzemnek szánta, s éppen a közgyűlés határozata akadályozta abban meg, hogy a teljes fűtési rendszer átalakítása megvalósuljon.

[28] A 2009. február 17-ei közgyűlést megelőzően az alperes az átalakításokat nagy részben már végrehajtotta, N. S. tanú vallomása szerint a hőcserélő csatlakoztatására került sor a 2009-2010. évek fordulóján. A korszerűsítés tehát a közgyűlési határozat eredményeként lett csak részleges, hiszen a 2009. évi 6. számú, 2009. december 18-án kelt közgyűlési határozat szerint a közgyűlés elfogadta, hogy a felperes a C. E. Kft.-vel a pályázat mellékletét képező üzemeltetési szerződés tervezetét a közös képviselő aláírja. A felperes ezzel saját maga teremtette meg azt a helyzetet, amelyből rá nézve az általa állított sérelem keletkezett. Hozzá kell fűzni, hogy csupán állította, de semmilyen módon nem igazolta, hogy a fűtési rendszer átalakításával sérelem érte, többletköltsége merült volna fel. Az eljárás során arra hivatkozott a felperes, hogy azért sérti az átalakítás a többségi tulajdonostársak érdekét, mert a közös fűtési költséghez az alperes nem járul hozzá, illetőleg a kazán amortizációjának költségét nem lehet a társasház valamennyi tagjára áthárítani, ez pedig a felperes jogos érdekeit sérti. A Kúria a fűtési és üzemeltetési költségek növekedésének megállapítására a keresetlevél mellékleteként csatolt taggyűlési jegyzőkönyvet nem tartotta alkalmasnak, az csupán feltételezés a felperes részéről.

[29] E körben nem hagyható figyelmen kívül, hogy az új üzemeltető a kazánt egy kisebb teljesítményűre cserélte le, igazodva a fennmaradt fűtési körökhöz. A szakértői vélemény is alátámasztja (70. sorszámú szakértői vélemény, szakértő személyes meghallgatását tartalmazó 83. sorszámú jegyzőkönyv), hogy a jelenlegi állapotában a fűtési rendszer a teljes épület biztonságos ellátására képtelen, a jelenlegi teljesítmény ahhoz kevés. Így nyilvánvalóan a fűtési költség is ezzel arányosan kevesebb kell hogy legyen a fennmaradt gázkazános rendszerben is, amelyet alátámasztott dr. S. L.-né társtulajdonos a 2015. október 12-ei másodfokú tárgyalás során a 2.Gf.20.219/2015/9. számú jegyzőkönyvben tett nyilatkozatával: „Jóval kevesebbet fizetnek, amióta új kazán van."

[30] Következésképpen azzal, hogy az alperes a Korm.r. 8.§-ában foglalt lehetőséggel élve mint üzemeltető a hőellátó rendszer egy részét átalakította, beépített egy hőcserélőt és a rendszer elemeit megtartva bizonyos pontokon a gyógyászati részleghez vezető kört lezárta, továbbá a termálvíz bekötésére szolgáló vezetékszakaszt épített ki, nem követett el birtokháborítást: a felperest birtokától nem fosztotta meg, nem zavarja, ezzel a felperes jogát, jogos érdekét nem sérti [Ptk. 188.§ (1) bek., Tht. 23.§ (1)-(2) bek.].

[31] A Ptk. 100.§-ában foglalt szükségtelen zavarás tilalma viszonylagos, az egymással ellentétes érdekek összeegyeztetése, összemérése után lehet csak állást foglalni abban a kérdésben, hogy a jogsértés megvalósult-e vagy sem. A szükségtelen zavarás körében a bíróságnak a felperesnek az ingatlanrészei zavartalan használatához fűződő érdekét kellett egybevetnie az alperesnek a gyógyfürdő, szálloda üzemeltetéséhez fűződő gazdasági, nyereségorientált érdekével. Ugyanakkor a mai viszonyok között a Ptk. 100.§-ában megfogalmazott rendelkezés a tulajdon használatának az emberi környezet védelmével való összhangját is követelményként állítja a tulajdonosok elé. Az alperes által kiépített rendszert mint megújuló energiahasznosítást a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv is támogatja. A több millió forintos megtakarítást (üzemeltetési költség) eredményező kazánházi rekonstrukció -, amely megfelel a jelenlegi igényeknek - és a termálvíz hulladékhőjét felhasználó tiszta értékű fűtési rendszer nem okoz az épület jelenlegi üzemeltetésében diszharmóniát. Ez a helyzet műszakilag elfogadható." (34. sorszámú szakvélemény). Az adott esetben mindezeket a szempontokat, körülményeket okszerűen értékelve, a Ptk. 100.§-ában foglaltak alkalmazására szükségtelen zavarás hiányában nincs jogi lehetőség

[32] Végezetül utal arra a Kúria, hogy a felperes a költségek emelkedésére hivatkozott birtokháborító magatartásként, amely tényelőadás kártérítési igényt alapozhat meg. Az esetleges vagyoni hátrányok a Ptk. 355.§-a körében értékelhetők, azonban kártérítési igényt a felperes a per során nem érvényesített.

[33] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Záró rész

[34] Az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperes a Pp. 270.§ (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§ (1) bekezdése szerint köteles megfizetni az alperes felülvizsgálattal felmerült költségeit.

[35] A Kúria a Pp. 274.§ (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el.

Budapest, 2016. október 12.

. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró