Court dismissed defamation claim against journalist criticizing competitor's product in professional article.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.IV.20.122/2016/4.

A tanács tagjai:

Dr. Baka András a tanács elnöke

Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró

Dr. Pataki Árpád bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Dr. Groó Judit ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Dr. Jaczó Dániel Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Jaczó Dániel ügyvéd

A per tárgya:

személyhez fűződő jog megsértése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.717/2014/3/II.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 26.P.21.859/2014/3.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 500.000 (ötszázezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes hőszigetelő anyagokat gyártó gazdasági társaság. Az alperes az ugyancsak hőszigeteléseket gyártó gazdasági társaság fejlesztési és szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója a „Katasztrófavédelmi szemle" kéthavonta megjelenő szakmai kiadvány 2012. XIX. évfolyam 4. számában „Az átszellőztetett homlokzatok nagyobb veszélyt hordoznak" címmel megjelent írás szerzőjeként fejtette ki álláspontját a homlokzati burkolati rendszerben alkalmazott nem éghető hőszigeteléssel kapcsolatban. A cikkben bírált hazai gyártói ajánlások illusztrációjaként a felperes termékajánlója szerepelt. Az alperes 2012. június 21-én a www.facebook.com/epiteszetitüzvedelem internetes oldalon közzétette a cikkből a felperes termékeit ábrázoló illusztrációt.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperes a cikkben tett közléseivel megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő jogát, kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására és elégtétel adására, valamint 5.000.000 forint nem vagyoni kárának megtérítésére.

[3] A felperes álláspontja szerint az alperes azzal a közléssel, miszerint „A gyártók oda is ajánlanak termékeket, ahova a jogszabály kifejezetten tiltja! pl: EPS hőszigetelést átszellőztetett homlokzatokba" (1. számú közlés) valótlanul állította, hogy jogszabálysértően ajánlja termékeit a vásárlóknak. Sérelmezte, hogy a közlés alatt az általa kizárólagosan gyártott és forgalmazott termékeket áthúzással ábrázolja a cikk (2. számú kitétel), az illusztráció alatt pedig „Vigyázat, csalnak!" képaláírás szerepel (3. számú közlés). Az internetes oldalon megjelent közléssel az alperes ugyancsak valótlanul állította, hogy termékeit jogszabályellenesen ajánlja a fogyasztóknak és félrevezető tájékoztatást ad a piacon (4. számú közlés), valamint ezen közlés alatt is a 2. számú kitétellel megegyező illusztrációt jelenítette meg (5. számú kitétel).

[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a cikkbeli közlésekből a felperes személye beazonosítható. Érdemben arra hivatkozott, hogy a cikkben szakmai álláspontját fejtette ki.

Az első- és másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[6] A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a kifogásolt cikkben a felperest érintően élesebb hangvételű szakmai kritikát gyakorolt. Az alperes szakmai álláspontja szerint a felperes szabványokra hivatkozással olyan felhasználásra is ajánlja a termékeit, ami nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az erre vonatkozó figyelemfelhívás személyiségvédelmet nem alapoz meg. A kifogásolt közlések alapján a felperes egyértelműen felismerhető. A perbeli kijelentések értékelése alapján megállapítható, hogy a cikket az alperes nem a munkáltatója nevében, hanem olyan szakemberként publikálta, aki az építészethez kapcsolódó katasztrófavédelmi kérdésekkel foglalkozik, és e minőségében fogalmazta meg a felperes termékajánlásaival szemben az aggályait. A „Vigyázat, csalnak!" kifejezés kétségtelenül erős megfogalmazás, figyelemmel azonban a cikk tartalmára, az abban megfogalmazott hangsúlyos szakmai véleményre, az nem lépi át a szabad véleménynyilvánítás határait a jogvédelem indokoltságát megalapozó módon.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[7] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetének való helytadás, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítása érdekében.

[8] Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabályt sértve állapította meg, hogy a személyét beazonosítható módon, azt sértő, nagy nyilvánosság előtt tett közlései nem értékelhetők a véleménynyilvánítás határát meghaladó, jóhírnevét sértő közlésnek.

[9] Az alperes nem általánosságban kívánta a szakmai álláspontját nyilvánosságra hozni, hanem kiválasztva a versenypiacon a munkáltatója konkurenciájának minősülő felperest, azt beazonosíthatóvá téve, célzatosan járatta le és kívánta a jóhírnevét rontani. A felperest ilyen módon a csalás vádjával összefüggésbe hozva, mindenképpen súlyosan sérti a jóhírnevét, amely meghaladja a véleménynyilvánítás kereteit.

[10] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Érvelése szerint a cikkben a felperes beazonosíthatósága önmagában nem alapozza meg a jóhírnév sérelmét. A „Vigyázat, csalnak!" képaláírás a cikk tartalmával összhangban általában vonatkozik mindazokra a gyártókra, akik nem megfelelő gyártói tájékoztatót vagy ajánlásokat adnak. Ez a közlés általános jellege miatt a felperesre konkrétan nem vonatkoztatható és vele kapcsolatban konkrét tény állításának sem értelmezhető. A „csalás" kifejezés a cikkben értelmezett összefüggésben a szemfényvesztésnek, megtévesztésnek, félrevezetésnek megfelelő jelentéssel bír, amely ebben a minőségében véleménynyilvánításnak minősül.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A Ptk. 78. § (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A (2) bekezdés alapján a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.

[12] A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 12. számú állásfoglalása értelmében a sajtóhelyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is (II. pont).

[13] Az eljárt bíróságok a kifogásolt cikk tartalmi vizsgálata alapján helytállóan állapították meg, hogy az alperes az adott szakterületen, szakmai lapban megjelentetett közleményében a szakmai álláspontját fejtette ki, amely véleményként a jóhírnév megsértésének megállapítására nem ad alapot. A közlemény tűzvédelmi szempontból a homlokzati burkolatrendszer kockázatmentes kialakításának feltételeivel foglalkozik és felhívja a figyelmet a nem megfelelő anyagból és szerkezeti kapcsolatokkal kialakított átszellőztetett homlokzati elemek veszélyeire, amelyeket külföldi példákkal és képekkel illusztrál. A cikk „Hazai gyártói magatartás" alcím alatt mutatja be a szerző által helytelennek, illetve jogszabályellenesnek tartott - felperes termékeit bemutató - gyártói ajánlást, a kép alatt „Vigyázat csalnak!" felirattal. Kétségtelen, hogy a kifogásolt közlés a szerző által helytelenített magatartás erőteljes, vagy túlzó megfogalmazása, amely értelemszerűen nem büntetőjogi értelemben vett minősítést jelent. A sérelmesnek tartott figyelemfelhívó mondat jelentéstartalma a PK 12. számú állásfoglalásban foglaltakra is tekintettel, önmagában nem értékelhető. A cikk tartalmával összefüggésben vizsgálva a kifogásolt közlést, egy általánosan ismertetett gyártói magatartást bírált a cikk szerzője, amelyhez negatív példaként illusztrálta a felperes termékajánlását. Az adott szakmai környezetben az alperes részéről a felperes piaci magatartását illető éles kritikai hangnem indokoltságának szakmai megítélése meghaladja a személyiségvédelem kereteit. A cikk teljes tartalmának és a kifogásolt részek szövegösszefüggésben való vizsgálata alapján azonban nem állapítható meg, hogy a sérelmezett közlés a felperes célzatos lejáratására irányul és a véleménynyilvánítás kereteit meghaladja. Ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet.

Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat

[14] Ptk. 78. §

Záró rész

[15] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta és az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2), (5) és (6) bekezdései, valamint a 4/A. § (1) bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.

[16] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megtéríteni.

Budapest, 2016. június 1.

Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

AM

tisztviselő