Court dismissed appeal against sports disciplinary ruling due to procedural violations and upheld original judgment.
Legislator summary
AI generatedThe Supreme Court dismissed the appeal against a sports disciplinary decision, upholding the original judgment in its entirety. The court found that the lower court correctly identified serious procedural violations, including the failure to notify the athletes of specific facts before initiating the disciplinary process. Consequently, the court ruled that these fundamental breaches of procedural guarantees warranted the annulment of the challenged decisions, rendering a substantive review unnecessary.
Legislator headnote
AI generated1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 61., 62. §; 2004. évi I. törvény 14. § (2) bekezdés; 39/2004 (III. 12.) Korm. rendelet 4.§.(3) bek.; Pp. 164. § (1) bekezdés, 206. § (1) bekezdés, 275. § (3) bekezdés; A sportfegyelmi eljárás megindításához az értesítésben megjelölt tényálláson alapuló, meghatározott fegyelmi vétségre kell, amely nem pótolható a tárgyaláson közölt magyarázattal, és súlyos szabálytalanságok esetén a határozatokat meg kell semmisíteni.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedRelated Decisions
AI generatedFull text
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Pfv.IV.20.003/2016/9.
A tanács tagjai:
Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke
Dr. Pataki Árpád előadó bíró
Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró
A felperesek: I-II-III. rendű
A felperesek képviselője:
Csizmadia és Szabó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csizmadia Attila ügyvéd)
Az alperes:
Az alperes képviselője:
Sándor és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző:dr. Sándor Elek ügyvéd)
A per tárgya:
határozat megsemmisítése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
I.-II.-III. rendű felperesek
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.768/2014/6.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Fővárosi Törvényszék 18.P.24.992/2011/21.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az I.-II. rendű felperesek tornaedzőként tevékenykednek Szombathelyen. A III. rendű felperes az egyik versenyzőjük volt. A .. elnöksége a szövetségi kapitány javaslatának megfelelően kijelölte 2011-ben a válogatott keretet, meghatározta a felkészülési tervet és a versenyrendszert, amelynek legfontosabb versenye az olimpiai kvalifikációs világbajnokság volt, amelynek helyszínéül a .. Tokiót jelölte ki. 2011-ben történt az atomerőmű katasztrófa a japán Fukusimában, amelynek kapcsán a .. a kvalifikációs világbajnokság helyszínét nem változtatta meg. A felperesek a felkészülési tervet ismerték, azt magukra nézve kötelezőnek fogadták el. A felperesekkel megkötött ösztöndíj szerződések a válogatott kerettagságot alátámasztották.
[2] Az I.-II. rendű felperesek 2011. május 21-én szülői értekezletet tartottak, amelynek során tájékoztatták a szülőket arról, hogy a .. döntése értelmében a világbajnokság helyszíne változatlanul Tokió lesz, ahová ők edzőként semmiképpen sem utaznak ki, még akkor sem, ha az .. ezt javasolná. Ezt követően a III. rendű felperes is jelezte, hogy ő sem utazik ki Tokióba. Ezen távolmaradási szándékukról a felperesek az .. vezetőségét hivatalosan nem értesítették. Értesítés hiányában a szövetségi kapitány más válogatott kerettag szüleitől értesült a felperesek távolmaradási szándékáról, azt követően, hogy a válogatott keret texasi edzőtáborához megvették a repülőjegyeket, többek között a III. rendű felperes részére is. A felperesek ezt követően írásos nyilatkozatot írtak alá, hogy nem kívánnak kiutazni Tokióba.
[3] A felperes részéről úgy ítélték meg, hogy az I.-II. rendű felperesek, mint a válogatott keret mellett működő edzők saját távolmaradásuk hangsúlyozásával, illetve különböző megjegyzésekkel, bekiabálásokkal válogatott keretnél bomlasztó, demoralizáló magatartást követtek el.
[4] .. az .. elnöke javaslatára a szövetség fegyelmi bizottsága a felperesekkel szemben fegyelmi eljárást indított. Az adott ügyben a fegyelmi bizottság az első ülést 2011. július 14-én tartotta. A következő ülést 2011. július 22-én tartották, a fegyelmi bizottság közgyűlés által megválasztott tagjai közül ezen alkalommal .. is jelen volt. A részletes, a felperesek meghallgatását is magában foglaló fegyelmi tárgyalást 2011. augusztus 3-án tartották meg. Ezen alkalommal a fegyelmi bizottság közgyűlés által megválasztott tagjai közül .. nem volt jelen. .., a bizottság egyik tagja a tárgyaláson végig nem volt jelen, ugyanis annak egy időszakában a tárgyalás helyszínéről eltávozott, majd oda később visszatért. Az ezen alkalommal meghozott elsőfokú határozatában az .. fegyelmi bizottsága megállapította, hogy az I.-II. és III. rendű felperesek fegyelmi vétséget követtek el azzal, hogy írásos nyilatkozatukkal megtagadták a tokiói kvalifikációs világbajnokságon való részvételt. A fegyelmi vétség elkövetése miatt a fegyelmi bizottság elsőfokú határozatában a III. rendű felperest 2012. augusztus 31-ig eltiltotta az .. által delegált minden külföldi versenyen való részvételtől, a II. rendű felperest 2012. augusztus 31-ig eltiltotta az .. által delegált minden külföldi versenyen való részvételtől és az I. rendű felperest 2012. augusztus 31-ig eltiltotta ugyancsak az .. által delegált minden külföldi versenyen való részvételtől.
[5] A fegyelmi határozat indokolása szerint a III. rendű felperes nem megalapozott okból tagadta meg a tokiói világbajnokságon való részvétel kötelezettségeit, továbbá fennálló szerződéses kötelezettségét a NOB felé ezzel megsértette a .. ösztöndíj sportválogatott keretszabályzatának sportösztöndíj 5. § (2) bekezdését, valamint megszegte a .. Szervezeti és Működési Szabályzat válogatott keretszabályzatának 4/b. § (3) és (4) bekezdését. A III. rendű felperes tekintetében enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi bizottság az ő fiatal életkorát és a tanítvány-edzői viszonyából fakadó helyzetét..
[6] Az elsőfokú határozat a II. rendű felperes terhére értékelte, hogy megtagadta a tokiói világbajnokságon való részvételt, mert ő olyan sportszakembernek minősül, akire ugyancsak kötelező a .. Szervezeti és Működési Szabályzatának válogatott keretszabályzata. A határozat továbbá a II. rendű felperes terhére rótta, hogy edzőként tanúsított viselkedése nem volt méltó a magyar válogatott kerethez azzal, hogy a sajtóban tett nyilatkozataival megkérdőjelezte a .. felelősségteljes döntését a helyszín kijelölésekor és az MTASZ döntését, amikor a versenyen való részvétel mellett döntött. Megállapította a határozat, hogy ezen viselkedésével a II. rendű felperes megszegte a .. felé vállalt szerződéses kötelezettségét, a .. program keretében kötött sportösztöndíjra vonatkozó szerződés meghatározott rendelkezését. A határozat az I. rendű felperes tekintetében is megállapította azt, hogy sportfegyelmi vétséget követett el, amikor megtagadta a tokiói világbajnokságra való kiutazást. Nyilatkozatai, valamint viselkedése nem volt méltó a magyar válogatott kerethez azzal, hogy a sajtóban tett nyilatkozataival megkérdőjelezte a nemzetközi szövetség és a magyar szövetség helyszínre, illetve a részvételre vonatkozó döntését. Az I. rendű felperes esetében a fegyelmi bizottság súlyosbító körülményként értékelte, hogy az I. rendű felperes sportegyesület elnöke és ilyen minőségében az .. versenyszabályzatának azon szabályát is megszegte, hogy köteles a válogatott keret felkészüléséért és versenyzéséért felelős szakemberekkel együttműködni.
[7] A felperesek fellebbezése folytán a .. elnöksége 2011. szeptember 26-án hozott határozatával egyhangú döntést követően az elsőfokú határozatot a III. rendű felperes esetében megváltoztatta és a büntetést 2012. március 31-ére mérsékelte. Az I. és II. rendű felperesek tekintetében a fegyelmi bizottság elsőfokú határozatát helybenhagyta. A másodfokú határozat indokolása szerint az elsőfokú fegyelmi hatóság szabályosan járt el, a meghozott határozat megalapozott, a szankciókat az elkövetett cselekménnyel arányban állónak tartotta, ugyanakkor a III. rendű felperes tekintetében a büntetést mérsékelte.
A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme
[8] A felperesek keresete 2011. október 24-én érkezett meg az elsőfokú bírósághoz. Keresetükben a másodfokú fegyelmi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését, valamint az alperes perköltség megfizetésére kötelezését kérték. A felperesek álláspontja szerint a fegyelmi határozatok ellentétesek a sporttörvény, a sportfegyelmi szabályzat, az .. alapszabálya és a Szervezeti Működési Szabályzat Válogatott Keretszabályzatának, illetve a Versenyszabályzatnak a rendelkezéseivel. A felperesek kifogásolták, hogy az első fokon eljáró fegyelmi bizottság összetétele menet közben változott, illetve hogy az egyik fegyelmi tárgyalásról a fegyelmi bizottság egyik tagja egy időre eltávozott. Kifogásolták azt is, hogy amennyiben .. elnök egy alkalommal tanúként volt jelen a bizottság előtt, akkor a határozat meghozatalában nem vehet részt. Az eljárási kifogások mellett a felperesek észrevételezték azt is, hogy a döntés tartalmilag sem helytálló, a fegyelmi bizottság bizonyítási indítványaikat indokolás nélkül mellőzte, ráadásul jogosultak voltak a részvétel megtagadására. Ebben a körben hivatkoztak arra, hogy megilleti őket az egészséghez fűződő jog, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, a fukusimai katasztrófa és annak következményei vonatkozásában. Kifogásolták továbbá azt is, hogy előzetesen nem kaptak egyértelmű, precíz tájékoztatást arról, hogy milyen magatartás miatt folyik ellenük az eljárás.
[9] Az alperesek ellenkérelmükben kérték a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben való marasztalását. Az alperesek álláspontja szerint a fegyelmi határozatok meghozatala a jogszabályoknak és az alperes belső szabályzatának megfelelően történt, a döntés érdemben is helytálló.
Az első- és másodfokú ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította és perköltség megfizetésére kötelezte őket az alperes javára. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az eljárás során nem történt érdemi eljárási szabálysértés. A fegyelmi bizottságnak a szabályok szerint legalább 3 tagból kell állnia, ami azt jelenti, hogy többen lehetnek, kevesebben azonban nem. Az elsőfokú bíróság szerint nincs tiltó szabály arra vonatkozóan, hogy a fegyelmi bizottságnak változatlan összetételűnek kell lennie az egyes ülések során, az várható el, hogy változás esetén az új tag ismeri az előzményeket, ez pedig a jelen esetben az iratokból megállapíthatóan megtörtént. Amennyiben az ülés előtt valamely tag nem ismerte volna az előzményeket, az iratok szerint részletes előzményi iratismertetés történt, továbbá amennyiben nem lett volna lehetősége az illetőnek megismerni valamely iratot, úgy kérhette volna ennek az iratnak az ismertetését. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a fegyelmi bizottság elnöke egy személyben is eldöntheti, hogy van-e alapos gyanú a kötelezettségszegésre és elrendelheti a fegyelmi eljárást. Ehhez képest a fegyelmi bizottság előzetes eljárása érdemben az ügy elbírálását nem érintette. Az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak a bizonyítékok nem megfelelő értékelésére vonatkozó felperesi érvelést. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a fegyelmi bizottság maga döntheti el, hogy milyen bizonyítékokat szerez be és azokat szabadon értékelheti. Ehhez képest a fegyelmi határozatok nem sértettek jogszabályt azzal sem, hogy nem folytattak le minden, a felperesek által felajánlott bizonyítást. Az elutasított bizonyítási indítványokról úgy foglalt állást az elsőfokú bíróság, hogy azok valóban szükségtelenek voltak a jogvita eldöntése tekintetében.
[11] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint érdemben sem kifogásolhatóak a fegyelmi határozatok. Álláspontja szerint a fegyelmi határozatok nem sértettek jogszabályt akkor sem, amikor úgy értékelték a felperesek magatartását, hogy a válogatott keret tagjaiként, illetve edzőként nem csak kijelentették, hogy nem vesznek részt a világbajnokságon, hanem másokat is arra buzdítottak, hogy azon ne vegyenek részt. Az elsőfokú bíróság szerint nyilvánvaló, hogy különbség van aközött, hogy valaki olyan nyilatkozatot tesz, hogy nem vesz részt a versenyen, illetve csak akkor vesz részt, hogy ha nem lesz további egészségkárosító fejlemény, illetve másképp értékelendő az a magatartás, hogy másokat ugyancsak negatív döntésre ösztönöznek. Az elsőfokú bíróság természetesnek minősítette, hogy a helyzet romlása esetén a .. felülvizsgálta volna a döntését. Abban is állást foglalt az elsőfokú bíróság, hogy a .. pályázat alapján kötött szerződés egy olyan atipikus szerződés, amely alapvetően az olimpiára, annak kvalifikációs versenyére való felkészülést támogatja. Ezt a támogatást csak az a személy kaphatja meg, aki elfogadja az .. felkészülési szabályait, ezáltal bírja a szövetség támogatását.
[12] Az előzetes értesítés tartalma tekintetében az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy abban nem kell leírni minden részletét annak, hogy miért következik be az eljárás, hiszen annak számos körülménye csak a tárgyalás során tárható fel. Annak sem tulajdonított érdemi jelentőséget az elsőfokú bíróság, hogy a határozat szóbeli indokolása és annak írásba foglalt elemei mennyiben tértek el egymástól. A szóban kihirdetett határozat mindig rövidebb a gyakorlat szerint, mint az írásbeli határozat, egyébként pedig érdemi ellentmondás nem volt megállapítható. Az elsőfokú bíróság röviden utalt arra is, hogy a részvétel visszautasítása a kvalifikációs világbajnokságon nem minősíthető menthető oknak, mivel a konkrét esetben vis maior nem következett be. Az alperes megfelelően felkészült a kiutazásra, tisztázta annak körülményeit, a felperesek esetleges szubjektív félelmei menthető oknak, vis maior-nak nem tekinthetőek.
[13] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes elnökségének 2/2011. számú határozatát a .. fegyelmi bizottsága 1/2011. számú fegyelmi határozatára is kiterjedően megsemmisítette. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 30.000 forint + áfa, valamint 75.000 forint együttes első- és másodfokú perköltséget. A jogerős ítélet indokolása szerint nincs helye az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének a Pp. 252. § (1)-(3) bekezdésében foglalt okokból. Az elsőfokú bíróság, bár nem ad tárgyalás előkészítése során, de az eljárás későbbi szakaszában beszerezte a fegyelmi eljárás iratait, a határozatokat, az alperes alapul fekvő szabályzatait, vagyis az elbíráláshoz szükséges okiratok rendelkezésre álltak. Az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolása szerint a jogvita elbírálásában irányadó tényállást megállapította és utalt azokra a bizonyítékokra és szabályzatokra is, amelyeken határozata alapult. Ehhez képest megállapítható volt, hogy az elsőfokú bíróság a döntését mire alapította. Mindehhez képest a másodfokú bíróság érdemben bírálta felül az elsőfokú ítélet megalapozottságát.
[14] A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes a törvényi kötelezettségének megfelelően meghatározta a fegyelmi eljárás szabályait, ehhez képest azoknak megfelelően volt köteles lefolytatni az egyes sportfegyelmi eljárásokat. Az alperest és egyes szerveit az eljárásuk során nyilvánvalóan kötötték a saját maguk által megalkotott szabályok. Az alperes tehát a saját maga alkotta eljárási szabályoknak megfelelően volt köteles a felperesekkel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatására. A jogerős ítélet megállapította: az .. elnöke jogosult volt a sportfegyelmi eljárás kezdeményezésére. Erre a fegyelmi bizottság elnöke is jogosult volt kötelezettségszegés alapos gyanúja esetén.
[15] A fegyelmi bizottság első ülését 2011. július 14-én tartotta, mely alkalommal a bizottság elnöke, annak két tagja és .. elnök volt jelen. A jogerős ítélet megállapította, hogy a fegyelmi eljárást a szövetség elnöke kezdeményezte, de a jegyzőkönyvből nem derül ki egyértelműen, hogy ő a fegyelmi bizottság ülésén milyen minőségben és milyen okból volt jelen. A jegyzőkönyvből az volt megállapítható, hogy maga a fegyelmi bizottság sportfegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját állapította meg a felperesekkel szemben. A jogerős ítélet indokolása szerint nem merült fel adat, hogy a fegyelmi bizottság elnöke a konkrét ügyben eljáró fegyelmi bizottság összetételét külön megállapította-e vagy sem. A jogerős ítélet értelmezése szerint a 2011. július 22-i ülésről készült jegyzőkönyv sem jelöli meg a felperesek sportfegyelmi eljárásban eljárására jogosult fegyelmi bizottsági tagokat. Ez a jegyzőkönyv jelenlévőként rögzíti ..t is, akit a jegyzőkönyv szerint jegyzőkönyvvezetőnek is megválasztottak. Azt is rögzítették, hogy a 2011. augusztus 3-i tárgyalásról készített jegyzőkönyv a bizottság tagjaként tünteti fel ..t, viszont az elsőfokú fegyelmi határozatot ő nem írta alá, mint a bizottság tagja. A másodfokú bíróság mindebből azt a következtetést vonta le, hogy nem állapítható meg, hogy a felperesekkel szemben a sportfegyelmi eljárást milyen személyi összetételű fegyelmi bizottság folytatta le, azaz kik voltak a ténylegesen eljárásra jogosult fegyelmi bizottsági tagok, azaz az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlói.
[16] A jogerős ítélet indokolása kifejtette: a fegyelmi szabályzatnak ugyan nincs kifejezett rendelkezése arra, hogy a fegyelmi bizottságnak az adott fegyelmi eljárás során változatlan összetételűnek kell lennie az egyes ülések során, de a sportfegyelmi szabályzat 4. §-a alapján eljárás lefolytatására irányadó garanciális szabályokból okszerűen következik, hogy az adott fegyelmi ügyben mindvégig azonos összetételű fegyelmi bizottságnak kell eljárnia, amelynek összetételét az eljárás megindításakor az elnök állapítja meg.
A jogerős ítélet indokolása szerint a fegyelmi szabályozásból evidenciaként következik, hogy a kijelölt eljáró fegyelmi bizottság összetételének a fegyelmi eljárás teljes tartama alatt azonosnak kell lennie, ez kiemelt fontosságú, garanciális szabály. Mindebből az is következik, hogy az eljáró és a határozatot hozó fegyelmi bizottság tagjainak azonosnak kell lennie a fegyelmi eljárásban és a fegyelmi tárgyaláson mindvégig jelen kell lenniük. A jogerős ítélet indokolása szerint a sportfegyelmi szabályzat 7.
§-a magát a sportfegyelmi tárgyalást és annak lefolytatását részletesen szabályozza. Bár arra külön szabályozás nincs, hogy a fegyelmi bizottság tagja sportfegyelmi tárgyalást - amelyen a bizonyítás lefolytatása is történik - akár rövid időre is elhagyhatja, de ilyen tiltó szabálynak a jogerős ítélet szerint nem is kell lennie. A másodfokú bíróság álláspontja szerint magának a bizonyítás felvételével zajló eljárásnak garanciája az, hogy az adott fegyelmi bizottság valamennyi tagjának a fegyelmi tárgyaláson mindvégig jelen kell lennie és ennek alapján hozható meg a fegyelmi ügyben a döntés. 2011. augusztus 3-i tárgyalás jegyzőkönyvéből az ugyanakkor aggálytalanul megállapítható volt, hogy a bizottság egyik tagja, Bérczi István a tárgyalásról hosszabb időre eltávozott.
A másodfokú bíróság szerint az iratismertetés lehetőségére vonatkozó hivatkozást az alperes sportfegyelmi szabályzata nem ismeri, ilyen általános eljárási rendelkezés az alperesre irányadó törvényi rendelkezések között sincs és az alperes önkormányzatisága önmagában ugyancsak nem tartalmaz ilyen felhatalmazást (lehetőséget). Az önkormányzatiságból éppen az következik, hogy a saját maga által meghatározott eljárási szabályaikat az alperesnek is maradéktalanul be kell tartania. Kiemelte a másodfokú bíróság azt is, hogy nem merült fel arra adat, hogy a fegyelmi bizottság összetételével bekövetkezett változás okán távozott volna a fegyelmi tárgyalásról a fegyelmi határozatot jegyző egyik fegyelmi bizottsági tag.
Önmagában az a körülmény, hogy az eltávozott aláírta a fegyelmi határozatot, ellentmond annak, hogy a fegyelmi bizottság összetételében változás következett volna be. A másodfokú bíróság hangsúlyozta: külön szabályozás hiányában is általános érvényű, a demokratikus önkormányzatiságból következő evidenciaként érvényesülő garanciális eljárási szabály, hogy az eljáró fegyelmi bizottságnak az adott fegyelmi eljárás során mindvégig azonos összetételűnek kell lennie és ezen tagoknak a fegyelmi eljárási cselekményeknél mindvégig jelen kell lenniük.
[17] A jogerős ítélet azt is tartalmazta, hogy az előzetes értesítés a felperesek irányában az ellenük folyó eljárás tárgyáról nem volt teljes körű, ezért a II. rendű felperes alappal hivatkozhatott arra, hogy esetében az ösztöndíjszerződés adott pontjának megszegése kerül csak megjelölésre, melyhez képest a fegyelmi határozat már a válogatott keretszabályzat adott rendelkezéseinek megszegését is a terhére rótta. Az I. és III. rendű felperesek esetében megállapíthatónak találta a jogerős ítélet azt, hogy a 2011. július 22-i jegyzőkönyvben és a 2011. július 14-i jegyzőkönyvben megjelölt alapos gyanút megalapozó magatartásokon és szabálysértéseken túlmenő szabályok megsértését is az egyes felperesek terhére rótta a fegyelmi határozat.
[18] A jogerős ítélet mindezek alapján összességében arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a saját maga által alkotott, sportfegyelmi szabályzatban rögzített eljárási rendet nem tartotta be, a fegyelmi eljárás meg nem határozható összetételű fegyelmi bizottság folytatta le és nem állapítható meg, hogy az alperes saját maga által alkotott sportfegyelmi szabályzata szerinti eljárásra jogosult összetételű fegyelmi bizottság hozta meg a felperesekkel szemben az elsőfokú fegyelmi határozatot. Ez pedig olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely érdemben kihat a meghozott, keresettel támadott határozatra, amely határozat ezáltal jogszabálysértő. Ez az eljárási szabálysértés a kereset tárgyát képező fegyelmi határozatok megsemmisítésére önmagában alapot adott, miután a lényeges eljárási szabálysértések a fegyelmi határozat meghozatalára érdemi kihatással bírtak, a másodfokú bíróság mellőzte a további vizsgálatot a döntések érdemét illetően. A fegyelmi határozatok törvénysértő jellege jogszabály és alapszabálysértő mivolta tartalmi kérdések vizsgálata nélkül is megállapítható volt.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[19] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett kérte a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára, tartalmilag a kereset érdemi elbírálására kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ugyan a vonatkozó jogszabályokat helyesen idézte, de azokból helytelen következtetéseket vonta le. Álláspontja szerint közismert tény, hogy .. az alperesi szövetség elnöke. Mindenki előtt ismert volt az érintettek közül, hogy a fegyelmi bizottság tagjait négy évre választották, egy elnöke és négy tagja van a bizottságnak, személyük a felperesek előtt is közismert volt. A fegyelmi bizottság elnöke bevonta az eljárásba a bizottság valamennyi tagját, meghallgatta az alperes elnökét, mint kezdeményezőt, ezért pontosan lehetett azt tudni, hogy 2011. július 14-én ki és milyen minőségben volt jelen a bizottság ülésén. Az első érdemi ülést 2011. július 22-én tartották. A jegyzőkönyv felsorolja a bizottság tagjait, akik közül valamennyiben jelen voltak, .. vezette a jegyzőkönyvet. Utalt az alperes arra is, hogy a felperesek soha nem vitatták azt, hogy az ülésen a fegyelmi bizottság megválasztott tagjai voltak jelen.
[20] A 2011. augusztus 3-ai fegyelmi bizottsági ülés kapcsán a felülvizsgálati kérelem előadta, hogy ott .. nem volt jelen és nem is írta alá a jegyzőkönyvet, illetve a határozatot, de a bizottság másik négy tagja jelen volt (elnök és 3 tag), így a határozatképesség kétséget kizáróan megállapítható. Nyomatékkal hangsúlyozta a kérelem azt, hogy a bizottság teljességgel változatlan összetétele a határozathozatalnak nem követelménye, annak megkövetelése a testületet adott esetben működésképtelenné tehetné. Előadta az alperes a kérelemben azt is, hogy a bírósági eljárásban is van pl. tanácsváltozás, ezért is hoztak létre a határozatképességnél nagyobb létszámú fegyelmi bizottságot, amelynek tagjai egyébként társadalmi munkában járnak el és nem jogászok.
[21] A felülvizsgálati kérelem szerint önmagában az, hogy az utolsó fegyelmi tárgyalásról .. egy rövid időre eltávozott, szintén nem teszi az egész eljárást szabálytalanná, hiszen rövid időn belül visszaért és tájékoztatták őt a távolléte alatt történt eseményekről. Az alperes szerint érthetetlen, hogy miért lenne kizárt az időleges eltávozás lehetősége az azt követő tájékoztatás mellett. Utalt arra is az alperes, hogy amennyiben ..t kizárnák a határozathozatalra jogosultak közül, még mindig maradt a fegyelmi bizottságnak az elnökkel együtt három olyan tagja, akik egyhangúlag a fegyelmi határozatot megszavazták. Az értesítés tartalmát illetően a felülvizsgálati kérelem előadta, hogy az szinte teljes körű volt, a felperesek pontosan tudták, hogy az ellenük kezdeményezett eljárás alapja a kvalifikációs világbajnokságról való lemondásuk volt és minden olyan esemény, olyan szabály, amelyet ezzel a távolmaradással egyidejűleg megszegtek. Ezen túlmenően az eljárás során az érdemi tárgyalás megkezdése előtt tételesen felsorolták a felpereseknek a megszegett szabályokat. Összességében tehát az alperes tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem voltak szabályszegések az eljárásban, ha pedig történtek kisebb hibák, azok az érdemi döntésre egyáltalán nem hatottak ki, ezért a másodfokú bíróságnak érdemben el kell bírálnia a fegyelmi határozat tartalmát is.
[22] A felperesek ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet pontosan megállapította a jelentős eljárási hibákat és már ezek elegendőek ahhoz, hogy további érdemi vizsgálat nélkül sor kerüljön a támadott határozatok megsemmisítésére. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a fegyelmi döntések érdemi elbírálása sem vezethetne más eredményre, mint a határozatok megsemmisítése, tekintettel arra, hogy alapvető személyiségi jogaik, illetve állampolgári jogaik sérültek, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az egészséghez való jog is megillette a felpereseket. Ezeket pedig fegyelmi határozattal sem lehet korlátozni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A Kúria a jogerős ítéletet annak helyes indokai alapján a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
[24] A Pp. 275. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A (2) bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Az állandó bírói gyakorlat szerint a felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, azaz a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg. Következetes a bírói gyakorlat abban a vonatkozásban is, hogy a civil szervezetnek nemcsak a jogszabályokat, hanem saját belső szabályait is maximálisan be kell tartania és a belső szabályok megsértése is a jogszabálysértéssel azonos megítélés alá esik. Helytállóan járt el tehát a másodfokú bíróság, amikor a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezéseinek megtartása mellett vizsgálta azt is, hogy az alperes a törvény alapján megalkotott saját sportfegyelmi szabályzatának rendelkezéseit betartotta-e vagy sem.
[25] Az alperes sportfegyelmi szabályzatának 4. §-a rendelkezik a sportfegyelmi jogkör gyakorlóiról. Ennek megfelelően a fegyelmi jogkört első fokon az elnökség által négy évre választott sportfegyelmi bizottság gyakorolja. Konkrét ügyben eljáró sportfegyelmi bizottság elnökből és legalább két választott tagból áll. Az eljáró fegyelmi bizottság összetételét esetenként a fegyelmi bizottság elnöke állapítja meg az összeférhetetlenségi, a szakmai és a területi sajátosságok figyelembevételével. A fegyelmi szabályzat 6. § (2) bekezdése szerint sportfegyelmi eljárást kötelességszegés alapos gyanúja esetén a fegyelmi bizottság elnöke indít, bármely e szabályzat hatálya alá tartozó személy vagy szervezet, illetőleg szövetségi szerv kezdeményezésére. A (3) bekezdés rendelkezik arról, hogy a sportfegyelmi bizottság elnöke 8 napon belül köteles értesíteni az eljárás alá vont személyt a sportfegyelmi eljárás megindításáról. A szabályzat meghatározza, hogy az értesítésnek mit kell tartalmaznia, ez összhangban áll a sportfegyelmi eljárásról a sporttörvény alapján megjelent Kormányrendelet szabályaival (39/2004 (III. 12.) Korm. rendelet 4.§.(3) bek). Az alperes sportfegyelmi szabályzatának 7. §-a részletesen szabályozza az alperes keretén belül folyó sportfegyelmi eljárás tárgyalás megtartását, a határozathozatalt. A 8. § (2) bekezdés szerint a sportfegyelmi tárgyalásról készített jegyzőkönyvben többek között fel kell tüntetni a sportfegyelmi bizottság tagjainak nevét, tisztségét.
[26] A jelen esetben az alperesi szervezet elnöke kezdeményezte a felperesekkel szemben a sportfegyelmi eljárást, amelyre a sportfegyelmi szabályzat szerint lehetősége volt. A fegyelmi bizottság 2011. július 14-i üléséről készült jegyzőkönyv arról nem tartalmazott adatot, hogy a fegyelmi bizottság elnöke a konkrét ügyben eljáró fegyelmi bizottságot külön kijelölte-e vagy sem. Az alperes szerint ennek nincs is jelentősége, mert mindenki előtt ismert volt, hogy a szövetség a fegyelmi bizottság tagjaként mely négy személyt nevezte meg, illetve ki volt a fegyelmi bizottság elnöke. A 2011. július 22-i ülésről készült jegyzőkönyv rögzíti a jelenlévők személyét, arról nem ejt szót, hogy a tagok közül kijelöltek-e külön bizottságot vagy sem, az alperes szerint erre sem volt szükség. 2011. augusztus 3-i ülésről készült jegyzőkönyv többek között jelenlévőként nevezi meg ..t, aki viszont az alperes előadása szerint jelen sem volt az adott ülésen és a határozatot nem is írta alá. Ilyen körülmények mellett a jogerős ítélet helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy nem volt egyértelműen meghatározható az iratokból az, hogy kik voltak az adott ügyben a fegyelmi bizottság tagjai, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlói. Mindennek azért van kiemelt jelentősége, mert a Kúria is egyetértett a jogerős ítélet azon álláspontjával, hogy egy adott fegyelmi ügyben mindvégig azonos összetételű fegyelmi bizottságnak kell eljárnia, amelynek összetételét az alperes saját sportfegyelmi szabályzata szerint az alperes fegyelmi bizottsága elnökének kell megállapítania. Valóban fontos garanciája egy fegyelmi eljárásnak az, hogy a kijelölt eljáró fegyelmi bizottság összetételének a fegyelmi eljárás teljes tartama alatt azonosnak kell lennie. A Kúria sem találta elfogadhatónak azt az alperesi álláspontot, hogy azt lenne szükséges vizsgálni, hogy a fegyelmi bizottság határozatképes létszámban volt-e végig jelen vagy sem.
[27] Azt is okszerű, a jogszabályoknak megfelelő következtetésnek ítélte meg a Kúria, hogy mindezekből következően külön rendelkezés nélkül is egyértelmű az, hogy a fegyelmi bizottság tagja a sportfegyelmi tárgyalást - ahol bizonyítás felvétele is történik - nem hagyhatja el. Az eljárás közvetlenségének elvéből is az következik, hogy a határozathozatalban résztvevő személyeknek a bizonyítási eljárás egésze során jelen kell lenniük. Nem tartalmaz az alperes sportfegyelmi szabályzata olyan rendelkezést, amely a tárgyalás elhagyását és az oda visszatérő személynek iratismertetés útján történő tájékoztatását tenné lehetővé. Megjegyzi a Kúria azt is, hogy a visszatérő taggal történő iratismertetés tényét a 2011. augusztus 3-i jegyzőkönyv nem tartalmazza. Helyesen állapította meg a jogerős ítélet azt, hogy a garanciális szabályok betartását nem írhatja felül az önkormányzatiság, a belső autonómia elvére történő hivatkozás.
[28] A sportfegyelmi eljárás megindításáról az egyes felpereseknek küldött előzetes értesítés tekintetében is alapos észrevételeket tettek a Kúria szerint a felperesek. A sportfegyelmi eljárásokra vonatkozó Kormányrendelet, illetve az alperes sportfegyelmi szabályzata 6. § (3) bekezdése alapján helyesen állapította meg a jogerős ítélet azt, hogy a sportfegyelmi eljárás csak az értesítésben megjelölt tényálláson alapuló, meghatározott fegyelmi vétségre folytatható le. Ez nem pótolható azzal, hogy az alperes szóbeli előadása szerint a felperesek biztosan tisztában lehettek azzal, hogy miért folyik az eljárás, illetve azt a tárgyalás kezdetén is közölték velük. Megalapozottan állapította meg a jogerős ítélet, hogy olyan tárgyban is elmarasztalták a felpereseket, amelyek az előzetes értesítésben nem szerepeltek.
[29] Összességében tehát a Kúria szerint is olyan súlyú eljárási szabálytalanságok történtek, amelyek önmagukban indokolják a támadott határozatok megsemmisítését. A Kúria szerint is olyan alapvető, garanciális szabályok sérültek meg, amelyek érdemben is kihatottak a határozat tartalmára.
[30] Miután ehhez képest a Kúria sem tartotta indokoltnak a határozatok tartalmi vizsgálatát, csupán megjegyzi azt, hogy nyilvánvalóan nem volt megkövetelhető az, hogy felperesek saját egészségük veszélyeztetése, illetve ezek érzete ellenére, vagyis akaratuk ellenére részt vegyenek a tokiói, olimpiára kvalifikáló világbajnokságon. Fontosnak tartja ugyanakkor rögzíteni a Kúria azt is, hogy a tartalmi vizsgálat elmaradása okán a Kúria nem foglalt állást abban a tekintetben, hogy a felperesek ténylegesen elkövettek-e fegyelmi vétséget vagy sem, többek között valóban kifejtettek-e propagandát annak érdekében, hogy mások is megtagadják a kvalifikációs világbajnokságon való részvételt.
[31] Mindezekre figyelemmel a Kúria az érdemben helytálló, jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat
[32] 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 61., 62. §, 2004. évi I. törvény 14. § (2) bekezdés, 39/2004 (III. 12.) Korm. rendelet 4.§.(3) bek., Pp. 164. § (1) bekezdés, 206. § (1) bekezdés, 275. § (3) bekezdés
Záró rész
[33] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. A Pp. 78. § (1) bekezdése alapján pervesztesként az alperes köteles a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amelynek nagysága a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján került megállapításra. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes illetékmentessége folytán az állam viseli.
Budapest, 2016. június 22.
Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró
A kiadmány hiteléül:
Vné
tisztviselő