Legislator Case Law & Legislation
Kfv.37745/2015/7 AI generated

Hungarian Supreme Court dismisses appeal against property registration decision due to established ownership certainty.

Case Number Kfv.37745/2015/7
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Dismissed

Legislator summary

AI generated

The Supreme Court of Hungary revoked the lower court's judgment and dismissed the plaintiff's claim against the county government regarding property registration. The plaintiff argued that pending civil litigation created uncertainty about ownership rights, preventing the registration of a mortgage. However, the court found that the specific ownership status was already clearly defined by the sales contract, rendering the lower court's reliance on procedural uncertainty legally unfounded. Consequently, the appeal was rejected, and the plaintiff was ordered to pay the defendant's legal costs.

Legislator headnote

AI generated

Inytv. 6. §; 20. §; Inytv. 25. § (2); Ket. 15. § (1): Where the subject matter of a land registry procedure involves a specific, established ownership interest, the existence of a pending civil lawsuit does not constitute a valid obstacle to registration if the ownership facts are already certain.

Keywords

AI generated
land registry procedure ownership registration pending civil litigation property rights certainty mortgage registration administrative appeal costs of litigation

Cited Legislation

AI generated
Inytv. 6. §
Inytv. 20. §
Inytv. 25. § (2)
§-át jelölte meg, említve az Inytv. 25. § (2) bekezdését és a Pp.
Ket. 15. § (1)
Pp. 275. § (4)
A kifejtett indokok alapján a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította.
Pp. 78. §
Az alperes felülvizsgálati kérelme érdemben eredményre vezetett, ezért a Pp. 78. §-a alapján a felperes köteles megfizetni az alperes és a beavatkozó közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeit.
1990. évi XCIII. törvény 59. § (1)
Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. § (1) bekezdésén alapszik.
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.745/2015/7.szám

A Kúria a dr. Imre Imre ügyvéd által képviselt (...) felperesnek a Vass, Réti és Kurucz Ügyvédi Iroda által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Fluck Ákos ügyvéd által képviselt (...) I.r., (...) II.r. beavatkozott, a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. június 2. napján kelt 8.K.27.852/2014/13. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.852/2014/13. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint, az alperesi beavatkozóknak együttesen 40.000 (negyvenezer) forint együttes felülvizsgálati és perköltséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A (...) belterület (...) hrsz-ú, 118 m2 területű lakóház ingatlan 59/118 részben egy perben nem álló személy, 59/118 részben a felperes tulajdonában állt. Az ingatlant földhasználati jog illeti a (...) belterület (...) hrsz-ú ingatlanon, melyen mint felépítmény önálló helyrajzi számon áll. A felépítmény tetőtere az egész lakóház ingatlan 2152/10000 részét teszi ki. Az ingatlan természetben a (...) címen fekszik. Az ingatlanon egy perben nem álló részvénytársaság javára 102.187 CHF és járulékai erejéig önálló zálogjog volt bejegyezve. A tulajdonosok tetőtéri illetőségüket 2013. április 8-i adásvételi szerződéssel 10 millió forintért eladták egy Kft.-nek, és az ingatlan vevőjének illetőségére egy magánszemély javára önálló jelzálogjogot alapítottak. Az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosai is vannak, akik elővásárlási jogukkal nem éltek.

A szerződők 2013. június 18-án kérelmet adtak be a vásárolt tulajdonjog és az alapított jelzálogjog bejegyzése iránt. Az alperes 2014. március 24-i 30392/2014. számú határozatával az elsőfokú kérelmet elutasító határozatot megváltoztatta, és a kérelemnek eleget tett. Indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartási törvény 6. és 20. §-ai alapján nem volt akadálya a tulajdonjog és a zálogjog bejegyzésének.

A jogerős határozat ellen a felperes élt keresettel, melyben a határozat megváltoztatását és a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az ingatlanra 2013. június 10-i kérelme alapján perindítás ténye van bejegyezve. A per folytán az elővásárlásra jogosultak tulajdoni hányada változhat, és attól függően dönthetnek majd a jogosultak arról, hogy az elővásárlási jogukkal élni kívánnak-e vagy nem.

A törvényszék ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint az ingatlan eladókat illető tulajdoni hányada mértékét érintően per van folyamatban, ezért tulajdonuk terjedelme bizonytalan, amire tekintettel a megkötött szerződés alapján bejegyzésnek nem lett volna helye.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a felperes az ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint nem tekinthető ügyfélnek, ezen túlmenően a felperes olyan személynek sem minősül, akinek jogát vagy jogos érdekét, mint ellenérdekű félnek az ügy érinti. Érdemben előadta, hogy az ingatlan-nyilvántartás egyértelműen tartalmazta, hogy kik a perbeli ingatlan tulajdonosai, és milyen arányban tulajdonosok ők, ezért megalapozatlan volt a bíróságnak az a hivatkozása, hogy a perbeli ingatlan tulajdoni arányai bizonytalansága miatt a bejegyzési kérelem ne volna teljesíthető. Jogszabálysértésként a megszüntetéssel kapcsolatban a Pp. 130. § (1) bekezdésének g) pontját, 157. § a) pontját jelölte meg, utalva a Pp. 251. §, és 270. §-ára is. Az ügy érdemével kapcsolatban jogszabálysértésként az 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5., 6., 8., 29. §-át, 32. § (1) bekezdését, valamint az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 6. § (1), 20. § (1) bekezdését, és 126/B. §-át jelölte meg, említve az Inytv. 25. § (2) bekezdését és a Pp. 206. §-át is.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A beavatkozók észrevételükben osztották az alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakat.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alapos.

A Kúriának arról kellett dönteni, hogy olyan ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárásban hozott határozat ellen közigazgatási per indítására jogosult-e az a személy, aki tulajdonjoga megállapítása iránt arra az ingatlanra indított polgári pert, melynek egy illetőségét a bejegyzés érintette, ha a perindítás tényének bejegyzése a közigazgatási per megindítását követően történt, illetve a tulajdoni per indításából fakadó bizonytalanság akadályát képezi-e a bejegyzésnek.

A per megszüntetésével kapcsolatban a Kúria osztja az alperes felülvizsgálati kérelmében foglalt azt az érvelést, ami a közigazgatási eljárásban, az ügyféli jogállás hiányára vonatkozik.

A Pp.327.§ (1) bekezdése szerint a közigazgatási per indítására jogosult az ügyfél (a. pont), a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője (b. pont). Az Alaptörvény XXVIII. cikk 7. bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen olyan bírósági, hatósági vagy más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Inytv.25.§ (2) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné. A Ket. 15.§ (1) bekezdése értelmében - többek között - ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.

A fentiekből kitűnik, hogy az Inytv.25.§ (2) bekezdése ugyan eltérő szűkített ügyfélfogalmat határoz meg a Ket.15.§ (1) bekezdéséhez képest, azonban az Alaptörvény XXVIII cikk 7. bekezdésére figyelemmel a Pp.327.§ (1) bekezdés a.) pontja szerinti ügyfél fogalmát a Ket. általános ügyfélfogalma alapján kell értelmezni. Ez független az adott konkrét eljárás ügyfélfogalmától, mert az Alaptörvénnyel ez az értelmezés van összhangban, amely alaptörvényi rendelkezés mindenki számára biztosítja a jogorvoslati jogot, akinek a jogát vagy jogos érdekét sérti a közigazgatási határozat. Ezért megállapítható, hogy felperesnek az ügy konkrét körülményei alapján volt olyan jogos érdeke, mely a határozat joghatásaihoz kapcsolódott, az olyan tulajdoni igénnyel fellépő személyeket, akik igényüket ténylegesen és igazolhatóan érvényesítik, nem lehet elzárni attól, hogy közigazgatási pert indíthassanak. Emellett a felperesnek - az általa vitatott körben - tudniillik, hogy a polgári per előkérdése-e a perbeli közigazgatási határozatnak - nem csak a perindítási jogosultsága, de kereshetőségi joga is fennállt, ezért a pert sem megszüntetni, sem kereshetőségi jog hiányában elutasítani nem lehetett.

Megalapozott ugyanakkor az alperesnek a felülvizsgálati kérelme abban a részben, amelyben az ügy érdemére vonatkozóan kifogásolja a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét. Jelen ügyben ugyanis pontosan megállapítható az a tulajdoni illetőség, amelyre vonatkozóan azt a szerződést kötötték, aminek bejegyzése iránti eljárás a jelen ügy tárgya, ezért alaptalanul hivatkozott a közigazgatási és munkaügyi bíróság arra, hogy a perben érintett tulajdoni illetőségnek bizonytalansága miatt a bejegyzést az alperes nem eszközölhette volna a folyamatban lévő polgári perre tekintettel. Ebben a körben az alperes helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében felsorolt jogszabályokra.

A kifejtett indokok alapján a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Az alperes felülvizsgálati kérelme érdemben eredményre vezetett, ezért a Pp. 78. §-a alapján a felperes köteles megfizetni az alperes és a beavatkozó közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeit.

Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. § (1) bekezdésén alapszik.

Budapest, 2016. január 12.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró