Hungarian Supreme Court quashes lower court decision and dismisses plaintiff's claim regarding land registry entry.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.053/2016/8.

A tanács tagjai: . Kárpáti Zoltán a tanács elnöke

. Kovács Ákos előadó bíró

. Fekete Ildikó bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: Egri, Hargitai, Szajlai Ügyvédi Iroda

Az alperes: Főváros Kormányhivatala

Az alperes képviselője: (...)

Felperesi beavatkozó: (...)

Felperesi beavatkozó

képviselője: . Rezes Zoltán ügyvéd

A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: alperes (18. sorszám)

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 31.K.909/2014/17.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 31.K.909/2014/17. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a Kúria a felperest és a felperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek külön-külön 30.000-30.000 (harmincezer-harmincezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest és a felperesi beavatkozót, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Budapest (...). kerület belterület (...) hrsz-ú ingatlan 39876/61298-ad része a felperes, 7300/61298-ad része a beavatkozó tulajdonában áll, az ingatlan fennmaradó illetőségei különböző egyéb személyek tulajdonában állnak. Egy perben nem álló Kft. 2010. november 22-én kérte az ingatlan 7300/61298-ad hányadra használati jogának bejegyzését. Kérelméhez a tulajdonos beavatkozóval és a felperessel, mint ezen illetőség haszonélvezőjével kötött szerződést csatolt.

[2] Az alperes 2014. március 27-én hozott 30.389/1/204. számú határozatában helybenhagyta elsőfokú szervének a kérelmet elutasító döntését. A jogerős határozatban arra hivatkozott, hogy a perbeli hányadra a használati jog bejegyzését akadályozza a Polgári Törvénykönyv 171. §-a, amelynek értelmében csak meghatározott szervek javára államigazgatási szerv határozatával lehet használati jogot alapítani, míg a kérelmező ilyen jogosult szervnek nem minősül. Utalt a határozat arra is, hogy nem csak a kért használati jog bejegyzésének van akadálya, hanem a használat joga sem volna bejegyezhető, mert a használatot természetben vagy területnagysággal a szerződés nem határozta meg.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A jogerős határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve elsődlegesen annak megváltoztatását, és használati jogának bejegyzését, másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Keresetében előadta, hogy jóllehet maga kérte használati jog bejegyzését, valódi szándéka nem erre, hanem a használat jogának bejegyzésére irányult. E valódi akarata elintézése tárgyában nem született határozat, így annak hiányában jogorvoslati jogával sem élhetett.

A jogerős ítélet

[4] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint annak ellenére, hogy az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog vagy tény jegyezhető be, amelyet az ügyfél kérelmében megjelölt, jelen esetben az alperesnek e kérelemtől eltérően kellett volna dönteni, és vizsgálni a kérelem mellékletéül becsatolt szerződés tartalmát is. E szerződéssel kapcsolatban még 2015-ben bírói ítélet született, amely a szerződést minősítve használat jogának átadásaként értelmezte a felek akaratát. A felperes, és a harmadik személy között kötött szerződésnek ezt az értelmezését köteles lett volna az alperes figyelembe venni.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[5] Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Előadta, hogy a határozathozatalkor fennálló tények alapján döntött az ügyben. Kifogásolta, hogy a kérelemhez kötöttség elve sérülne megismételt eljárásával, állította, hogy a felek valódi, a kérelemtől eltérő szándékát szerződéses akaratát nem vizsgálhatja, erre nem jogosult. Jogszabálysértésként az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. § (1), és 39. § (4) bekezdését jelölte meg.

[6] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A felülvizsgálati kérelem alapos.

[8] A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy az ingatlanügyi hatóság vizsgálhatja-e egy kérelem elintézése előtt a kérelem alátámasztásaként szolgáló szerződés valódi tartalmát, ha az egyértelműség hiánya miatt vita merült fel. Ha a szerződésben foglaltak az ingatlan-nyilvántartási kérelemben foglaltaktól jogcímében eltérnek, eltérhet-e az ingatlanügyi hatóság a kérelemtől.

[9] Az Inytv. 6. §-ának (1) bekezdése egyebek mellett kimondja, hogy a jogok bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog jegyezhető be, amelyet a kérelem megjelöl. A perbeli esetben nem volt vitás, hogy a felperes kérelme használati jog bejegyzésére irányult. Önmagában az idézett törvényhely alkalmazása tehát akadályát képezte a kérelemtől eltérő jogcímen való bejegyzésnek. A Kúria álláspontja szerint az alperes akkor követett volna el jogszabálysértést, ha a kérelemtől eltérő jogcímen teljesíti a bejegyzést. Nem sértett jogszabályt ennélfogva az alperes, amikor az Inytv. 6. § (1) bekezdésére hivatkozással a felperes kérelmét - figyelemmel az Inytv. 39. § (4) bekezdésére is - érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[10] A fővárosi bírósági ítéletben kifejtett álláspontja több egyéb okból is téves. Az Inytv. 44. § (1) bekezdése szerint a beadványokat az iktatószámok sorrendjében az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. A felperes 2010. november 22-én benyújtott kérelmére ennélfogva semmiféle hatása nem lehetett olyan öt évvel később született bírósági ítéletnek, mely az ingatlanügyi hatóság bejegyzése felől egyébként sem rendelkezett. Az ügyben az a megállapítás, hogy a perbeli bizonyítás eredményeképpen a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 8.P.20.641/2015/5. számú ítéletével megdőlt a szerződés jogcímének a határozat hozatalkor fennálló ténybeli megállapítása, jelen ügyben ennélfogva értelmezhetetlen.

[11] Az Inytv. 51. § (1) bekezdése szerint el kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. E jogszabályból az is következik, hogy a bejegyzési kérelem elintézése során az alperes csak olyan mértékben jogosult vizsgálódásra, amilyen mértékben ez a törvényhely az ingatlanügyi hatóságot az idézettek szerint arra feljogosítja. Jelen ügyben nyilvánvaló érvénytelenség nem terhelte az okiratot, annak valódi tartalmára vonatkozóan a hatóságnak bizonyítási eljárás lefolytatására jogosultsága nem volt, ilyen jogosultsággal egyébként is kizárólag a bíróság rendelkezik. Ugyanakkor ha a bíróság határozatában az ingatlanügyi hatóság nyilvántartását érinti, erről ítéletében rendelkeznie kell.

[12] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és helyette a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott.

Záró rész

[13] A felperes és a felperesi beavatkozó pervesztességére teintettel az alperes közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a Kúria előtt felmerült Pp. 79. §-a szerint felszámítható költségeit nevezettek kötelesek a Pp. 78. §-a értelmében megfizetni.

[14] Az illeték megtérítésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §-ának (1) bekezdésén alapszik.

[15] A Kúria határozatát tárgyaláson hozta.

Budapest, 2016. április 26.

Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.053/2016/9. szám

A Kúria az Egri, Hargitai, Szajlai Ügyvédi Iroda által képviselt (...) felperesnek (...) jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a felperes pernyertességének érdekében a dr. Rezes Zoltán István ügyvéd által képviselt (...) beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 31.K.31.909/2014/17. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 18. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján indult felülvizsgálati eljárásban az alulírott napon és helyen - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

kijavító végzést:

A Kúria a Kfv.III.37.053/2016/8. számú ítélet rendelkező részét akként javítja ki, hogy a felülvizsgált ítélet száma helyesen 31.K.31.909/2014/17.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A Kúria hivatalból észlelte, hogy a Kfv.III.37.053/2016/8. számú ítéletben - a felülvizsgált ítélet számában - elírás történt, ezért a hiba kijavításáról a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 224. § (1) bekezdése szerint rendelkezett.

A Kúria által hozott határozat elleni további jogorvoslatnak a Pp. 233. §-a, 233/A. §-a és a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye.

Budapest, 2016. június 28.

Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, előadó bíró; Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró