Court dismissed VAT overpayment refund request, upholding lower court's decision due to procedural limitations.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.35.341/2016/4.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró

A felperes: ... Kft.

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd (fél címe 1)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (1134 Budapest, Dózsa György út 128-132.), mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (3530 Miskolc, Kandia u. 12-14.) jogutódja

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 11.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. február 12-én kelt 24.K.27.371/2015/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.371/2015/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- ( hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes az elsőfokú adóhatóságnál 2012. február 13. - 2015. január 12. közötti időszakban az általános forgalmi adó adónemben mutatkozott túlfizetések átvezetésére irányulóan 31 kérelmet terjesztett elő 17. számú nyomtatványon, melyek összesen 65.538.297.- forint túlfizetéshez kapcsolódtak. A felperes 2010. december 20-től az áfa bevallásai 170. lapján 8 alkalommal rendelkezett általános forgalmi adók átvezetéséről, kiutalásáról mindösszesen 95.045.000.- forint erejéig. Ezt meghaladóan 2012. január, március és szeptember hónapokra a bevallások 170. számú lapjának kijavítására is indítványt tett. Az elsőfokú adóhatóság külön - külön meghozott végzéseiben a 17. számú „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez" elnevezésű nyomtatványon benyújtott felperesi kérelmekre indult adóigazgatási eljárást felfüggesztette, mert megállapította, a vonatkozó időszakokhoz kapcsolódóan az áfa bevallásokkal összefüggésben a felperesnél ellenőrzés van folyamatban, melynek jogerős befejezéséig az összeg az áfa adónem számlán marad.

[2] A felperes 2015. február 11-én, 2015. március 10-én és 2015. április 9-én elektronikus úton a 17. számú nyomtatványon az általános forgalmi adó adónemben mutatkozó túlfizetésből 2.935.000.- forint, 2.644.000.- forint, illetve 2.795.000.- forint átvezetését kérte más számlákra, valamint a 2015. április 9-én benyújtott kérelmében 43.000.000.- forint kiutalását is kérte. Az elsőfokú hatóság határozataival a kérelmeket elutasította, kiemelve azt, hogy a felperes a korábbi időpontokban benyújtásra került 17. számú kérelmekben már rendelkezett az adónemben jelenleg nyilvántartott túlfizetés összegéről, melyek az áfa adónemet érintő vizsgálat lezárta után kerülhetnek teljesítésre. A felperes az elsőfokú határozatokat fellebbezéssel támadta, az alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2015. május 21-én kelt 3799621843., a 2015. június 9-én kelt 2139568556. és a 2015. június 26-án kelt 2139575789. iktatószámú határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Az azonos indokok szerint a felperesnél több időszakra vonatkozóan áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés van folyamatban, így az általa korábban előterjesztett átvezetési, illetőleg kiutalási kérelmek teljesíthetőségének előfeltétele ezen ellenőrzések jogerős lezárása. Az adóhatóság a korábbi átvezetési és kiutalási kérelmek végrehajtását felfüggesztette. Az áfa adónem számlája ugyan túlfizetést mutat, azonban a felperes a korábbi kérelmeiben már rendelkezett ezen teljes összeg sorsa felől, így az utólag előterjesztett átvezetési és kifizetési kérelem teljesítéséhez a folyószámlán tényleges fedezet nem áll rendelkezésre.

A kereseti kérelem

[3] A felperes eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással az alperesi határozatokkal szemben kereseteket terjesztett elő, az elsőfokú bíróság a pereket tárgyi és személyi összefüggésük folytán egyesítette.

Az elsőfokú ítélet

[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban hivatkozott az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 37. § (4) bekezdés I. fordulatára, 43. § (1) bekezdésére, (5) bekezdés I. fordulatára, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ára és az Alaptörvény XXIV. cikk (1), (2) bekezdéseire.

[5] Az elsőfokú bíróság rámutatott, a felperes a korábbiakban már rendelkezett az átvezetési kérelmekkel érintett összegekről, azt kimerítette, így a jelen eljárásban az adóhatóság számára nem volt olyan összeg, amelynek az átvezetéséről érdemben dönthetett volna. A folyamatban lévő adóvizsgálatokra tekintettel a bevallási adatok módosítására, illetve kiutalással vagy átvezetéssel érintett összegek kijavítására a felperesnek nem volt törvényes lehetősége. A keresetben kifejtett azon okok, melyek a folyamatban lévő áfa ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabálysértéseket taglalják jelen perben érdemben nem vizsgálhatók. A bíróság hangsúlyozta, az adóhatóság a döntéshozatalhoz szükséges tényállást teljes körűen tisztázta, nem sértette meg a Ket. 50. §-ában foglaltakat. A hatóság döntését megindokolta, az Alaptörvény felperes részéről citált rendelkezései nem sérültek. A támadott határozatok uniós irányelvekbe nem ütköznek.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az alperes határozatának hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt. Kifejtette, az ítélet a tényállást hibásan és iratellenesen állapította meg, a bizonyítékokat nem megfelelően, egyoldalúan a felperes javára értékelte és megsértette az Art. 2. § (1), (2) bekezdését, 34/A. §-át, 43. § (5) és (6) bekezdését, valamint 92. § (1) és (2) bekezdését.

[7] Hangsúlyozta, a bíróságnak kizárólag a per tárgyát képező három átvezetési kérelmet kellett volna vizsgálnia, a többi, az alperes által megjelölt, de jogerősen elutasított átvezetési és kiutalási kérelmet nem. Helytelenül állapította meg a bíróság azt, hogy a kérelemre indult eljárásokban felfüggesztő határozatok születtek, ezzel szemben az adóhatóság a kérelmeket határozataiban elutasította. A jogerősen elutasított kérelmekben szereplő összegekről lehet rendelkezni, márpedig 145.000.000.- forintot meghaladó túlfizetés mutatkozik a felperes folyószámláján, ezért az összesen 8.374.000.- forint átvezetés és 43.000.000.- forint kiutalás teljesíthető. A bíróság helytelenül bírálta el a bizonyítékokat. A jogerősen elutasított kérelmeket figyelmen kívül kellett volna hagynia, és csak a jogerőre nem emelkedett, elutasító határozatokkal kapcsolatos iratokat kellett volna vizsgálnia. A bíróság nem tárta fel kellő mértékben és tényszerűen a tényállást, mérlegelése nem minősül jogszerűnek.

[8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[10] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 275. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül.

[11] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le, mellyel a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelemben írtakra figyelemmel a következőket fejti ki.

[12] A Kúria elsődlegesen rögzíti, az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárások teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdésére tekintettel a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést e körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértést azonban felülvizsgálati bíróság nem tárt fel.

[13] A jogerős ítélettel lezárt közigazgatási per tárgyát a felperes három túlfizetési, illetve részben kiutalási kérelmét elbíráló adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálata képezte, az elsőfokú bíróság csak ebben a körben hozhatott döntést, a felperesi áfa bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóhatósági ellenőrzés jogszerűségéről a bíróság nem dönthetett.

[14] Az elsőfokú adóhatóság a 2012. február 13. és 2015. január 12. között a felperes részéről előterjesztett átvezetési kérelmek vonatkozásában az adóigazgatási eljárást végzéseivel felfüggesztette, a végzéseket a felperes átvette, azokkal szemben fellebbezéssel nem élt. A felperes csak állította, de nem bizonyította, miszerint ezen kérelmei jogerősen elutasításra kerültek, ilyen tartalmú végzések az alperes részéről csatolt közigazgatási iratok között sem lelhetők fel. A jogerős ítélet - a felperes okfejtésével szemben - iratellenes megállapítást nem tett, a tényállást az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette.

[15] Az Art. 2. § (1) bekezdése értelmében az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. A jogerős ítélet nem sértheti az Art. 2. § (1) bekezdését, mely jogszabályhely nem a bíróságra, hanem az adójogviszonyokban résztvevő felekre irányadó.

[16] Az Art. 92. § (1) és (2) bekezdése az ellenőrzési határidőkre tartalmaz rendelkezéseket, melyek a perbeli jogvita eldöntése szempontjából irrelevánsak. Az Art. 43. § (5) és (6) bekezdése a túlfizetés átvezetéséről, illetve visszatérítéséről szólnak, az abban foglaltakat a jogerős ítélet nem sérti, mivel tény- és jogszerűen állapította meg, hogy a felperes korábban már rendelkezett az átvezetési és visszatérítési kérelmekkel érintett összegekről, azokat kimerítette. Az Art. - 2014. december 31-ig hatályos - 34/A. §-a lehetőséget biztosít az ügyfél részére a választása módosítására a hatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján. Ennek a jogszabályhelynek a perben nincs jelentősége, mert a felperes - a felülvizsgálati kérelmében írtakkal szemben - nem kijavítási, hanem 17. számú nyomtatványokat benyújtva túlfizetési átvezetési, illetve kiutalási kérelmeket terjesztett elő az elsőfokú adóhatóság felé.

[17] A Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.

Záró rész

[18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[19] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárás költség megfizetésére.

[20] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie az államnak felhívásra az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (1) bekezdésére és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésére figyelemmel.

[21] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.

Budapest, 2016. október 19.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő