Legislator Case Law & Legislation
Kfv.35341/2016/4 AI generated

Court dismissed VAT overpayment refund request, upholding lower court's decision due to procedural limitations.

Case Number Kfv.35341/2016/4
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Dismissed

Legislator summary

AI generated

The Supreme Administrative Court dismissed the taxpayer's appeal against a lower court's decision to uphold an administrative ruling denying VAT overpayment refunds. The taxpayer submitted multiple requests for transferring overpaid VAT to other accounts, but the first-instance court correctly determined it could only review the specific administrative decisions already made, not the underlying audit process. The court ruled that the lower court's judgment did not violate applicable tax laws and was based on accurate factual findings regarding the taxpayer's prior claims.

Legislator headnote

AI generated

Pp. 274. § (1); Pp. 275. § (3): The Supreme Administrative Court may dismiss an appeal ex officio if the first-instance judgment does not violate the cited laws, provided the court's review is limited to the specific administrative decisions already rendered.

Keywords

AI generated
VAT overpayment refund administrative appeal dismissal procedural limitation tax audit review first instance scope

Cited Legislation

AI generated
Pp. 274. § (1)
[18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
Pp. 275. § (3)
[17] A Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.
Pp. 78. § (1)
[19] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárás költség megfizetésére.
Pp. 271. § (1) e)
1990. évi XCIII. törvény 50. § (1)
[20] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie az államnak felhívásra az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (1) bekezdésére és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.
6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2)
§ (1) bekezdésére és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésére figyelemmel.
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.35.341/2016/4.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró

A felperes: ... Kft.

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd (fél címe 1)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (1134 Budapest, Dózsa György út 128-132.), mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (3530 Miskolc, Kandia u. 12-14.) jogutódja

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 11.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. február 12-én kelt 24.K.27.371/2015/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.371/2015/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- ( hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes az elsőfokú adóhatóságnál 2012. február 13. - 2015. január 12. közötti időszakban az általános forgalmi adó adónemben mutatkozott túlfizetések átvezetésére irányulóan 31 kérelmet terjesztett elő 17. számú nyomtatványon, melyek összesen 65.538.297.- forint túlfizetéshez kapcsolódtak. A felperes 2010. december 20-től az áfa bevallásai 170. lapján 8 alkalommal rendelkezett általános forgalmi adók átvezetéséről, kiutalásáról mindösszesen 95.045.000.- forint erejéig. Ezt meghaladóan 2012. január, március és szeptember hónapokra a bevallások 170. számú lapjának kijavítására is indítványt tett. Az elsőfokú adóhatóság külön - külön meghozott végzéseiben a 17. számú „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez" elnevezésű nyomtatványon benyújtott felperesi kérelmekre indult adóigazgatási eljárást felfüggesztette, mert megállapította, a vonatkozó időszakokhoz kapcsolódóan az áfa bevallásokkal összefüggésben a felperesnél ellenőrzés van folyamatban, melynek jogerős befejezéséig az összeg az áfa adónem számlán marad.

[2] A felperes 2015. február 11-én, 2015. március 10-én és 2015. április 9-én elektronikus úton a 17. számú nyomtatványon az általános forgalmi adó adónemben mutatkozó túlfizetésből 2.935.000.- forint, 2.644.000.- forint, illetve 2.795.000.- forint átvezetését kérte más számlákra, valamint a 2015. április 9-én benyújtott kérelmében 43.000.000.- forint kiutalását is kérte. Az elsőfokú hatóság határozataival a kérelmeket elutasította, kiemelve azt, hogy a felperes a korábbi időpontokban benyújtásra került 17. számú kérelmekben már rendelkezett az adónemben jelenleg nyilvántartott túlfizetés összegéről, melyek az áfa adónemet érintő vizsgálat lezárta után kerülhetnek teljesítésre. A felperes az elsőfokú határozatokat fellebbezéssel támadta, az alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2015. május 21-én kelt 3799621843., a 2015. június 9-én kelt 2139568556. és a 2015. június 26-án kelt 2139575789. iktatószámú határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Az azonos indokok szerint a felperesnél több időszakra vonatkozóan áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés van folyamatban, így az általa korábban előterjesztett átvezetési, illetőleg kiutalási kérelmek teljesíthetőségének előfeltétele ezen ellenőrzések jogerős lezárása. Az adóhatóság a korábbi átvezetési és kiutalási kérelmek végrehajtását felfüggesztette. Az áfa adónem számlája ugyan túlfizetést mutat, azonban a felperes a korábbi kérelmeiben már rendelkezett ezen teljes összeg sorsa felől, így az utólag előterjesztett átvezetési és kifizetési kérelem teljesítéséhez a folyószámlán tényleges fedezet nem áll rendelkezésre.

A kereseti kérelem

[3] A felperes eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással az alperesi határozatokkal szemben kereseteket terjesztett elő, az elsőfokú bíróság a pereket tárgyi és személyi összefüggésük folytán egyesítette.

Az elsőfokú ítélet

[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban hivatkozott az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 37. § (4) bekezdés I. fordulatára, 43. § (1) bekezdésére, (5) bekezdés I. fordulatára, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ára és az Alaptörvény XXIV. cikk (1), (2) bekezdéseire.

[5] Az elsőfokú bíróság rámutatott, a felperes a korábbiakban már rendelkezett az átvezetési kérelmekkel érintett összegekről, azt kimerítette, így a jelen eljárásban az adóhatóság számára nem volt olyan összeg, amelynek az átvezetéséről érdemben dönthetett volna. A folyamatban lévő adóvizsgálatokra tekintettel a bevallási adatok módosítására, illetve kiutalással vagy átvezetéssel érintett összegek kijavítására a felperesnek nem volt törvényes lehetősége. A keresetben kifejtett azon okok, melyek a folyamatban lévő áfa ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabálysértéseket taglalják jelen perben érdemben nem vizsgálhatók. A bíróság hangsúlyozta, az adóhatóság a döntéshozatalhoz szükséges tényállást teljes körűen tisztázta, nem sértette meg a Ket. 50. §-ában foglaltakat. A hatóság döntését megindokolta, az Alaptörvény felperes részéről citált rendelkezései nem sérültek. A támadott határozatok uniós irányelvekbe nem ütköznek.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az alperes határozatának hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt. Kifejtette, az ítélet a tényállást hibásan és iratellenesen állapította meg, a bizonyítékokat nem megfelelően, egyoldalúan a felperes javára értékelte és megsértette az Art. 2. § (1), (2) bekezdését, 34/A. §-át, 43. § (5) és (6) bekezdését, valamint 92. § (1) és (2) bekezdését.

[7] Hangsúlyozta, a bíróságnak kizárólag a per tárgyát képező három átvezetési kérelmet kellett volna vizsgálnia, a többi, az alperes által megjelölt, de jogerősen elutasított átvezetési és kiutalási kérelmet nem. Helytelenül állapította meg a bíróság azt, hogy a kérelemre indult eljárásokban felfüggesztő határozatok születtek, ezzel szemben az adóhatóság a kérelmeket határozataiban elutasította. A jogerősen elutasított kérelmekben szereplő összegekről lehet rendelkezni, márpedig 145.000.000.- forintot meghaladó túlfizetés mutatkozik a felperes folyószámláján, ezért az összesen 8.374.000.- forint átvezetés és 43.000.000.- forint kiutalás teljesíthető. A bíróság helytelenül bírálta el a bizonyítékokat. A jogerősen elutasított kérelmeket figyelmen kívül kellett volna hagynia, és csak a jogerőre nem emelkedett, elutasító határozatokkal kapcsolatos iratokat kellett volna vizsgálnia. A bíróság nem tárta fel kellő mértékben és tényszerűen a tényállást, mérlegelése nem minősül jogszerűnek.

[8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[10] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 275. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül.

[11] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le, mellyel a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelemben írtakra figyelemmel a következőket fejti ki.

[12] A Kúria elsődlegesen rögzíti, az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárások teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdésére tekintettel a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést e körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértést azonban felülvizsgálati bíróság nem tárt fel.

[13] A jogerős ítélettel lezárt közigazgatási per tárgyát a felperes három túlfizetési, illetve részben kiutalási kérelmét elbíráló adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálata képezte, az elsőfokú bíróság csak ebben a körben hozhatott döntést, a felperesi áfa bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóhatósági ellenőrzés jogszerűségéről a bíróság nem dönthetett.

[14] Az elsőfokú adóhatóság a 2012. február 13. és 2015. január 12. között a felperes részéről előterjesztett átvezetési kérelmek vonatkozásában az adóigazgatási eljárást végzéseivel felfüggesztette, a végzéseket a felperes átvette, azokkal szemben fellebbezéssel nem élt. A felperes csak állította, de nem bizonyította, miszerint ezen kérelmei jogerősen elutasításra kerültek, ilyen tartalmú végzések az alperes részéről csatolt közigazgatási iratok között sem lelhetők fel. A jogerős ítélet - a felperes okfejtésével szemben - iratellenes megállapítást nem tett, a tényállást az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette.

[15] Az Art. 2. § (1) bekezdése értelmében az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. A jogerős ítélet nem sértheti az Art. 2. § (1) bekezdését, mely jogszabályhely nem a bíróságra, hanem az adójogviszonyokban résztvevő felekre irányadó.

[16] Az Art. 92. § (1) és (2) bekezdése az ellenőrzési határidőkre tartalmaz rendelkezéseket, melyek a perbeli jogvita eldöntése szempontjából irrelevánsak. Az Art. 43. § (5) és (6) bekezdése a túlfizetés átvezetéséről, illetve visszatérítéséről szólnak, az abban foglaltakat a jogerős ítélet nem sérti, mivel tény- és jogszerűen állapította meg, hogy a felperes korábban már rendelkezett az átvezetési és visszatérítési kérelmekkel érintett összegekről, azokat kimerítette. Az Art. - 2014. december 31-ig hatályos - 34/A. §-a lehetőséget biztosít az ügyfél részére a választása módosítására a hatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján. Ennek a jogszabályhelynek a perben nincs jelentősége, mert a felperes - a felülvizsgálati kérelmében írtakkal szemben - nem kijavítási, hanem 17. számú nyomtatványokat benyújtva túlfizetési átvezetési, illetve kiutalási kérelmeket terjesztett elő az elsőfokú adóhatóság felé.

[17] A Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.

Záró rész

[18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[19] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárás költség megfizetésére.

[20] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie az államnak felhívásra az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (1) bekezdésére és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésére figyelemmel.

[21] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.

Budapest, 2016. október 19.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő