Hungarian court upholds lower court ruling dismissing consumer contract clause invalidity claim due to procedural scope limits.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Gfv.VII.30.053/2017/4.

A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke

. Osztovits András előadó bíró

. Tibold Ágnes bíró

A felperesek: I. rendű

II. rendű

III. rendű

A felperesek képviselője: Dr Pallagi Ádám ügyvéd

Az alperesek: rendű

II. rendű

Az alperesek képviselője: I. rendűért

Dr. Major Emese ügyvéd II. rendűért

A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-III. rendű felperesek

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.551/2016/6. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 7.P.21.528/2015/22. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Egyetemlegesen kötelezi az I-III. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I. rendű alperesnek 10.000 (tízezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2008. május 27-én a felperesek az alperes jogelődjével deviza-alapú kölcsönszerződést kötöttek ingatlan vételárának finanszírozása céljából. Rögzítették, hogy a kölcsön összege 9.989.840 Ft, devizaneme CHF. A szerződéskötést megelőzően 2008. április 7-én a II. rendű és a III. rendű felperes, április 8-án az I. rendű felperes kockázatfeltáró nyilatkozatot írt alá, amely - többek között - tartalmazta azt is, hogy az adós kölcsönének eredeti devizanemében kifejezett tartozásának forint ellenértéke akár rövid idő alatt és akár jelentős mértékben is megnőhet, illetve csökkenhet. A tájékoztatás általános jellegű volt, nem devizanem specifikus.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[2] A felperesek kereseti kérelmükben a kölcsönszerződés 1.1., 2.4. és 3.10. pontjai érvénytelenségének, a szerződés részleges érvénytelensége jogkövetkezményeként pedig annak megállapítását kérték, hogy a tartozásuk összege 2015. februárjától 5.546.628,93 Ft, amelyet havi részletekben 2022. januárjáig kötelesek megfizetni. A II. rendű alperest ennek tűrésére kérték kötelezni.

[3] Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, a II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasított. Megítélése szerint az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás nem megfelelő voltára alapított hivatkozás nem volt alapos. Ezért a felperesek által megjelölt szerződéses rendelkezések nem ütköznek sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: rPtk.) 205. § (4) bekezdésében, 209. § (1) bekezdésébe, 209/A. § (2) bekezdésébe, sem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalakozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 203. § (6) és (7) bekezdéseibe. Megállapította, hogy a hitelező a szerződéskötést megelőzően a felpereseket írásban, az általuk aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatban a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tájékoztatta a deviza alapú szerződés megkötésével járó kockázatról. A felperesek korábban szóban is megfelelő tájékoztatást kaptak ezzel kapcsolatban.

[5] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel többek között azt állapította meg: a perbeli kockázatfeltáró nyilatkozat tartalma megfelel a Hpt. 203. §-ában írt törvényi követelménynek, mivel az felhívja a fogyasztó figyelmét arra, hogy a devizahitel az árfolyam változása esetén jelentős kockázatot is rejt magában, a törlesztő részletek megemelkedhetnek. A másodfokú bíróság utalt arra is, a kockázatfeltáró nyilatkozat aláírása meg kellett hogy előzze a szerződéskötést, annak a ténynek pedig a jogvita elbírálása szempontjából nem volt jelentősége, hogy a peres felek ezt hol tették meg.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő döntés, másodlagosan a Debreceni Törvényszék új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy az eljárt bíróságok a Hpt. 203. §-ába ütköző módon állapították meg azt, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat eleget tesz a hivatkozott jogszabályban előírt követelményeknek és így tévesen utasították el a szerződés részleges érvénytelenségére irányuló kereseti kérelmüket. Előadták, hogy a peranyagból, így különösen a felek személyes előadásából, valamint a tanúvallomásokból megállapítható, hogy a felperesek csak a szerződésben írt 75.000 Ft havi törlesztő részletet tudták fizetni, ezzel az alperes jogelődje is tisztában volt. A kockázatfeltáró nyilatkozatok több mint egy hónappal a kölcsönszerződés megkötése előtt kerültek aláírásra, ezen idő alatt annak tartalma „elbagatelizálódott". Aláírásakor még nem volt eldöntve a kölcsön deviza neme. A felülvizsgálati kérelemben hivatkoztak arra is, hogy az I. rendű felperes nem a „közvetítő irodában" írta alá a szerződést.

[7] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő.

[9] A Kúria Pp. 272. § (2) bekezdése alapján - figyelemmel az 1/2016.(II.15.) PK véleményben kifejtettekre is - a jogerős ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés tekintetében vizsgálhatta. A felperes felülvizsgálati kérelmében csak a Hpt. 203. §-át jelölte meg és fejtette ki e körben jogi álláspontját. A Kúria ezért nem vizsgálhatta, hogy a keresetében megjelölt szerződéses rendelkezések a Ptk. 209. §-a alapján tisztességtelennek minősülnek-e.

[10] A Hpt. 203. § (6) és (7) bekezdései azt a kötelezettséget írják elő a lakossági ügyféllel szerződő pénzügyi intézmények számára, hogy devizahitel esetén fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot; az ilyen kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre. Azt a tényt a felperesek sem vitatták, hogy ilyen tartalmú nyilatkozatot a szerződéskötést megelőzően aláírtak. Azt kifogásolták, hogy erre több mint egy hónappal korábban került sor, így annak tartalmára már nem emlékezhettek. A Hpt. hivatkozott rendelkezése nem ad szabályozást atekintetben, hogy a szerződés aláírása előtt mennyivel, illetve, hogy hol kell aláírni a kockázatfeltáró nyilatkozatot, így az adott tényállás mellett a Hpt. hivatkozott rendelkezésének megsértését a felhozott indokok alapján megállapítani nem lehetett. A Kúria rögzíti: a 2/2014. PJE határozat 1. pontjában kifejtettekre is tekintettel, annak vizsgálata, hogy az adósok mint fogyasztók tájékoztatása az árfolyamkockázat tekintetében olyannak minősül-e, amiből megérthették a szerződésben vállalt kötelezettségük jellegét, terjedelmét, a tisztességtelenség körében vizsgálható. Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelmükben erre az érvénytelenségi okra jogszabálysértésként nem hivatkoztak, a Kúria a jelen perben ebben a kérdésben nem foglalhatott állást.

[11] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Záró rész

[12] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperesek a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint irányadó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelesek - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával - az I. rendű alperes ÁFA-t nem tartalmazó felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperesek teljes személyes költségmentességére tekintettel a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26). IM rendel 14. §-a alapján az állam viseli.

[13] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta.

Budapest, 2017. szeptember 5.

Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró