Hungarian court selected for EC payment order dispute after ECJ clarified jurisdiction rules post-objection.

EBH 2016.P.8.

A Kúria előtti bíróság kijelölése iránti eljárásban az 1896/2006/EK rendelet 20. cikkének megfelelő analógia útján nem szükséges felülvizsgálni a kibocsátott európai fizetési meghagyást, azaz a joghatóság kérdéseire az ellentmondás előterjesztését követően a közjegyző előtti eljárásban már nem lehet visszatérni. Ugyanakkor a 44/2001/EK rendelet és az 1896/2006/EK rendelet a nemzeti jog olyan értelmezését teszik szükségessé, hogy a peres eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a nemzeti jog alapján kijelölhető legyen. Az, hogy valamely kapcsolódó tényező hiányában is van-e a magyar bíróságnak joghatósága, a kijelölt bíróság által lefolytatandó érdemi (peres) eljárásra tartozó kérdés [1952. évi III. tv. (Pp.) 45. §].

[1] Légi járat késése miatti igényét egy utas engedményezési szerződéssel az ilyen igények érvényesítésével foglalkozó, Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező jogosulti társaságra engedményezte. A jogosult - egy magyar közjegyző előtt - európai fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett az általa megjelölt németországi székhelyű légitársaság AG kötelezettel szemben. A kötelezett elleni 600 euró és járulékai iránti kérelmét arra alapította, hogy a 7626 számú repülőjárat 3 órát meghaladó késése miatt - az engedményezés alapján - kártérítés (kártalanítás) illeti meg.

[2] A fizetési meghagyással szemben a kötelezett ellentmondással élt arra hivatkozva, hogy a jogosult által megjelölt járatot nem ő üzemeltette.

[3] A közjegyző felhívására a jogosult képviselője úgy nyilatkozott, hogy a perré alakuló eljárásban eljárni jogosult bíróságot nem tudja megjelölni, ezért a közjegyző a Kúriához fordult az eljáró bíróság kijelölése érdekében.

[4] A Kúria az eljáró bíróság kijelölése iránti eljárást felfüggesztette, és az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve.

[5] Az Európai Bíróság a C-94/14. számú ítéletének meghozatalát követően a Kúria elrendelte a felfüggesztett eljárás folytatását.

[6] Az Európai Bíróság az előterjesztő bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárásban azt a választ adta, hogy az 1896/2006/EK rendelet 20. cikkének megfelelő analógia útján nem szükséges felülvizsgálni a kibocsátott európai fizetési meghagyást, azaz a joghatóság kérdéseire az ellentmondás előterjesztését követően a közjegyző előtti eljárásban már nem lehet visszatérni. Ugyanakkor a 44/2001/EK rendelet és az 1896/2006/EK rendelet a nemzeti jog olyan értelmezését teszik szükségessé, hogy a peres eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a nemzeti jog alapján kijelölhető legyen.

[7] A Kúria az Európai Bíróság fenti értelmezésére is tekintettel a felek bírósághoz jutásának és védekezési jogának biztosíthatósága érdekében kijelölt egy magyar bíróságot az európai fizetési meghagyásos eljárásból ellentmondás folytán perré alakult eljárás lefolytatására a Pp. 45. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdés c) pontja alapján.

[8] Miután a Kúria előtt folyamatban lévő kijelölési eljárás nem ad lehetőséget a joghatóság kérdéseinek vizsgálatára, így az Európai Bíróság által adott további válaszokra tekintettel az a kérdés, hogy valamely kapcsoló tényező hiányában is van-e a magyar bíróságnak joghatósága, a kijelölt bíróság által lefolytatandó érdemi (peres) eljárásra tartozik.

(Kúria Pkk. V. 24.731/2016.)