Civil court dismissed claim for breach of public procurement rules as procedural facts were not established in prior proceedings.

EBH 2016.P.7.

Ha az arra hatáskörrel rendelkező fórum nem állapította meg közbeszerzési eljárásban a jogsértés tényét, a polgári perben a közbeszerzési eljárási szabályok megsértésének jogkövetkezményei levonására nincs lehetőség [1995. évi XL. tv. 76. §, 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 200. § (2) bek.].

[1] A bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes mint megbízott és az alperes jogelődje, az OGYK között 2003. január 7-i keltezéssel megbízási szerződés jött létre, amiben a felperes az alperes javára - a 2003-ban indult tenderek lebonyolítására - közbeszerzési tanácsadói feladat ellátását vállalta a beszerzés bruttó értékének 1%-a díjazás ellenében.

[2] Az OGYK a megbízási szerződés megkötését megelőzően a szolgáltatás megrendelése során a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: 1995. évi Kbt.) szerinti közbeszerzési eljárást nem folytatta le.

[3] 2004. március 8-án a felek szerződésüket úgy módosították, hogy kimondták, a megbízás visszavonásig érvényes. A felperesnek járó összeg kiszámításánál a vetítési alap a hirdetmény megjelenésekor leszámlázható vállalási díj 1 %-a + ÁFA.

[4] Az egyes közbeszerzési eljárások lefolytatására külön írásbeli megállapodások nem születtek, de a megbízásokkal összefüggő kérdéseket jegyzőkönyvben rögzítették.

[5] 2004. november 29-én jegyzőkönyvbe foglalták, hogy közöttük szerződés jött létre az OGYK által kiírandó K. u. 1-3. szám alatti telephely vállalkozási szerződés keretében történő üzemeltetésére 15 éves időtartamra. E tender becsült értékét 800 000 000 forint/évben határozták meg. A felperes díjából 50 % engedményt adott, amennyiben az OGYK a többi közbeszerzési eljárásért járó díjat, valamint az ezen eljárásért számlázandó összeg részteljesítéséről benyújtandó számlákat 2005-ben haladéktalanul megfizeti.

[6] A k. úti telephely üzemeltetésére kiírt pályázat kihirdetésére 2005. szeptember 6-án került sor.

[7] 2005. szeptember 28-án az alperes a felperes közbeszerzési tanácsadói megbízását visszavonta, kérte ugyanakkor a K. úti telephely működtetésével kapcsolatos, még folyamatban lévő eljárásban a rendelkezésre állását.

[8] Az alperes a felperes számlái alapján 42 750 000 forintot teljesített. 5 számla kiegyenlítésére nem került sor, és a 2005. december 15-én kelt 83 500 000 forint végszámlára sem történt teljesítés.

[9] Az alperes - vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében - a 2008. január 28-án megszűnt OGYK jogutódja.

[10] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 112.935.438 forint és kamatai megfizetésére. Követelését elsődlegesen - a felek között létrejött szerződésre hivatkozással - megbízási díj címén terjesztette elő. A szerződés érvénytelensége esetén kérte annak érvényessé nyilvánítását. Másodlagosan az alperes marasztalását jogalap nélküli gazdagodás, harmadlagosan kártérítés címén kérte. Előadta, hogy az alperessel a 2003 januárjában kötött és 2004. március 18-án módosított szerződésben az alperes által történő beszerzések közbeszerzési eljárásainak lefolytatását vállalta. A megállapodásban foglaltakat teljesítette, a megbízási díjának a keresetben megjelölt részét azonban az alperes nem fizette ki.

[11] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felek között létrejött szerződés a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. § (2) bekezdése alapján semmis. Vitatta a felperes teljesítését, és a követelés összegszerűségét is. A szerződés érvénytelensége esetén pedig szerinte a felperest legfeljebb 32 534 970 forint illeti meg, amelyet már megfizetett.

[12] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 112 935 438 forint és kamatai felperes részére történő megfizetésére, miután arra a következtetésre jutott, hogy az OGYK az 1995. évi Kbt. és a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi Kbt.) személyi hatálya alá tartozott, a felperes által vállalt feladatok pedig közbeszerzési tanácsadói tevékenységnek, szolgáltatásnak minősültek. A felek szerződésére és annak módosítására az 1995. évi Kbt. az irányadó azzal, hogy a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor kért, illetve kínált legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték).

[13] Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja értelmében az 1995. évi Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat vonatkozásában kizárólag a (közbeszerzési) Döntőbizottság vagy a határozatát felülvizsgáló bíróság rendelkezik hatáskörrel. Amennyiben a Döntőbizottság nem állapította meg a közbeszerzési eljárásban a jogsértés tényét, annak polgári jogi következményeinek levonására nincs jogi lehetőség sem kereset, sem viszontkereset, sem kifogás útján. Erre tekintettel a 2003. évi szerződés és a 2004. évi szerződésmódosítás semmisségét és kifogás útján megtámadásra alapított érvénytelenségét, az ezzel összefüggő polgári jogi igényt nem lehetett vizsgálni.

[14] A bíróság rámutatott, hogy a felperes közreműködött az OGYK 2003. évi közbeszerzési eljárásaiban, a teljes K. úti tendert bonyolította akkor is, amikor az egyéb közbeszerzésekben az alperes már nem kívánta igénybe venni a szolgáltatásait. A 2005. évi tenderben való közreműködésre a 2004 márciusi megállapodás biztosított szerződéses alapot. P-né N. Zs. igazságügyi szakértő véleménye alapján megállapította, hogy a közbeszerzés értéke 15 évre bruttó 12 200 613 862 forint volt. Ezért az alperes igénye - a már teljesített összegek levonása mellett - a beszerzés bruttó értékének 1 %-a + ÁFA erejéig alapos. A szerződés szerinti 50 %-os fizetési kedvezmény nem jár, mert annak feltétele nem teljesült.

[15] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezését azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja 2005. október 19. napja. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy a felek a 2004. november 29-én kelt jegyzőkönyvben megállapították, hogy a K. úti telephely üzemeltetésével kapcsolatos tender vonatkozásában a felperesnek fizetendő összeg 120 000 000 forint + ÁFA, míg az ezen kívül lefolytatott közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a felperest megillető díjból az alperes 5 685 438 forintot nem teljesített.

[16] A másodfokú bíróság a megbízási díj összegét illetően rámutatott, hogy annak meghatározása nem szakkérdés, mivel arra a szerződés 2. pontjában és a 2004. november 29-i jegyzőkönyvben foglaltak az irányadók. Miután a felek az adott tender vonatkozásában megállapodással rendezték a felperesnek járó díjazást (a kifizetendő összeg nagyságát 120 000 000 forint + ÁFA összegben határozták meg), nincs jelentősége a számítás alapjának, így nem irányadó a beszerzés bruttó értékének megállapítására irányuló szakértői vélemény sem. A jogerős ítélet értelmében az alperesnek a megállapodásban foglalt összeget kell megfizetnie a felperes részére függetlenül attól, hogy a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jogi szabályozás alapján az adott tender vonatkozásában mi minősül beszerzési értéknek.

[17] A másodfokú bíróság pontosította az elsőfokú ítélet pertörténeti részét, megállapította, hogy a módosított alperesi nyilatkozatok szerint feltűnő értékkülönbségre az alperes nem hivatkozott.

[18] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben tartalmilag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte.

[19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

[20] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem találta alaposnak, mert a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.

[21] A felek közötti jogviszony a közjog és a magánjog határterületén elhelyezkedő közbeszerzési jogviszonyon belül egy sajátos, atipikusnak tekinthető közbeszezési tanácsadói szerződés, amely lényeges tartalmát illetően megbízási elemeket is magán visel. E szerződés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem érvénytelen, nem sérti a jogerős ítélet az 1995. évi Kbt. 76. §-át. Az 2003. évi Kbt. 350. §-ának megfelelő törvényi szabályozást ugyan az 1995. évi Kbt. még nem tartalmazta, azonban a jogerős ítélet szerinti értelmezés az 1995. évi Kbt. 76. § (1) és (2) bekezdéséből levezethető. Az alperesi felülvizsgálati kérelemben hivatkozott bírói gyakorlat nem a perbelivel azonos tényállású ügyekben (szerződéskötési kötelezettséggel EBH 2004/1117., illetve privatizációs törvénnyel összefüggő jogviszonyokra BH 2001/234., BH 2001/384. vonatkozóan) irányadó.

[22] Az 1995. évi Kbt. 76. § (1) bekezdése a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében közbeszerzési döntőbizottság hatáskörét állapította meg azzal, hogy az ily módon hozott határozatok bírósági felülvizsgálatára közigazgatási eljárás keretében kerülhet sor. E szabály alapján a polgári bíróságnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a közigazgatási jogviszony e kereteit áttörje és olyan esetekben, ha a közbeszerzéssel kapcsolatos szabálytalanságok miatti közigazgatási eljárás nem került lefolytatásra, úgy ezt a felek között létrejött polgári jogi jogviszony kereteiben rendezze.

[23] A megosztott hatásköri szabályokra tekintettel a közbeszerzési törvény megsértésén alapuló bármely polgári jogi igény érvényesítésének előfeltétele, hogy a jogsértést a közbeszerzési döntőbizottság vagy a határozatát közigazgatási perben felülvizsgáló bíróság állapítsa meg. Ha az arra hatáskörrel rendelkező fórum nem állapította meg közbeszerzési eljárásban a jogsértés tényét, a polgári perben ennek jogkövetkezményei levonására nincs lehetőség, azaz arra sem kereset, sem viszontkereset, sem kifogás útján nem lehet igényt alapítani. Erre tekintettel megalapozatlanul hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a közbeszerzés mellőzése miatti érvénytelenség jogkövetkezményei a Ptk. 200. § (2) bekezdésére tekintettel jelen eljárásban levonhatók lennének.

[24] A másodfokú bíróság az alperes 121. sorszámú jegyzőkönyvben tett nyilatkozatát helyesen értelmezte. Abból a nyilatkozatból, hogy „az alperes nem feltűnő értékkülönbségre alapítottan támadja meg kifogás útján a szerződéseket," hanem „azt állítja, hogy a szerződések semmisek" (121. jegyzőkönyv második bekezdés) értelmezés útján nem vezethető le, hogy az alperes az általa tett semmisségi hivatkozáson túl a 2004. november 29-i jegyzőkönyvben kikötött díj mértéke vonatkozásában feltűnő aránytalanságra hivatkozással a felek közötti szerződést megtámadta. Megtámadási kifogás hiányában a felülvizsgálati kérelemben e kérdésre már nem alapítható igény, és az újnak minősülő hivatkozás sem vizsgálható.

[25] Helyesen állapította meg a bíróság, hogy a perbeli esetben kizárólag az 1995. évi Kbt. rendelkezései alapján volt szükséges vizsgálni a felek közötti szerződéses jogviszonyt. Mind a 2003 januári, mind a 2004. március 18-i megállapodás idején az 1995. évi Kbt. volt hatályban, az a körülmény pedig, hogy a felek a 2004. november 29-i jegyzőkönyvben meghatározták a fentiek szerint korábban megkötött szerződésük alapján a felperesnek járó díj összegét, nem jelenti új szerződéses kötelem létrejöttét, erre tekintettel megalapozatlanul hivatkozott az alperes arra, hogy - az általa egyébként kétségbe vont tartalmú - jegyzőkönyvre már a 2003. évi Kbt. rendelkezései lennének alkalmazhatók.

[26] Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy a 2004. november 29-i jegyzőkönyvben a felek a felperesnek kifizetendő összeget egyértelműen meghatározták. E jegyzőkönyv megállapításait az alperes a peres eljárás során nem vitatta, és a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatát nem támadta meg. A bíróság az eljárás során meghallgatta az alperesi jogelőd vezetőjét, V. I-t, aki előadta, hogy a gazdasági és műszaki igazgató-helyettes volt jogosult a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatosan eljárni, majd többször megerősítette, hogy a gazdasági és műszaki igazgató-helyettes volt az, aki a kérdéseket rendezte az összes közbeszerzési eljárás vonatkozásában. Ilyen előadások mellett, ha volt is olyan - az eljárás korábbi szakaszában az alperes által védekezése körében nem hivatkozott - belső szabályzata az OGYK-nak, ami a képviseleti jogot korlátozta, az harmadik személyek vonatkozásában nem hatályos.

[27] Egyebekben pedig a korábban megkötött szerződésük alapján a felek a jegyzőkönyvben csak rögzítették a felperesnek járó díj összegét. A jegyzőkönyvbe foglaltan az alperes részéről nem történt új kötelezettségvállalás, ezért ebben a körben a Ptk. 221. §-ára történő - az eljárás korábbi szakaszában nem vitatott, ezért egyebekben is új jogcímnek minősülő hivatkozás - irreleváns.

[28] Helyesen döntött a bíróság a kereseti kérelem összegszerűsége tekintetében. A 2004. november 29-i jegyzőkönyv egyértelműen tartalmazza a díj összegét, így az ellenszolgáltatás mértéke nem minősült olyan szakkérdésnek, amely szakértői bizonyítást igényelte. Erre tekintettel nem sérti a jogerős ítélet a Pp. 206. § (1) bekezdését és 221. § (1) bekezdését. Dr. T. T. szakvéleményének értékelése, a felülvizsgálati kérelemben felvetett további bizonyítás, illetve a bizonyítási kérelem elutasítása indokolásnak elmaradása miatt ezért a másodfokú bíróság a Pp. 253. § (1)-(3) bekezdésében írt szabályokat sem sértette meg.

[29] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Pfv. V. 21.170/2015.)