Court dismisses claim for rehabilitation allowance after applicant's death as personal right non-transferable.

A rehabilitációs járadékra való igény személyes jog, a jogerősen meg nem ítélt járadék az igénylő halála után személyes jog hiányában más által nem igényelhető [2007. évi LXXXIV. tv. - Rjtv. - 3.§ (1) bek.].

Anyagi jogi szabály jogutódlást kizáró rendelkezése folytán a jogutódlás kizárása alapján a per megszüntetéséről kell határozni [2007. évi LXXXIV.. tv. - Rjtv. - 5.§ (1) bek.; 1952. évi III.tv. 157.§ g) pont].

[1] Néhai Sz. F. 2010. november 15. napján rehabilitációs járadék megállapítása iránt előterjesztett kérelmét alperesi jogelőd a 2010. november 26. napján kelt határozatával elutasította azzal, hogy az igénylő egészségkárosodása nem éri el az 50%-os mértéket, az csupán 40%-os.

[2] A másodfokú hatóságként eljáró Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) a 2011. március 24. napján kelt határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta, megállapítva, hogy az igénylő egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Rjtv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott 50%-os egészségkárosodási mértéket, az csupán 43% a másodfokon eljáró szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalása szerint.

[3] A felperesi jogelőd keresetében a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte arra figyelemmel, hogy az eljáró hatóságok az egészségkárosodás mértékét tévesen, alacsonyabb mértékben határozták meg, mivel azt már a 2008. szeptember 9. napján kelt ORSZI elsőfokú szakértői bizottsága is 57% mértékűnek értékelte, amelyhez képest állapota nem javult, sőt inkább rosszabbodott.

[4] Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartva.

[5] Az alperes oldalán beavatkozó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban: NRSZH) is a kereset elutasítását kérte.

[6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a társadalombiztosítási szervek határozatait hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítéleti érvelés szerint, Dr. S. F. igazságügyi szakértő a felperesi jogelődnél fennálló össz-szervezeti egészségkárosodást 2008. január 1. napjától, tehát már az NRSZH első- és másodfokú bizottságai véleményezési időpontját megelőző időponttól is 55%-os mértékűnek véleményezte.

[7] Az Igazságügyi Szakértő és Kutató Intézet Budapesti Orvosszakértői Intézete (Dr. B. K. igazságügyi orvosszakértő) szakvéleményében az első- és másodfokú bizottságok szakvéleményeivel (40%, illetve 43%-os egészségkárosodási mérték) egyező mértékben állapította meg a felperesi jogelőd össz-szervezeti egészségkárosodásának mértékét.

[8] Dr. S. G. igazságügyi orvosszakértő – akit a bíróság Dr. S. F. és Dr. B. K. szakértők szakvéleményei közötti ellentmondás feloldására rendelt ki – néhai Sz. F. össz-szervezeti egészségkárosodását 53%-os mértékűnek értékelte 2008. január 1. napjától kezdődően.

[9] Tekintettel arra, hogy felperes és alperes is elfogadta aggálytalannak Dr. S. G. igazságügyi orvosszakértő szakvéleményét, a bíróság a társadalombiztosítási szervek határozatait hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

[10] A jogerős ítélet ellen alperesi beavatkozó terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kérve a Pp. 157. § g) pontjára figyelemmel, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a Pp. 212. § (1) bekezdése és 221. § (1) bekezdése megsértését állítva a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Pp. 157. § g) pontja alapján az Rjtv. 5. § (1) bekezdése és a Tny. 83. § (1) bekezdése rendelkezéseire figyelemmel az eljárás megszüntetésének van helye, mivel a rehabilitációs járadék személyhez kötött ellátás, így a jogviszony természete a jogutódlást kizárja. A felülvizsgálati érvelés szerint az új eljárásban – amelyre a bíróság az alperest kötelezte – rehabilitációs vizsgálatokra kellene, hogy sor kerüljön, amely Sz. F. halála miatt ellehetetlenült. Ezen érveit az elsőfokú eljárás során is előadta az alperesi beavatkozó, azonban a bíróság döntésében nem bírálta el az érveit, figyelembe sem vette azt és a permegszüntetés iránti kérelem teljesítésének mellőzését sem indokolta. Alperesi beavatkozó álláspontja szerint ezzel a bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdése és 212. § (1) bekezdése rendelkezéseit is megsértette.

[11] Az alperesi beavatkozó hivatkozott arra is, hogy nem állapítható meg az ítéletből, hogy a peres eljárás felperese néhai Sz. F. vagy Sz-né P. I. volt-e.

[12] Felperesi jogutód felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint az alperesi beavatkozó a felperesi jogutódlást megállapító végzést nem fellebbezte meg, így az jogerőre emelkedett. A bíróságnak – alperesi beavatkozó érvelésével szemben – a per megszüntetése tárgyában nem kellett végzést hoznia és erre az ítéletben sem kellett kitérnie. Alperesi beavatkozó elkésetten előterjesztett a szakvéleménnyel és a jogutódlással kapcsolatos kifogásainak az ügy érdemi elbírálására – tekintettel az aggálytalan szakvéleményekre – nem lehettek kihatásai.

[13] A felperesi jogutód álláspontja szerint alperesi beavatkozó a Tny. 83. § (1) bekezdésére tévesen hivatkozott. A jogerős ítélet alapján alperesnek meg kell állapítania, hogy az elhunytat, annak haláláig milyen összegű rehabilitációs járadék illette volna meg és alperesnek ezt az összeget kell a felperesi jogutód részére kifizetnie.

[14] A felülvizsgálati ellenkérelem érvelése szerint alperesi beavatkozó tévesen hiányolta a rehabilitációs járadék egyik jogosultsági feltételét, illetőleg hivatkozott annak megállapítása ellehetetlenülésére, mivel az NRSZH másodfokú bizottsága megállapította, hogy néhai Sz. F. rehabilitálható, de komplex rehabilitációja nem szükséges és a felülvizsgálat időpontját 2013 januárjában rögzítette.

[15] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.

[16] A Kúriának a felülvizsgálati eljárásban azt kellett megvizsgálni, hogy a munkaügyi bíróság az anyagi jogi és az eljárási szabályok megsértése nélkül hozta-e meg határozatát és mindezt abban a körben, amelyben alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében sérelmezte a bíróság jogerős ítéletét.

[17] Peradat, hogy néhai Sz. F. 2010. november 15. napján rehabilitációs járadék megállapítás iránti kérelmét a társadalombiztosítási szervek arra tekintettel utasították el, hogy az össz-szervezeti egészségkárosodásának a mértéke nem érte el az Rjtv-ben megkövetelt legalább 50%-os mértéket, az csupán 40%-os, illetve 43%-os mértékű volt.

[18] Néhai Sz. F. a peres eljárás tartama alatt, 2013. február 3. napján elhunyt. A 2013. június 18. napján kelt hagyatékátadó végzés szerint a közjegyző az örökhagyó hagyatékát kiskorú Sz. F. (törvényes képviselője Sz-né P. I.) és Sz. N. az örökhagyó gyermekei részére egymás közt egyenlő arányban, míg az özvegyi haszonélvezeti jogot Sz-né P. I.-nak, az örökhagyó házastársának adta át.

[19] A bíróság végzésében megállapította, hogy néhai Sz. F. jogutódja Sz-né P. I., mely végzést anélkül jogerősítette, hogy azt az alperesi beavatkozó részére kézbesítette volna.

[20] Az alperesi beavatkozó mind az elsőfokú, mind a felülvizsgálati eljárás során hivatkozott arra, hogy a rehabilitációs járadék személyhez kötött ellátás, így a jogutódlás a jogviszony természete folytán kizárt és az Rjtv. 5. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Tny. 83. § (1) bekezdésére figyelemmel a Pp. 157. § g) pontja alkalmazásával a per megszüntetésének van helye.

[21] A Pp. 324. § (1) bekezdése alapján közigazgatási perben a Pp. XX. fejezetében szabályozott eltérésekkel a Pp. I-XIV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A fél halálával kapcsolatosan a Pp. XX. fejezete nem tartalmaz speciális szabályozást, ezért a felperes házastársának elhunyta miatt alkalmazandó a Pp. általános rendelkezései között található 111. § (1) bekezdése, amely értelmében: „ha valamelyik fél meghal vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig félbeszakad, kivéve, ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt.”

[22] A jogutód perbelépését, illetve perbevonását a Pp. 61-62. §-ai szabályozzák. A fél halála esetén az örököse a perbe beléphet, illetve – amennyiben a felperes halt meg – jogutódját az alperes is perbe vonhatja. A perbeli jogutódlásra rendszerint akkor kerül sor, ha a per tárgyát képező jogviszonyban is jogutódlás következett be. Az olyan jogviszonyon alapuló perekben, ahol az anyagi jogi szabályok a jogutódlást kizárják, az eljárás a fél halála esetén nem félbeszakad, hanem azt hivatalból, az eljárás bármely szakában meg kell szüntetni. A per során a felperes házastársa elhunyt, ezért a bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy az anyagi jogszabály, az Rjtv. lehetővé teszi-e a jogutódlást.

[23] A 2011. december 31. napjáig hatályos Rjtv. 3. § (1) bekezdése szerint rehabilitációs járadékra a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, aki

[24] a) 50-79%-os egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatására rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

[25] aa) kereső tevékenységet nem folytat, vagy

[26] ab) a keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá

[27] b) rehabilitálható, és

[28] c) az élettora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

[29] E szabályok szerint rehabilitációs járadékra élő személy jogosult, az ellátás csak akkor esedékes, ha azt jogerősen megállapították.

[30] Néhai Sz. F. rehabilitációs járadékra jogosultságát halála időpontjáig a hatóság nem állapította meg, a járadékra való esetleges jogosultsága a halála miatt megszűnt. A rehabilitációs járadékra való igény személyes jog, a meg nem ítélt járadék az igénylő halála után, a személyes jog hiányában más által nem igényelhető.

[31] Az Rjtv. 5. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Tny. 83. § (1) bekezdése is csak a már megítélt támogatást engedi a házastársnak, illetve az örökösnek felvenni. Élő személynek (feltételekkel) járó, meg nem ítélt támogatásnak az igénylő halálát követően más személy általi igénylésére az Rjtv. nem ad lehetőséget, ezért jogszabályi lehetőség hiányában a perben a jogutódlás nem megengedett. Olyan esetben pedig, amikor az anyagi jogszabályok a jogutódlást kizárják, a bíróságnak a félbeszakadás megállapítása helyett a per megszüntetéséről kell határoznia.

[32] A néhai Sz. F. egészségkárosodásának mértéke ugyan elérte az Rjtv-ben jogosultsági feltételként meghatározott százalékos mértéket, azonban a rehabilitálhatóság további vizsgálata személyhez kötött. Az alperesnek a megismételt eljárásban Sz. F. rehabilitálhatóságát kellett volna vizsgálnia, amely Sz. F. elhalálozása miatt lehetetlenné vált. Téves azon felperesi álláspont, mely szerint a korábbi NRSZH első- másodfokú orvosi bizottságai már a rehabilitálhatóság tekintetében állást foglaltak, mivel NRSZH első-, másodfokú bizottságainak rehabilitációs véleménye a 40%-os, illetve 43%-os egészségkárosodási mértékhez kapcsolódott és nem a bíróság által kirendelt szakértők által megállapított 50%-os mértékhez.

[33] A munkaügyi bíróság tehát akkor járt volna el jogszabályoknak megfelelően, hogyha az eljárás félbeszakadása, majd a jogutódlás megállapítása helyett a per megszüntetéséről határoz a Pp. 157. § g) pontjára figyelemmel.

[34] A néhai Sz. F. halálát követően a bíróság minden intézkedése, eljárási cselekménye hatálytalan.

[35] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 274. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel a Pp. 157. § g) pontjára is – hatályon kívül helyezte és a per megszüntetéséről rendelkezett.

(Kúria Mfv.III.10.321/2015.)