Court ruled enforcement rights registered after property seizure must be deleted if the underlying lawsuit results in a different outcome.
Legislator summary
AI generatedThe Supreme Administrative Court partially revoked the lower court's decision regarding the registration of enforcement rights on disputed property. The applicant argued that enforcement rights based on requests from tax and judicial authorities should not be considered administrative acts and thus require a final court judgment to be registered. The court held that enforcement rights registered after a seizure order must be deleted if the subsequent lawsuit determines the property does not belong to the debtor, as registration without a final judgment outcome is invalid.
Legislator headnote
AI generated1997. évi CXLI. törvény 65. § (1) bekezdése; A végrehajtási jogok bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba a per kimenetelétől függő hatállyal történhet, ha a végrehajtói megkeresés nem minősül hatósági határozatnak.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedCited Case Law
AI generatedRelated Decisions
AI generatedFull text
Bírósági végrehajtó megkeresése folytán végrehajtási jog csak a per kimenetelétől függő hatállyal kerülhet bejegyzésre.
[1997. évi CXLI. Tv. 16. §, 34. § (1) bek., 109/1999. (XII.29.) FVM. r. 29. §, 126. §]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes elbirtoklás jogcímén pert indított a pécsi hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosai ellen. A Pécsi Városi Bíróság 2009. február 25. napján kelt 8.P.23.149/2008/9. számú végzésével elrendelte a perindítás tényének feljegyzését az ingatlanok tulajdoni lapjára. A Pécsi Városi Bíróság 2012. június 6. napján kelt 8.P.22.865/2011/16. számú ítéletét a Pécsi Törvényszék a 2013. január 17-én kelt és jogerős 1.Pf.20.967/2012/6. számú ítéletével megváltoztatta, megállapította, hogy a felperes a pécsi hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás címén megszerezte.
[2] Időközben az elsőfokú földhivatal a pécsi hrsz.-ú ingatlanra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és egy önálló bírósági végrehajtó megkeresésére a Kisdunamenti Takarékszövetkezet végrehajtást kérő javára az ingatlan tulajdoni lapjára III/8-9. szám alatt 36079/2011. és 41107/2012. számú határozatokkal végrehajtási jogokat jegyzett be.
[3] A felperes 2013. november 28. napján benyújtott kérelmében tulajdonjog bejegyzését kérte a pécsi hrsz.-ú ingatlanra.
[4] Az elsőfokú földhivatal, a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Földhivatala a 2013. december 30-án kelt 50496/2013.12.02. számú határozatával a felperes tulajdonjogát bejegyezte, a perindítás tényének feljegyzését törölte, a III/8-9. szám alatt bejegyzett végrehajtási jogokat törölte, de egyúttal III/10-11. szám alatt a végrehajtási jogokat visszajegyezte
[5] A felperes fellebbezését elbírálva az alperes a 2014. március 24. napján kelt 30.032/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot a rendelkező rész és az indokolás kiegészítése mellett helybenhagyta, elrendelte a pécsi hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan a perindítás tényének törlését, és a hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapjára III/10-11. alatt bejegyzett végrehajtási jogok tekintetében elrendelte annak bejegyzését, hogy azok az ingatlan meghatározott tulajdoni hányadát terhelik. Határozatának indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) 126. § rendelkezése értelmében a bírósági és az adóhatósági végrehajtó megkeresése hatósági határozatnak minősül, ezért a végrehajtási jogok bejegyzése nem a per kimenetelétől függő hatályú, így azok törlésére nem kerülhet sor.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, kérve a végrehajtási jogok törlését, a fellebbezési illeték visszatérítését. Állította, hogy a Inytv. vhr. 29. §-ában és 126. §-ban foglalt rendelkezések összevetésével megállapítható, hogy a végrehajtási jog bejegyzésére csak a per kimenetelétől függő hatállyal kerülhetett sor, mert a végrehajtói megkeresés nem minősül hatósági határozatnak.
[7] Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartotta a határozatában foglaltakat.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 144. §-a és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 138. § (2) bekezdése alapján a végrehajtói megkereséseket a Inytv. vhr. 126. §-a alapján hatósági határozatnak kell tekinteni, ezért e megkeresések alapján bejegyzett végrehajtási jogok nem a per kimenetelétől függő hatállyal kerülnek bejegyzésre a Inytv. vhr. 29. §-a alapján, így azok törlésére sincs mód. A Inytv. vhr. 29. § (2) bekezdésére való hivatkozást nem vizsgálta, mert ez a rendelkezés a határozatot követően, 2014. március 15-én lépett hatályba.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, valamint a fellebbezési illeték visszautalását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Inytv. vhr. 29. §-át, 126. §-át, az Inytv. 65. § (1) bekezdését, 34. § (1) bekezdését, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (1)-(2) bekezdésében, 73/A. §-ában, a Vht. 138. § (2), (4) bekezdésében, 217. § (1) bekezdésében, a Inytv. vhr. 29. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre. Arra hivatkozott, hogy a perfeljegyzést követően bejegyzett végrehajtási jogok csak a per kimenetelétől függő hatállyal voltak bejegyezhetők. Téves az az ítéleti, alperesi megállapítás, hogy a végrehajtói megkeresések hatósági határozatnak tekintendők, a Inytv. vhr. 126. §-a nem értelmezhető ekként. A megkeresések sem alaki, sem tartalmi szempontból nem felelnek meg a határozattal szemben támasztott követelményeknek.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogsértések körében vizsgálta felül, melynek eredményeként azt állapította meg, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme alapos.
[12] Az elsőfokú bíróság és az alperes is a Inytv. vhr. 29. §-át és 126. §-át tévesen értelmezte. Az Inytv. 34. § (1) bekezdése bejegyzésre alkalmas okiratként említi mind a jogerős hatósági (bírósági) határozatot, mind a megkeresést.
[13] A Inytv. vhr. 29. §-a a perfeljegyzés utáni jogokat fő szabályként csak a per befejezésének eredményétől függő hatállyal engedi meg feljegyezni, ez alóli kivételként szabályozza a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá az Inytv. 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogokat. A kivétel körébe tehát csak a hatósági határozat tartozik, a megkeresés nem.
[14] A Inytv. vhr. 126. §-a úgy rendelkezik, hogy ahol a Inytv. vhr. hatósági határozatot, illetőleg a hatósági megkeresést említ, azon a közjegyző határozatát, valamint megkeresését, a bírósági végrehajtó Vht. szerinti intézkedését, megkeresését is érteni kell. Ezt a rendelkezést nem lehet úgy értelmezni, hogy az ott említett valamennyi határozatot, valamint megkeresést, Vht. szerinti intézkedést, megkeresést hatósági határozatnak kell tekinteni. Épp ellenkezőleg, a hatósági határozat alatt a közjegyző határozatát, hatósági megkeresés alatt a Vht. alapján a földhivatalhoz intézett megkereséseket, intézkedéseket, és közjegyzői megkereséseket kell érteni. Az alperes és a bíróság értelmezését csak az a szövegezés támasztaná alá, ha a Inytv. vhr. 126. §-a úgy fogalmazna, hogy ahol e rendelet hatósági határozatot említ, azon a közjegyző határozatát, valamint megkeresését, a bírósági végrehajtó Vht. szerinti intézkedését, megkeresését is érteni kell. A Inytv. vhr. 126. §-a azonban megtartja a hatósági határozat és megkeresés kettősségét, nem mondja ki, hogy a megkeresés is hatósági határozatnak minősül.
[15] Mindebből következően a perfeljegyzést követően végrehajtói megkeresésre a végrehajtási jogok csak a per kimenetelétől függő hatállyal kerülhettek bejegyzésre. Ezért a perfeljegyzés törlését követően a per kimenetelétől függő hatállyal bejegyzett jogok törléséről is rendelkezni kellett volna, ugyanis a Inytv. vhr. 29. §-a szerint az Inytv. vhr. 126. §-a folytán hatósági határozatnak nem tekintendő adóhatósági végrehajtói és bírósági végrehajtói megkereséseken alapuló végrehajtási jogok bejegyzése a per befejezésének eredményétől függő hatállyal történhet.
[16] A jogvita elbírálása szempontjából a felperes által felhívott Ket. rendelkezéseknek nem volt relevanciája. A perfeljegyzésnek az jogkövetkezménye, hogy a bejegyzés jogosultjával szemben jogszerzésre csak a per mikénti kimenetelétől függő hatállyal kerülhet sor. Végrehajtási jog nem érvényesíthető olyan ingatlanra, amelyre a perfeljegyzést követően jegyezték be a végrehajtási jogot és a perben hozott jogerős ítélet szerint az ingatlan nem a végrehajtási joggal érintett adós tulajdona, az ilyen végrehajtási jogot az új tulajdonos tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg törölni kell az Inytv. 65. § (1) bekezdése értelmében.
[17] A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján a perbeli ingatlanra vonatkozó rendelkezései tekintetében hatályon kívül helyezte, az elsőfokú határozatot a Pp. 339. § (2) bekezdés f) pontja alapján részben megváltoztatta, a perbeli ingatlan tulajdoni lapján a III/10-11. szám alatti, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Kisdunamenti Takarékszövetkezet javára szóló végrehajtási jog bejegyzéseket az Inytv. 65. § (1) bekezdése értelmében törölte.
[18] A Kúria a felperesnek a fellebbezési illeték visszatérítése iránti igényéről nem dönthetett, mert az az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 32. §-a értelmében a határozatot hozó hatóság kötelezettsége.
(Kúria, Kfv.II.37.654/2015.)