Court partially allows doctoral student service time before 1998 but denies it after due to lack of contributions.

Az állami ösztöndíjas doktoranduszi (felsőoktatási nappali tagozatos) hallgatói jogviszonya 1997. december 31-ig szolgálati időnek minősül.

[1997. évi LXXXI. Tv. 37. § (4) bek., 41. § (1) bek.,1993. évi LXXX. Tv. 27. § (1) bek.; 89/1990.(V.1.) MT. 132. § (1) bek., 132. § (2) bek.,132. § (4) bek.]

[1] A másodfokon eljárt társadalombiztosítási szerv határozatával az elsőfokú hatóság határozatát, amelyben a felperes részére 1990. április 10. és 2010. december 31. közötti időszakra 17 év 221 nap szolgálati időt ismert el, megváltoztatta és további szolgálati időként ismerte el a 2011. január 1. és 2011. augusztus 23. közötti időtartamot. A társadalombiztosítási szervek a felperes 1996. szeptember 1. - 1999. augusztus 31. közötti doktoranduszi idejét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 37. § (1) bekezdése és a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet (továbbiakban: Tny.vhr.) 29. § (1) bekezdése rendelkezéseire figyelemmel nem ismerték el szolgálati időként.

[2] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét, melyben a felperes keresetét elutasította, a Kúria végzésével hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásra a Kúria előírta a bíróság számára, hogy a felperes keresetét annak figyelembevételével bírálja el, hogy a felperes doktoranduszi ideje hallgatói jogviszonynak minősült.

[3] A megismételt eljárásban a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Felsőokt.tv.) 27. § (1) bekezdése, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (továbbiakban: T.) végrehajtásáról szóló 89/1990.(V.1.) MT rendelet (továbbiakban: MTr.) 132. § (1) és (2), és (4) bekezdése, továbbá a Tny. 41. § (1) bekezdése rendelkezéseire figyelemmel. Az ítéleti érvelés szerint a felperes – az elismerni kért időszakban – felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatója volt. Az MTr. 132. § (1) bekezdése alapján az 1998. január 1. napját megelőző időszakból szolgálati időként kell elismerni a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét (legfeljebb a képesítés megszerzéséhez szükséges időt). Felperesnek a Budapesti Műszaki Egyetem nappali tagozatán 1990. szeptember 1-től 1995. június 30-ig terjedő tanulmányi ideje szolgálati időként elismerésre került. Az MTr. 132. § (4) bekezdése szabályozza a több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok szolgálati időként való elismerésének lehetőségét. A bíróság az MTr. értelmezésével úgy ítélte meg, hogy a felperes által elismerni kért időszak szolgálati időként nem ismerhető el.

[4] A bíróság vizsgálta az 1998. január 1. napjától hatályos a Tny. 41. §-a alapján a felperes keresetének teljesíthetőségét és megállapította, hogy felperes doktoranduszi hallgatói jogviszonya 1998. január 1. napját követő időre szolgálati időt nem keletkeztetett.

[5] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak „megváltoztatása és keresetének való helyt adást” kérve. A felperesi álláspont szerint a doktorjelölti (hallgatói) jogviszony nem a mesterképzést és nem is a több képesítés megszerzésére irányuló, párhuzamos vagy az egymást követő azonos szintű képzést jelenti. Ezek szolgálati időt nem keletkeztetnek, szemben a doktoranduszi hallgatói jogviszonnyal. A bíróság ettől eltérő jogértelmezése téves.

[6] A felperes hivatkozott a Felsőokt.tv. 27. § (1) és (2) bekezdése rendelkezéseire, amelyből következően – álláspontja szerint – a doktorandusz felsőoktatási hallgatói státusz, hallgatói jogviszony, amelyben eltöltött biztosítási időszakot az MTr. 126. § (1) bekezdése, a Tny.vhr. 29. § (1) bekezdése és az MTr. 132. § (1) bekezdése szolgálati időt megalapozó jogviszonynak minősíti.

[7] A felperes érvelése szerint tévesen értelmezte a bíróság a Tny. 41.§ (1) bekezdése rendelkezését is, amikor a „további” és a „több” képesítés megszerzését vonja a doktoranduszi hallgatói jogviszony körébe.

[8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte annak helyes indokaira és megalapozottságára tekintettel.

[9] A felülvizsgálati kérelem részben megalapozott az alábbiak szerint.

[10] Peradat, hogy a felperes a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara Híradástechnikai Szakán (nappali tagozaton) villamosmérnöki végzettséget szerzett. Alperes az 1990. szeptember 1-től 1995. június 30-ig terjedő tanulmányi idejét szolgálati időként elismerte.

[11] A felperes 1996. szeptember 1-től 1999. augusztus 31-ig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán a Műszaki Pedagógiai doktori (PhD) képzés nappali tagozatos doktorandusz hallgatója volt, mely időtartam alatt a volt Oktatási Minisztérium (jelenleg Nemzeti Erőforrás Minisztérium) által biztosított keretből, állami forrásból ösztöndíjban részesült.

[12] A Tny. 37. § (4) bekezdése szerint a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

[13] Az R. 126. §. (1) bekezdése és a Tny.vhr. 29. § (1) bekezdése értelmében az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként biztosításban eltöltött jogviszony ismerhető el szolgálati időnek.

[14] A felperes doktoranduszi (nem aspiráns, és nem doktorjelölt) jogviszonya hallgatói jogviszonyt keletkeztetett (Felsőokt.tv. 27. § (1) bekezdése), ezért a fenti jogszabályhelyek a kérelme elbírálására nem alkalmazhatóak.

[15] Az MTr. 132. § (1) bekezdése értelmében szolgálati időnek számít a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez, a tanulmányok folytatása idején szükséges idő. A (4) bekezdés értelmében a több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

[16] A Tny.41. § (1) bekezdése alapján öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából 1998. január 1.napja előtt felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét is figyelembe kell venni.

[17] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján abban a kérdésben kellett a bíróságnak állást foglalnia, hogy a doktori képzés (doktorandusz hallgatói jogviszony) több képzés megszerzésére irányuló tanulmányoknak minősül-e, továbbá a doktoranduszi idő szolgálati időnek minősül-e.

[18] A doktori képzésben részt vevő hallgató az, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek hallgatói jogviszonyára tekintettel. A felperes doktoranduszi ideje alatt hallgatói jogviszonyban állt.

[19] Az állami ösztöndíj a szervezett doktori képzésben, nappali tagozaton részt vevő, magyar állampolgárságú doktorandusz hallgatók (vagy velük azonos elbírálás alá eső külföldi hallgatók) részére nyújtott pénzbeli támogatás. A felperes állami ösztöndíjban részesült az Oktatási Minisztérium által biztosított keretből.

[20] A doktori képzés a Műszaki Egyetem által végzett a felperes doktori jogviszonyát eredményező három év (36 hónap) tanulmányi időtartamú posztgraduális szintű (tovább) képzés, amelynek célja a doktori (PhD.) fokozat megszerzése. A PhD. képzés nem több képesítést ad, hanem a már meglévő egyetemi képzettség magasabb szintre emelését jelenti.

[21] Az R. 126. § (1) bekezdése határozza meg a szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyokat azzal, hogy minden jogviszony csak akkor ismerhető el szolgálati időként, ha a biztosításban töltött időre a T. 119/D. § (6) bekezdés a)-c) pontjaiban előírt mértékű járulékot megfizették.

[22] Az R. 126. § (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyokon kívül szolgálati időként elismerhető időt határoz meg az R. 132. §-a, amely a felsőfokú tanulmányok idejét rendeli szolgálati időként elismerni nyugdíjjárulék fizetésétől függetlenül.

[23] Az R. 132. § (4) bekezdése szabályozza a több képesítés megszerzése esetén figyelembe vehető képzés időtartamát.

[24] A felperes nem a (4) bekezdés szerinti több (más) képesítés megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatta a doktoranduszi ideje alatt, hanem a meglévő képzettségét emelte magasabb szintre. Ez azt jelenti, hogy járulékfizetés nélkül a posztgraduális képzés elismerhető szolgálati időként.

[25] A Tny. 41. §-a rendelkezése alapján meg kell különböztetni öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1997. december 31. napjáig, majd az 1998. január 1. napjától a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét, mint figyelembe vehető szolgálati időt. a) A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették.

[26] 1998. január 1-től fokozottabban érvényesül a biztosítási elv. A Tny. nevesít olyan szolgálati időként figyelembe vehető időszakokat, amelyek alatt nyugdíjjárulékot nem kell fizetni. Ezen túlmenően megvalósul „a szerzett jog” védelme, amikor a Tny. kimondja, hogy a biztosítási jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni. b) A felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok 1998. január 1. napját megelőző idejét nyugdíjjárulék fizetése nélkül is szolgálati időként kell figyelembe venni.

[27] Az 1998. január 1. napját követő időtartam vonatkozásában a munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy a Tny. 41. §-a alapján a felsőfokú tanulmányok ideje szolgálati időként nem ismerhető el, mivel szolgálati időként csak azok az időszakok ismerhetők el, amelyre a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént. Az 1998. január 1. után a szolgálati idő megszerzése érdekében megállapodás volt köthető a Tbj. 34. § (5) bekezdése értelmében (így a doktorandusz képzés idejére is), amely megállapodás alapján meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot kellett fizetni.

[28] Fenti indokolásbeli módosítással és kiegészítéssel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet a rendelkező részben írtak szerint részben hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy a felperes 1996. szeptember 1-től 1997. december 31-ig terjedő doktoranduszi ideje hallgatói jogviszonya alapján szolgálati időnek minősül, ezt meghaladóan az 1998. január 1-től 1999. augusztus 31-ig terjedő időtartam vonatkozásában a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

(Kúria, Mfv.III.10.481/2015.)