Court allows retroactive application of new regulation to favorable administrative decision review.
Legislator summary
AI generatedThe Supreme Administrative Court reviewed a dispute over EU agricultural support payments where the applicant failed to meet spending deadlines. While the lower authority revoked approvals and ordered repayment based on the old regulation, the court found the new regulation more favorable to the applicant. Consequently, the court set aside the invalid administrative decisions and ordered the authority to re-evaluate the applicant's third payment request.
Legislator headnote
AI generatedPp. 339/A. §; MvM r. 1. § (10) bek.: When a new regulation favorable to the applicant enters into force during a pending administrative review, it applies retroactively to the administrative act, and sanctions under the old law are inapplicable.
Keywords
AI generatedCited Legislation
AI generatedCited Case Law
AI generatedFull text
A Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslat, ezért abban a visszamenőlegesen hatályba léptetett, a jogorvoslati eljárás folyamatban létéhez kötött, a felperesre nézve kedvezőbb szabályozás alkalmazandó jogszabály [23/2007.(IV.17.) FVM r. 20.§ (4) bek., 25.§,35.§ (10) bek.; 8/2014.(XI.9.) MvM r. 1.§ (3), (10) bek.].
[1] A felperes 2009. december 21-én nyújtott be EMVA mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatás jogcímre támogatási kérelmet, amelyet az alperes elsőfokú hatósága 2011. április 27-én kelt határozatával, 27.325.794 forint támogatási összeggel jóváhagyott. Az alperes határozatát 2011. május 6-án kézbesítette a felperes részére.
[2] A felperes kifizetési kérelmet nyújtott be 2012. február 6-án, amelyet az alperes elsőfokú hatósága – a korábban meghozott jóváhagyó visszavonva – a 2013. szeptember 9-én kelt határozatával elutasított és a kötelezte a felperest a korábbiakban részére kifizetett 4.560.000 forint jegybanki alapkamattal megnövelt összegének visszafizetésére.
[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2013. december 3-án kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.
[4] A felperes 2012. december 28-án ismételten kifizetési kérelmet nyújtott be, amelyet az alperes elsőfokú hatósága – a korábban meghozott jóváhagyó határozatát visszavonva – 2013. szeptember 11-én kelt határozatával elutasított és kötelezte a felperest a korábbiakban részére kifizetett 7.440.000 forint jegybanki alapkamattal megnövelt összegének visszafizetésére.
[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2013. december 3-án kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.
[6] A felperes 2013. május 31-én benyújtott – harmadik – kifizetési kérelmét az elsőfokú hatóság 2013. szeptember 11-én kelt határozatával elutasította. Az alperes azt 2013. december 3-án kelt határozatával helybenhagyta.
[7] Végül az alperes 2013. december 3-án kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú hatóság azon határozatát is, amelyben korábbi határozatát visszavonva megállapította, hogy a felperes az intézkedésben jogosulatlanul vett részt, ezért támogatási jogosultsága megszűnt. Emellett a felperest a határozat jogerőre emelkedésének naptári évében és az azt követő naptári évre kizárta a 2007-2013-as időszakban az EMVA adott intézkedésében való részvétel lehetőségéből.
[8] Az alperes határozatait azzal indokolta, hogy a felperes nem tett eleget az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.r.) 24. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mivel a támogatási határozat közlésétől számított 24 hónapon belül nem számolt el a támogatási összeg legalább 50%-ával, hanem csupán 43,9145%-ával. A felperest ez a jogszabályi kötelezettség 2013. május 6-áig terhelte, ugyanakkor harmadik kifizetési kérelmét 2013. május 31-én, a határidő elteltét követően nyújtotta be. A felperes kötelességszegő magatartására tekintettel – a jóváhagyó tartalmú határozat visszavonása mellett – a támogatási kérelmet utóbb el kellett utasítani és a felperessel szemben a Vhr.r. 35. § (9) bekezdése, valamint a 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási törvény) 65. §-a szerinti szankciót kellett alkalmazni.
[9] A felperes keresetei folytán eljárt Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) a felperes kereseteit 2014. november 3-án kelt ítéleteivel elutasította.
[10] A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúrián, amelyben elsődlegesen a jogerős ítéletek hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő ítéleti döntés meghozatalát kérte, másodlagosan a jogerős ítéletek hatályon kívül helyezése mellett azt kérte, hogy a Kúria utasítsa a Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára.
[11] Felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a Bíróság ítéletei a Pp. 206. § (1) bekezdésébe, a 221. § (1) bekezdésébe, valamint a Vhr.r. 17. § (3) bekezdésébe és a 24. § (2) bekezdésébe ütközően jogsértők.
[12] Felülvizsgálati kérelme értelmében a felperes a Vhr.r. 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti célokat szolgáló támogatást vett igénybe. A műveletet 2013. május 6-áig, azaz 24 hónap alatt igazolhatóan megvalósította. Ezért a felperesnek ugyanazon naptári évben legfeljebb két kifizetési kérelmet lehetett benyújtania, és utolsó kifizetési kérelmét legkésőbb a művelet megvalósítását követő egy évvel, de legkésőbb 2015. január 31-ig kellett benyújtania. A felperes ezen kötelezettségének eleget tett. Esetében tehát a hatóság és nyomában a Bíróság helytelenül kérte számon a Vhr.r. 24. § (2) bekezdése szerint azt, hogy a támogatás összegének 50%-ával számoljon el akkor, amikor a beruházást erre az időre egészében megvalósította.
[13] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
[14] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben a Vhr.r. 24. § (2) bekezdés értelmezésével kapcsolatban kifejtett jogi álláspontot nem osztja. A hivatkozott rendelkezés egyértelmű előírása, hogy az ügyfél akkor nem köteles a támogatási határozat közlésétől számított 24 hónapon belül legalább a támogatási döntéssel jóváhagyott támogatási összeg 50%-ával elszámolni, ha a megvalósítási idő 24 hónap, vagy annál kevesebb.
[15] A Vhr.r. 25. § (2) bekezdése alapján a felperesnek beruházását 3 éven belül kellett megvalósítania, ezért esetében a 24 hónapos elszámolási kötelezettség fennállt, függetlenül attól, hogy beruházását rövidebb idő alatt teljes egészében megvalósította.
[16] A Kúria ítéletét ugyanakkor az MvM rendelet rendelkezéseire alapította. Az MvM rendelet 1 § (3) bekezdése a Vhr.r. több rendelkezését is módosította, ezek között a perben alkalmazandó 24. § (2) bekezdését további (2a) bekezdéssel egészítette ki. A módosítás eredményeként „[a]zon ügyfél, akinek a támogatási kérelme kapcsán a (2) bekezdésben [értsd 24. § (2) bekezdése] foglaltak megsértése miatt a 35. § (9) bekezdése szerinti szankció került alkalmazásra, vagy e szankció alkalmazásának lenne helye, de a műveletet a támogatási döntés közlésétől számított 24 hónapon belül megvalósította, 2015. március 31-ig benyújthatja utolsó kifizetési kérelmét és ennek megtörténte esetén a 35. § (9) bekezdése szerinti szankció nem alkalmazandó”.
[17] Az MvM rendelet 2014. november 20-án lépett hatályba azzal, hogy 1. § (10) bekezdése értelmében a módosító rendelkezéseket visszamenőlegesen, „(...) az MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kell”.
[18] A Kúria előtti felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslat, amelynek éppen ezért jogorvoslati jellege nem tagadható: tárgya a felperes jogát, jogos érdekét érdemben befolyásoló bírói és hatósági határozat, tartalmát tekintve pedig az eljárás lényege a Kúria mint a jogerős bírósági határozatot hozó bírósággal értelmezési hierarchiában álló magasabb bírói fórum felülvizsgálata.
[19] Utalni kell továbbá arra is, hogy a Pp. 339/A. §-a értelmében „[a] bíróság a közigazgatási határozatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül”. E szerint a Pp. hivatkozott rendelkezése főszabályként írja elő a közigazgatási határozat meghozatalakor alkalmazandó joganyag alapulvételét. Jogszabály eltérő rendelkezése azonban kivételként lehetőséget ad az ettől való eltérésre.
[20] Az MvM rendelet hatályba lépésekor a Kúria előtti felülvizsgálati eljárás folyamatban volt. Teljesült tehát minden, az MvM rendelet 1. § (10) bekezdése szerinti eljárási feltétel, amely a felperes számára kedvezőbb elbírálást nyújtó jogszabály-módosítás perbeli alkalmazásához szükséges volt. Megjegyzendő az is, hogy az alperes nem vitatta azt, hogy a felperes 2013. május 31-ére beruházását megvalósította, tehát a felperes a támogatási kérelmet jóváhagyó alperesi határozat kézbesítésétől számított 24 hónap alatt nem csupán a támogatás 50%-át, hanem annak egészét felhasználta, akárhogyan is értelmezendő a Vhr.r. eredeti 24. § (2) bekezdésének két fordulata és azon belül a „megvalósítási idő”, illetve az „irányadó megvalósítási idő” fogalma.
[21] Mivel az MvM rendelet Vhr.r.-t módosító rendelkezései kifejezetten a közigazgatási határozatokkal lezárt jogviszonyok megváltoztatását célozták, és a felülvizsgálati eljárás jogorvoslati jellege nem vonható kétségbe, figyelemmel továbbá a Pp. 339/A. §-ának kivételi szabályára is, a Kúria az MvM rendelet perbeli alkalmazhatóságának szempontjából a felülvizsgálati kérelemben foglalt álláspontot fogadta el az alperes érdemi ellenkérelmében kifejtettekkel szemben.
[22] Az MvM rendelet 1. § (3) bekezdése – a Vhr.r. 24. § (2a) bekezdése – értelmében a felperessel szemben a Vhr.r. 35. § (9) bekezdése szerinti szankciók nem alkalmazhatóak, ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a Bíróság jogerős ítéleteit, a Pp. 339. § (1) bekezdésére is hivatkozással, a jogszabálysértő közigazgatási határozatokat az elsőfokú határozatokra kiterjedően hatályon kívül helyezte.
[23] Az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára a felperes 2013. május 31-én benyújtott – harmadik – kifizetési kérelme vonatkozásában köteles, mivel az alperes és elsőfokú hatósága tárgykörben hozott határozatainak hatályon kívül helyezése esetében a felperes ezen kérelme elbírálatlanul maradna. Minden egyéb hatályon kívül helyezett alperesi visszavonást és annak helybenhagyását tartalmazó határozat hatályon kívül helyezése esetén az azokat megelőző, a felperes kérelmeit jóváhagyó határozatok szerint köteles az alperes eljárni.
[24] A kifejtett indokolásra, a MvM rendelet jelen perben is alkalmazandó módosításaira, valamint az 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletszabályokat nem tartalmazó voltára, a Kúria nem látta indokoltnak az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.
(Kúria Kfv.IV.35.078/2015.)