Court allows retroactive application of new regulation to favorable administrative decision review.

A Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslat, ezért abban a visszamenőlegesen hatályba léptetett, a jogorvoslati eljárás folyamatban létéhez kötött, a felperesre nézve kedvezőbb szabályozás alkalmazandó jogszabály [23/2007.(IV.17.) FVM r. 20.§ (4) bek., 25.§,35.§ (10) bek.; 8/2014.(XI.9.) MvM r. 1.§ (3), (10) bek.].

[1] A felperes 2009. december 21-én nyújtott be EMVA mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatás jogcímre támogatási kérelmet, amelyet az alperes elsőfokú hatósága 2011. április 27-én kelt határozatával, 27.325.794 forint támogatási összeggel jóváhagyott. Az alperes határozatát 2011. május 6-án kézbesítette a felperes részére.

[2] A felperes kifizetési kérelmet nyújtott be 2012. február 6-án, amelyet az alperes elsőfokú hatósága – a korábban meghozott jóváhagyó visszavonva – a 2013. szeptember 9-én kelt határozatával elutasított és a kötelezte a felperest a korábbiakban részére kifizetett 4.560.000 forint jegybanki alapkamattal megnövelt összegének visszafizetésére.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2013. december 3-án kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.

[4] A felperes 2012. december 28-án ismételten kifizetési kérelmet nyújtott be, amelyet az alperes elsőfokú hatósága – a korábban meghozott jóváhagyó határozatát visszavonva – 2013. szeptember 11-én kelt határozatával elutasított és kötelezte a felperest a korábbiakban részére kifizetett 7.440.000 forint jegybanki alapkamattal megnövelt összegének visszafizetésére.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2013. december 3-án kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.

[6] A felperes 2013. május 31-én benyújtott – harmadik – kifizetési kérelmét az elsőfokú hatóság 2013. szeptember 11-én kelt határozatával elutasította. Az alperes azt 2013. december 3-án kelt határozatával helybenhagyta.

[7] Végül az alperes 2013. december 3-án kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú hatóság azon határozatát is, amelyben korábbi határozatát visszavonva megállapította, hogy a felperes az intézkedésben jogosulatlanul vett részt, ezért támogatási jogosultsága megszűnt. Emellett a felperest a határozat jogerőre emelkedésének naptári évében és az azt követő naptári évre kizárta a 2007-2013-as időszakban az EMVA adott intézkedésében való részvétel lehetőségéből.

[8] Az alperes határozatait azzal indokolta, hogy a felperes nem tett eleget az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.r.) 24. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mivel a támogatási határozat közlésétől számított 24 hónapon belül nem számolt el a támogatási összeg legalább 50%-ával, hanem csupán 43,9145%-ával. A felperest ez a jogszabályi kötelezettség 2013. május 6-áig terhelte, ugyanakkor harmadik kifizetési kérelmét 2013. május 31-én, a határidő elteltét követően nyújtotta be. A felperes kötelességszegő magatartására tekintettel – a jóváhagyó tartalmú határozat visszavonása mellett – a támogatási kérelmet utóbb el kellett utasítani és a felperessel szemben a Vhr.r. 35. § (9) bekezdése, valamint a 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási törvény) 65. §-a szerinti szankciót kellett alkalmazni.

[9] A felperes keresetei folytán eljárt Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) a felperes kereseteit 2014. november 3-án kelt ítéleteivel elutasította.

[10] A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúrián, amelyben elsődlegesen a jogerős ítéletek hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő ítéleti döntés meghozatalát kérte, másodlagosan a jogerős ítéletek hatályon kívül helyezése mellett azt kérte, hogy a Kúria utasítsa a Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára.

[11] Felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a Bíróság ítéletei a Pp. 206. § (1) bekezdésébe, a 221. § (1) bekezdésébe, valamint a Vhr.r. 17. § (3) bekezdésébe és a 24. § (2) bekezdésébe ütközően jogsértők.

[12] Felülvizsgálati kérelme értelmében a felperes a Vhr.r. 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti célokat szolgáló támogatást vett igénybe. A műveletet 2013. május 6-áig, azaz 24 hónap alatt igazolhatóan megvalósította. Ezért a felperesnek ugyanazon naptári évben legfeljebb két kifizetési kérelmet lehetett benyújtania, és utolsó kifizetési kérelmét legkésőbb a művelet megvalósítását követő egy évvel, de legkésőbb 2015. január 31-ig kellett benyújtania. A felperes ezen kötelezettségének eleget tett. Esetében tehát a hatóság és nyomában a Bíróság helytelenül kérte számon a Vhr.r. 24. § (2) bekezdése szerint azt, hogy a támogatás összegének 50%-ával számoljon el akkor, amikor a beruházást erre az időre egészében megvalósította.

[13] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.

[14] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben a Vhr.r. 24. § (2) bekezdés értelmezésével kapcsolatban kifejtett jogi álláspontot nem osztja. A hivatkozott rendelkezés egyértelmű előírása, hogy az ügyfél akkor nem köteles a támogatási határozat közlésétől számított 24 hónapon belül legalább a támogatási döntéssel jóváhagyott támogatási összeg 50%-ával elszámolni, ha a megvalósítási idő 24 hónap, vagy annál kevesebb.

[15] A Vhr.r. 25. § (2) bekezdése alapján a felperesnek beruházását 3 éven belül kellett megvalósítania, ezért esetében a 24 hónapos elszámolási kötelezettség fennállt, függetlenül attól, hogy beruházását rövidebb idő alatt teljes egészében megvalósította.

[16] A Kúria ítéletét ugyanakkor az MvM rendelet rendelkezéseire alapította. Az MvM rendelet 1 § (3) bekezdése a Vhr.r. több rendelkezését is módosította, ezek között a perben alkalmazandó 24. § (2) bekezdését további (2a) bekezdéssel egészítette ki. A módosítás eredményeként „[a]zon ügyfél, akinek a támogatási kérelme kapcsán a (2) bekezdésben [értsd 24. § (2) bekezdése] foglaltak megsértése miatt a 35. § (9) bekezdése szerinti szankció került alkalmazásra, vagy e szankció alkalmazásának lenne helye, de a műveletet a támogatási döntés közlésétől számított 24 hónapon belül megvalósította, 2015. március 31-ig benyújthatja utolsó kifizetési kérelmét és ennek megtörténte esetén a 35. § (9) bekezdése szerinti szankció nem alkalmazandó”.

[17] Az MvM rendelet 2014. november 20-án lépett hatályba azzal, hogy 1. § (10) bekezdése értelmében a módosító rendelkezéseket visszamenőlegesen, „(...) az MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kell”.

[18] A Kúria előtti felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslat, amelynek éppen ezért jogorvoslati jellege nem tagadható: tárgya a felperes jogát, jogos érdekét érdemben befolyásoló bírói és hatósági határozat, tartalmát tekintve pedig az eljárás lényege a Kúria mint a jogerős bírósági határozatot hozó bírósággal értelmezési hierarchiában álló magasabb bírói fórum felülvizsgálata.

[19] Utalni kell továbbá arra is, hogy a Pp. 339/A. §-a értelmében „[a] bíróság a közigazgatási határozatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül”. E szerint a Pp. hivatkozott rendelkezése főszabályként írja elő a közigazgatási határozat meghozatalakor alkalmazandó joganyag alapulvételét. Jogszabály eltérő rendelkezése azonban kivételként lehetőséget ad az ettől való eltérésre.

[20] Az MvM rendelet hatályba lépésekor a Kúria előtti felülvizsgálati eljárás folyamatban volt. Teljesült tehát minden, az MvM rendelet 1. § (10) bekezdése szerinti eljárási feltétel, amely a felperes számára kedvezőbb elbírálást nyújtó jogszabály-módosítás perbeli alkalmazásához szükséges volt. Megjegyzendő az is, hogy az alperes nem vitatta azt, hogy a felperes 2013. május 31-ére beruházását megvalósította, tehát a felperes a támogatási kérelmet jóváhagyó alperesi határozat kézbesítésétől számított 24 hónap alatt nem csupán a támogatás 50%-át, hanem annak egészét felhasználta, akárhogyan is értelmezendő a Vhr.r. eredeti 24. § (2) bekezdésének két fordulata és azon belül a „megvalósítási idő”, illetve az „irányadó megvalósítási idő” fogalma.

[21] Mivel az MvM rendelet Vhr.r.-t módosító rendelkezései kifejezetten a közigazgatási határozatokkal lezárt jogviszonyok megváltoztatását célozták, és a felülvizsgálati eljárás jogorvoslati jellege nem vonható kétségbe, figyelemmel továbbá a Pp. 339/A. §-ának kivételi szabályára is, a Kúria az MvM rendelet perbeli alkalmazhatóságának szempontjából a felülvizsgálati kérelemben foglalt álláspontot fogadta el az alperes érdemi ellenkérelmében kifejtettekkel szemben.

[22] Az MvM rendelet 1. § (3) bekezdése – a Vhr.r. 24. § (2a) bekezdése – értelmében a felperessel szemben a Vhr.r. 35. § (9) bekezdése szerinti szankciók nem alkalmazhatóak, ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a Bíróság jogerős ítéleteit, a Pp. 339. § (1) bekezdésére is hivatkozással, a jogszabálysértő közigazgatási határozatokat az elsőfokú határozatokra kiterjedően hatályon kívül helyezte.

[23] Az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára a felperes 2013. május 31-én benyújtott – harmadik – kifizetési kérelme vonatkozásában köteles, mivel az alperes és elsőfokú hatósága tárgykörben hozott határozatainak hatályon kívül helyezése esetében a felperes ezen kérelme elbírálatlanul maradna. Minden egyéb hatályon kívül helyezett alperesi visszavonást és annak helybenhagyását tartalmazó határozat hatályon kívül helyezése esetén az azokat megelőző, a felperes kérelmeit jóváhagyó határozatok szerint köteles az alperes eljárni.

[24] A kifejtett indokolásra, a MvM rendelet jelen perben is alkalmazandó módosításaira, valamint az 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletszabályokat nem tartalmazó voltára, a Kúria nem látta indokoltnak az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.

(Kúria Kfv.IV.35.078/2015.)