Court orders municipality to enact sewage regulation within deadline despite failed procurement.

A vízgazdálkodásról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat köteles rendeletet alkotni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyíz begyűjtésének szabályairól, amennyiben az adott településen találhatók szennyvízbekötéssel nem rendelkező ingatlanok.

[1995. évi LVII. Tv. 4. § (2) bek., 44/C. § (1) bek., 44/C. § (2) bek., 44/F. § (1) bek., 45. § (6) bek., 2011. évi CLXI. Tv. 45. § (3) bek., 59. § ]

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés a) pontja alapján törvényességi felhívással élt Monostorpályi Község Önkormányzata Képviselő-testülete felé, hogy alkossa meg a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) több rendelkezéséből eredő, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szabályait tartalmazó önkormányzati rendeletét.

[2] A mulasztás pótlására a Kormányhivatal 2015. június 18-ig adott határidőt. A törvényességi felhívásban megjelölt határidő lejártát követően az önkormányzat polgármestere több alkalommal határidő hosszabbítás iránti kérelmet terjesztett elő. A Kormányhivatal legutóbb a határidőt 2015. december 2-ig meghosszabbította. 2015. novemberben a Polgármester arról tájékoztatta a Kormányhivatalt, hogy a közszolgáltató kiválasztásához szükséges beszerzési eljárások eredménytelenek maradtak, ezért újabb határidő hosszabbítást kért. A Kormányhivatal ekkor keresettel fordult a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz az önkormányzat közszolgáltatási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása és a Vgt. 44/G.§ (1) bekezdés szerinti közszolgáltatási szerződés megkötésére kötelezés iránt.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[3] A Kormányhivatal 2015. december 1-jén kelt indítványában az Mötv. 137. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte annak megállapítását, hogy Monostorpályi Község Önkormányzata nem tett eleget a Vgt. 4. § (2) bekezdés d) pontjából, 44/C. § (1) és (2) bekezdéséből eredő, valamint 45. § (6) bekezdésében foglalt felhatalmazásnak, és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 59. § alapján kérte, hogy az Önkormányzati Tanács határidő tűzésével hívja fel Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületét a jogalkotási kötelezettsége teljesítésére.

[4] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 52. §-a alapján felhívta az érintett önkormányzatot az üggyel kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat 2016. február 22-én kelt állásfoglalásában a Vgt.-re hivatkozással előadta, hogy a közszolgáltató meghatározása nélkül nem lehet jogszerű rendeletet alkotni. Az önkormányzat rajta kívül álló okból, a beszerzési eljárás eredménytelensége miatt nem tudott ezidáig közszolgáltatási szerződést kötni, amelyre egyébiránt a jogszabály nem ír elő határidőt. Kérte ezért a Kormányhivatal indítványát, mint alaptalant elutasítani.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[5] Az ügy érdeme tekintetében a Kúria a következőket állapította meg: A Vgt. a vízgazdálkodás körében több feladatot ró a települési önkormányzatokra. A Vgt. 4. § (2) bekezdés d) pontja alapján a települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről. A Vgt. 44/C. § (1) bekezdés első mondata értelmében a települési önkormányzat vagy azok társulása kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba vagy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi szennyvízkezelés után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást szervez és tart fenn.

Ezek a jogszabályi rendelkezések szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetén helyi közszolgáltatás szervezéséről, fenntartásáról és ellenőrzéséről, mint önkormányzati feladatról szólnak.

[6] A Vgt. önkormányzati rendeleti szabályozást előíró 44/C. § (2) bekezdése a következő tárgykörökben ad felhatalmazást: A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:

a) a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;

b) a közszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet;

c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;

d) a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit;

e) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit;

f) az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;

g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

A Vgt. záró rendelkezései között található 45. § (6) bekezdése megerősíti a rendeleti szabályozásra adott felhatalmazást amikor kimondja, hogy felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a törvény 44/C. § (2) bekezdésében meghatározottakat rendeletben szabályozza.

[7] Az ügy irataiból, illetve az indítványban foglaltakból következik, hogy Monostorpályi Községben találhatók szennyvízbekötéssel nem rendelkező ingatlanok. A Vgt. fenti szabályai alapján a jelölt tárgykörben az önkormányzatnak rendeletalkotási kötelezettsége keletkezik. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köm.5046/2012/6. számú határozatában kifejtette, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának vizsgálata során a Kúria vizsgálhatja egy adott tárgyú önkormányzati rendelet egésze megalkotásának elmulasztását, csakúgy, mint hatályos rendelet meghatározott rendelkezéseihez kapcsolódó törvénysértő helyzetet eredményező mulasztást.

[8] Jelen ügyben a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy Monostorpályi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete nem tett eleget a Vgt. 4. § (2) bekezdés d) pontjából, 44/C. § (1) és (2) bekezdéséből fakadó, valamint 45. § (6) bekezdésében foglalt jogalkotási kötelezettségének, nem alkotta meg a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szabályait tartalmazó önkormányzati rendeletét. A Kúria utal arra, hogy amint az indítvány is rögzíti, a Vgt. 2013. januári hatálybalépésétől él az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége, ezért nem fogadható el azon védekezése, hogy azért nincs jogsértő állapot, mert a Vgt. nem írt elő kötelező határidőt. A Kormányhivatal kérelemre több határidő hosszabbítást engedélyezett éppen a végrehajtás érdekében, amely elmaradt a beszerzési eljárás eredménytelenségére hivatkozással. Ez azonban nem vezethet a közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó, törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség meghiúsulásához. Az önkormányzat feladata a végrehajtás lehetőségét, módját megtalálni, és a kötelezettségét teljesíteni.

[9] A Bszi. 59. §-a szerint, ha az Önkormányzati Tanács megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget. Erre tekintettel a Kúria felhívta Monostorpályi Község Önkormányzata Képviselő-testületét, hogy jogalkotási kötelezettségének 2016. december 31-ig tegyen eleget.

(Kúria, Köm.5059/2015.)