Administrative court dismisses appeal for failing to cite specific legal violation within 30-day filing deadline.

Közigazgatási perekben a keresetindításra nyitva álló harminc napos határidőn belül a félnek konkrét jogszabálysértésre is utalnia kell. Nem elfogadható, ha a fél harminc napon túl határozza meg a kereset irányultságát [1952. évi III. tv.121.§ (1) bek., 130.§,330.§ (2) bek., 335/A. §].

[1] A felperes 2012. május 15-én vis maior körülményre hivatkozással kötelezettség átvállalási kérelmet nyújtott be az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatások igénybevételéről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján szántóföldi növénytermesztési célprogramban 85,68 hektár, míg gyepgazdálkodás célprogramban 18,92 hektár nagyságú területre. Ezzel egyidejűleg benyújtotta ugyanezen célprogramban és ugyanezen területekre vonatkozóan kifizetési kérelmét is.

[2] Az elsőfokú hatóság hiánypótlást követően, 2012. augusztus 1. napján kelt határozatával helyt adott a felperes kérelmének azzal, hogy a határozatban megjelölt területek támogatási jogosultsága 2011/2012. gazdasági évtől kezdődően az ügyfélre átszáll.

[3] A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elsőfokú hatósága a 2013. január 11-én kelt határozatával a felperes 2012. május 15. napján benyújtott kifizetési kérelmét elutasította és egyben áthúzódó szankciót megállapítva a következő három évben a támogatási összegből 3.725.100 forint levonást rendelt el.

[4] A fellebbezés során eljárt alperesi jogelőd, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve 2014. január 13-án kelt határozatában – az indoklás részbeni módosításával – érdemben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[5] A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Keresetében az alperes határozatában megsértett jogszabályt nem jelölte meg, és nem indokolta, hogy milyen okból kéri a határozat megváltoztatását, csak általánosságban utalt a határozat jogszabálysértésére.

[6] Az ügyben eljárt Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

[7] A jogerős bírósági döntéssel szemben az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

[8] - Az alperes szerint a bíróságnak a kereseti kérelmet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, mert a keresetlevél nem felelt meg a Pp. 121. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezt támasztja alá, hogy a hiányosságokat a felperesnek ki kellett egészítenie. A felperes a 30 napos határidő helyett több mint fél évvel később nyújtott be szabályszerű keresetlevelet.

[9] Az alperes szerint a jogerős ítélet azért is törvénysértő, mert túlterjeszkedett a bíróság a kereseti kérelem keretein akkor, amikor megállapította, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Ket. 72. § (1) bekezdés e) pont ef) alpontjában foglaltaknak. A felperes az alperes szerint nem vitatta a határozat indokolásának hiányosságát.

[10] Az alperes álláspontja alapján iratellenes az elsőfokú bíróság azon megállapítása amely szerint a hatóság nem adta jogszabályi indokát annak, hogy miért 0 hektár vehető figyelembe. Utalt arra, hogy a határozat 5. oldal utolsó bekezdése tartalmaz erre vonatkozóan indokolást.

[11] Az alperes a Jogcímrendelet 58. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazását illetően megállapított jogerős ítéleti indokolást is törvénysértőnek tartja. Ezzel kapcsolatosan előadta, hogy azért a kérelemben feltüntetett 82,22 hektár területnagyság alapján járt el, mert a kérelem valójában erre vonatkozott. Így jogvita sem keletkezett, tehát a bíróságnak még csak állást sem kellett volna foglalnia e kérdésben. A 67,76 hektár után ténylegesen nem igényelt kifizetést felperes.

[12] Az alperes szerint a jogerős ítélet iratellenes amikor azt állítja, hogy az alperesnek rendelkezésre állt minden olyan dokumentáció, amelyből megállapíthatta volna, hogy a felperes megfelelő állatállománnyal rendelkezett az adott időszakban. A bizonyítás a 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 38. § (8) bekezdése alapján a felperest terhelte. A hatóságnak a jogcímrendelet 10. § (1) bekezdése alapján kellett eljárni.

[13] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt megalapozott.

[14] Az alperes szerint a keresetlevelet a Pp. 130. § i) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, mivel az nem tartalmazta a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, azaz nem tűnt ki belőle az érvényesíteni kívánt jog, az annak alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékai. A felperes a jogi indokokat is tartalmazó keresetlevelét a Pp. 330. § (2) bekezdésébe foglalt 30 napon túl nyújtotta be.

[15] A felperes a jogerős közigazgatási határozatot 2014. február 5-én postai úton vette kézhez. Keresetlevele 2014. március 7-én – a harmincadik napon – kelt. A kereset – a bíróság döntésére vonatkozó kérelmen túl – az alábbiakat tartalmazza: „Felperes álláspontja szerint alperes határozata jogszabálysértő, azzal a felperes nem ért egyet, mivel álláspontja szerint kifizetési és támogatási feltételeknek megfelelt. Felperes keresetének részletes indokolását 15 napon belül benyújtja”. A felperes az általa vállalt 15 napos határidőt sem tartotta be, kereset-kiegészítését 8 hónappal később, 2014. november 3-án nyújtotta be.

[16] Jelen perben a kereset benyújtásának határideje 2014. március 7-én járt le, így az e napon érkezett keresetlevél vonatkozásában nem kellett – a Pp. 105. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően – a határidő mulasztás következményeit alkalmazni, mert annak postára adása a határidő utolsó napján megtörtént. Az elsőfokú bíróságnak azonban vizsgálnia kellett volna, hogy a határidő utolsó napján postára adott bírósági felülvizsgálati kérelem megfelelt-e a Pp. 121. §-ában és 330. § (2) bekezdésben foglaltaknak.

sát 15 napon belül benyújtja”. A felperes az általa vállalt 15 napos határidőt sem tartotta be, kereset-kiegészítését 8 hónappal később, 2014. november 3-án nyújtotta be.[16] Jelen perben a kereset benyújtásának határideje 2014. március 7-én járt le, így az e napon érkezett keresetlevél vonatkozásában nem kellett – a Pp. 105. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően – a határidő mulasztás következményeit alkalmazni, mert annak postára adása a határidő utolsó napján megtörtént. Az elsőfokú bíróságnak azonban vizsgálnia kellett volna, hogy a határidő utolsó napján postára adott bírósági felülvizsgálati kérelem megfelelt-e a Pp. 121. §-ában és 330. § (2) bekezdésben foglaltaknak.

[17] A Kúria megítélése szerint a konkrét jogszabálysértés megjelölése és az érdemi indoklás nélkül benyújtott keresetből nem lehet megállapítani, hogy a felperes a határozat megváltoztatását milyen okból, milyen jogi érvek alapján kérte. A Pp. 330. § (2) bekezdése kifejezetten előírja közigazgatási perekben a jogszabálysértésre való hivatkozást, amely követelménynek nyilvánvaló, hogy nem felel meg az a keresetlevél, amely nem jelöli meg, hogy mely jogszabály, milyen rendelkezése sérült, azaz nem jelöli meg kérelmének irányultságát. Jelen ügyben megállapítható, hogy a kereset nem felelt meg a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjában és a 330. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

[18] A felperes maga is észlelte kereseti kérelmének hiányosságát, ezért bejelentette, hogy a kérelem részletes indoklásának előterjesztésére további 15 napon belül kerül sor. Mivel a kérelem a Pp. 330. § (2) bekezdés szerinti 30-ik napon érkezett, így nyilvánvaló, hogy a kért 15 nap a keresetindításra nyitva álló határidőn kívülre esik.

[19] A Pp. 104. § (1) bekezdésének második mondata szerint a törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani, arra pedig a törvény nem ad lehetőséget, hogy a bíróság a kereset előterjesztésére megszabott 30 napos határidőt, az ahhoz kapcsolódó indoklás előterjesztése céljából meghosszabbíthassa. Erre tekintettel az elsőfokú bíróságnak az indokolás nélkül benyújtott keresetet a Pp. 130. § i) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani.

[20] A felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló 60 napos határidő értelmezése tekintetében hasonló következtetést tartalmaz a BH2011. 259. számú elvi bírósági döntés. E szerint „[a] Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha a törvényes határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelemből nem állapítható meg a jogszabálysértés oka és a fél csak a 60 napos határidő lejárta után nyújtja be kérelmének indokolását, amelyből kitűnik, hogy a törvénysértést milyen okra alapítja [1952. évi III. törvény 270. § (2) bekezdés, 272. § (2) bekezdés, 273. § (1) bekezdés]”

[21] A keresetlevél tekintetében figyelembe veendő a 2/2011. (V. 9.) KK vélemény (a továbbiakban: KK vélemény), amely a kereseti kérelemhez kötöttségről és a keresetváltoztatásról szól a közigazgatási perben. A Pp. 335/A. §-a és a KK vélemény szerint, ha a 30 napos perindítási határidő már eltelt, úgy az alperesi határozatnak a keresetben nem támadott részére már nem lehet kiterjeszteni a keresetet. Mivel jelen esetben a kereset nem felel meg a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, úgy az sem állapítható meg, hogy a kereset az alperesi határozat mely részét, milyen tények és jogi indokok alapján támadja, azaz az alperesi határozatnak mely része került a kereseti kérelemben megtámadásra. Így a keresetben támadott és nem támadott rész meg sem állapítható (el sem különíthető).

[22] Jelen ügyben tehát az érdemi vizsgálatot nemcsak a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontja 130. § i) pontja és 330. § (2) bekezdése de a 335/A. §-a is kizárja.

[23] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette.

(Kúria Kfv.IV.35.124/2015.)